Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

200 173. országos ülés 1907 június 12-én, szerdán. talos lapja is, hogy a párt pénzének elsikkasztása miatt kizáratott. Gr. Zichy Vladimir: Hogy hívták azelőtt? Buza Barna: Két »s«-el és »y«-al van irva a neve, ebből régi nemességre következtetek. (Elénk derültség.) Ezeknél a kisebb jelenségeknél nagyobb és érdekesebb a szocziáldeniokrata párt pénztárnokának, Izrael Jakabnak a dolga. (Felkiáltások : Kardos !) Ez az Izrael-Kardos Jakab ezelőtt vagy két hónappal eltűnt Budapestről. (Halljuk! Halljuk!) Senki nem szólt róla, senki nem tudta, hogy hova ment. A polgári lapok, az osztályuralom lapjai kezdtek először tudakozódni a népjogok harezosa után, hogy hova tűnhetett el a népjogoknak ez érdemes bajnoka ? (Tetszés.) Nevezetesen a »Budapesti Hirlap« május 16-iki számában ezeket irja (olvassa): »Megkérdezzük a »Népszavá«-tól, a mely minden forrongást és belső meghasonlást és elégedetlenséget letagad, irja meg : mi történt Kardos Jakabbal, a ki egyik legszájasabb vezére volt a szocziáldemokrata jDártnak ? Ez az a férfiú, a ki a leghevesebben támogatta a darabont-kormányt, elannyira, hogy a »Népszava« ablakából ő uszította ostromra az összegyűjtött és felbujtott tömeget a »Budapesti Hirlap« szerkesztősége ellen. Kardos Jakab fontos bizalmi állást foglalt el a szocziáldemokrata pártban : pénztárosa volt a pártnak és igazgatója a Világosság nyomdavállalatnak. És körülbelül egy héttel ezelőtt összes állásából rövid utón elcsapták a jeles férfiút. Micsoda bűnt követett el Kardos Jakab, hogy a szocziáldemokrata párt igy statárialiter bánt el vele ? A szocziálisták, a kik örökösen hánytorgatják a polgári társadalom korrupezióját, miért titkolják és tussolják el a bűnt a maguk pártja kebelében ?<< A május 21-én megjelent »Alkotmány« szintén ilyenfajta kérdést intézett a nemzetközi szocziáldemokrata j)árt vezetőségéhez (olvassa) : »Több izben érdeklődtünk már Kardos-Izrael Jakab szocziáldemokrata fővezér és pénztárnok ur holléte után, de sehol sem tudtuk felfedezni. Legutóbb az »Alkotmány« hasábjaiban nyílt kérdést intéztünk a nemzetközi szocziáldemokrata párthoz és a »Népszavá«-hoz, szíveskedjenek bennünket felvilágosítani, hol van tizenhárompróbás vezérük, miért hagyta el felelősségteljes hivatalát s miért tussolják a fővárosból való eltűnését az elvtársak előtt. Megismételjük most interpellácziónkat azon reményben, hogy »a világosság* barátai nem hagyják sötétségben ezt az érdekes eseményt. Ne lapuljon tehát a párt, ne játszsza a strucez-szerepet a »Népszava« ! Legyen világosság !« Erre a sokszoros felszólításra a »Népszava«, a szocziáldemokraták lapja egyáltalában nem akart reflektálni. Megszólalt azonban Kardos-Izrael Jakab, megszólalt és előadta az ő eltűnésének körülményeit, a mely nyilatkozatából csak ezt a pár sort vagyok bátor felolvasni. Előre bocsátja, hogy »személyes ellentétekből és bosszúból* a párt vezetősége az ő pénztári kezelésében leltározást tartott. (Derültség.) Azután igy folytatja (olvassa) : »A három hétig tartott leltározás során az általam kezelt négy millió koronányi bevétek és kiadási tételeket is megvizsgálták és ezek között 2915 korona 25 fillér könyvelési Hányt fedeztek fel. A párt vezetőségéhez levelet intéztem, a melyben kijelentettem, hogy az anyagi felelősséget vállalom, de azt munkásságommal szemben oly súlyos méltánytalanságnak tartom, hogy a konzekvencziákat levonom és a pártból kilépek«. Az olyan könyvelési hiányt, t. ház, a melyet a pénztáros rögtön megtéríteni vállalkozik, polgári nyelven sikkasztásnak hívják. De érdekes megfigyelni, hogy milyen finoman kifejlődött már a szocziálista vezéreknek a polgári distinkciók iránt való érzéke. Hiszen tudjuk, hogy ha a polgári társadalomban történik lopás és sikkasztás, azt ők rögtön sietnek a nevén nevezni. Dehogy hívják ők azt a lopást könyvelési hiánynak. Lopást, rablást, sikkasztást emlegetnek, mihelyt a polgári társadalomban ilyen manipuláczió előfordul. Mihelyt azonban az ő dolgaikról van szó, mindjárt megtalálják minden szocziálista erkölcsük daczára ennek a cselekménynek a polgári finomított terminológiáját (Derültség.) és a lopást vagy sikkasztást mindjárt kinevezik könyvelési hiánynak. (Derültség.) Erre a nyilatkozatra már a »Népszava« sem tudott tovább hallgatni, hanem nekiment KardosIzrael Jakab urnakj és konstatálja, hogy nem is 2915 korona, hanem 2995 korona hiány mutatkozott az összes üzletágaknál együttesen a pénzkezelésben. Ö már nem könyvelési hiánynak nevezi, de hogy milyen hiány, azt közelebbről nem határozza meg, hanem kijelenti a »Népszava« igen határozottan, hogy ezt a Kardos-Tzrael Jakabot azután elcsapták ők ezen könyvelési hiány miatt azért, mert a magyarországi szocziáldemokrata párt elkölcsi felfogása sokkal szigorúbb a polgári társadalom erkölcsi felfogásánál. (Derültség.) Markos Gyula: Hanem azért még szabadlábon van. Buza Barna : Ezt az erkölcsi felfogást és ennek a polgári társadaloméval való összehasonlítását azután válaszában elvégezte Kardos-Izrael Jakab pénztárnok ur, kijelentvén, hogy ő három üzletnek volt igazgatója és négy üzletnek főpénztárnoka, ezenkívül különböző alapok kezelője, és ezek között volt bizalmasan kezelt alap, a melyben körülbelül 70.000 koronát kezelt a jiártvezetőség utasítása szerint. (Halljuk!) Azután igy folytatja : »A f. évi pártgyülés előtt készített zárszámadásból meggyőződtem arról, hogy ezen alapnál nagyobb öszszegek bevétele és kiadása nincsen elkönyvelve. A tételek átvizsgálásakor megállapítóttam egy 10.000 koronás tétel hiányát. Es tovább vizsgálva, ugyanitt még egy 1500 koronás könyvelési hibára jöttem rá.« Ezeket előadva kijelenti ő is, hogy 6 a legszigorúbb és igy a szocziáldemokráezia erkölcsi szabályait, alkalmazza önmagára, de mégsem találja magát és nem találhatja őt más sem vétkes-