Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-172

168 172. országos ülés 1907 június 11-én, kedden. hasson a tárgyhoz, a házszabályok alapján azonban ez nem lehetséges. A mennyiben azonban a t; képviselő ur azt mondotta az első figyelmeztetésemre : kérek engedélyt a háztól, hogy a 207. §. alapján a tárgytól eltérhessek, erre a kérdést fel nem tehettem, mert ő nem a tárgyhoz szólott, hanem csak egy félremagyarázással szemben szavai értelmét igazitotta helyre és igy a kérdés feltevése azt jelentette volna, hogy ő a napirenden lévő tárgyhoz szólhat kétszer; (Igaz! Ugy van !) már pedig ehhez kétszer nem szólhat hozzá senki, még oly jeles képviselő sem, mint Vázsonyi képviselő ur. Egyetlenegyszer szólhat hozzá s ő ezzel a jogával élt is. Most joga van a részletes vitánál ismét felszólalni. Ha pedig belemennénk abba, hogy ilyen különös jogczimen, a mely csak addig biztosítja neki a szólásszabadságot, a mig ezen jogczimnél megmarad, a 207. §. alapján a háztól szintén engedélyt kérhessen a tárgytól való eltérésre és a napirenden lévő kérdéshez most már másodszor is hozzászólhasson, akkor, engedelmet kérek, az az elnök, a ki a 207. §-t igy értelmezné, alkalmat nyújtana a ház bármely tagjának, hogy a szólás egyszeri jogának kijátszásával másodszor is szólhasson a tárgyhoz és épen az ilyen elnök gyakorlata ütköznék össze a szólásszabadság jogával azon képviselőkre nézve, a kik a tárgyhoz még nem szóltak és a kik rövidséget vagy hátrányt szenvednének az által, ha mások többszörös hozzászólása az ő felszólalásukat folytonosan késleltetné. (Felkiáltások : Teljesen igaza van! Éljen az elnök!) Én, t. képviselőház, eddig is igy értelmeztem a házszabályokat, igy értelmezem jelenleg is és igy értelmezem azon kötelességemet, a melyet magammal hoztam akkor, a mikor a t. ház bizalma engem e székbe emelt. (Elénk éljenzés.) Ha a t. ház többsége más nézeten van, azon a nézeten, hogy a házszabályoknak ilyetén magyarázása, a mely — mondom — a legbensőbb meggyőződésem kifolyása, ellenkezik a szólás szabadságával, akkor méltóztassanak ebből folyólag határozathozatalt provokálni. Én nem fogok útjába állni a háznak a tekintetben, hogy elnöki prepotencziával korlátozni akarjam a szólásszabadságot, azonban az adott esetben nem tehettem másként. Minden elfogultság nélkül kijelentem, hogy hibázhattam sokszor, de teljesen korrektül jártam el mostan a házszabályok kérdéses szakaszának értelmezésére nézve. (Elénk helyeslés.) Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót! T. ház ! Áz elnök ur házszabálymagyarázata az első szótól az utolsóig igaz. Igaz egészen odáig, a mig a 207. §. értelmezésére tért át. Ugron Gábor: Másodszor szól hozzá már ehhez! Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, én a házszabályokhoz nem másodszor, hanem ötször és ötvenszer is szólalhatok fel, általában a ház engedelmétől függetlenül felszólalhatok, valahányszor akarok. Csakis a 207. §. értelmezésére nézve forog fenn különbség, és csakis azért szólalok fel, hogy a 207. §-ban lefektetett, minden képviselő számára I biztositott jogot megvédelmezzem ezzel az értelmezéssel szemben. A 207. §. ugy szól, hogy annak alapján minden képviselőnek jogában áll a tárgytól és az ő korábbi felszólalásaitól és beszédeitől eltérőleg felszólalni a házban a ház engedelme alapján. Azért van ez a ház engedélyéhez kötve, mert a háznak meg kell adni a jogot arra, hogy bárkinek engedje meg a felszólalást, a képviselőnek pedig meg kell adni ilyen módon a lehetőséget arra, hogy felszólaljon. Nem az elnök ur dispozicziójától függ tehát, hogy megengedi-e, vagy nem a kérést, illetve a felszólalást, hanem függ ez a háztól. Nagy György : Kétszer nem lehet ugyanazon tárgy általános vitájánál felszólalni ! Lengyel Zoltán: Hogy a 207. §-nak mi az értelme, arra nézve bátor vagyok hivatkozni, körülbelül 3—4 évi obstrukeziós gyakorlatra Perczel Dezső és Feilitzsch Arthur elnökösködésével szemben ; vagyok bátor hivatkozni ezen baloldal obstrukeziós vitarendező-bizottságának egész végrehajtó működésére, a mikor a t. baloldal nem zúgott igy, hanem a kezembe tette le az obstrukezió végrehajtó hatalmát. (Zaj. Ellenmondás.) Egy hang (a baloldalon): Nagyzási őrület! (Zaj. Elnök csenget.) Nagy György: A második honalapitó! Lengyel Zoltán : Nem tudom, hogy melyikünknek van nagyobb oka sajnálni ezt az esetet, de a tényállás ez. Csak egy esetet mondok el a 207. §. értelmezésére nézve. Gabányi Miklós — a jelenlévőkről nem szólok — felállott és minden jogezim és egyéb nélkül szót kért a 207. §. alapján és a t. ház akkori alelnöke elrendelte a szavazást. Kubik Béla erre a szavazásra névszerinti szavazást kért, és azt hiszem, Putnoky Mór a kérdés feltevésére ujabb névszerinti szavazást kért, ugy hogy a 207. §. értelmében Feilitzsch Arthur nemcsak feltette a kérdést, hanem két névszerinti szavazást el is rendelt. Bocsánatot kérek, ez a szakasz lehet rossz, de nem lehet mondani, hogy az a gyakorlat áll fenn, a melyet az elnök ur akar bevezetni. Nem is az elnök urnak teszek szemrehányást s nem teszek szemrehányást Csizmazia t. képviselő urnak sem, a kik a háznak akkoriban nem voltak tagjai, hanem azokkal a t. képviselőtársaimmal polemizálok, a kik akkor tapsoltak ennek az eljárásnak, most pedig ugyanennek az eljárásnak az ellenkezőjét fogadják helyesléssel. Posgay Miklós: Jöjjön vissza Perczel! Lengyel Zoltán : Ne jöjjön vissza sem Perczel, sem Feilitzsch ! Az a nemzettől függ, hogy kit küld ide, mint képviselőt, de a kiket ide küldött, azoknak kötelességük, hogy a házszabályokat mindenkor megtartsák. Ha rosszaknak tartják a házszabályokat, ám tessék azokat módositani, de mindaddig, a mig a házszabályok érvényben vannak, minden képviselőnek kötelessége azokat megtartani és mindenesetre kötelességük ez azoknak, a Iák ezen házszabályok alapján szerezték meg a többséget ebben a parlamentben.