Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-171
139 fogva csak némely szakaszait fogom horvát nyelven felolvasni. A 29. §-ban, a mely egyike a legenyhébbeknek, annak végbekezdésében áll (olvassa) : »Az alkalmazottak nem lehetnek olyan társulatok tagjai, melyeknek czélja a kereskedelemügyi miniszter véleménye szerint nem egyeztethető össze a vasúti szolgálat érdekeivel.« Mit jelent ez a §. ? Supilo Ferencz: Jelenti azt, hogy ők rabszolgák. (Ugy van ! Taps !) Surmin György: Tehát azt akarja, hogy őket rabszolgákká tegye. Könnyű ezt mondani, hogy rabszolgákká akarja tenni őket. En talán, meg fogom önöknek magyarázhatni, hogy ezen szakasz rendelkezésével mit lehet és mi szándékoltatik elérni. Ennek magyarázatát az 54. §. negyedik bekezdésében találjuk. Uraim, az 54. §. negyedik pontjában áll (olvassa) : »Az, a ki az erre vonatkozó felhívásra 15 nap alatt nem lép ki abból a társulatból, mely a 29. §. utolsó bekezdése alapján eltiltva lett, —a testületből, hivatalból kitörlendő.« (Hangok: Nagyszerű!) Uraim, mondják meg, vájjon lehetséges-e, hogy ha ezt a javaslatot olvasták, ezen rendelkezéseire hallgathattak ? Én nekem, mint embernek, a mi engem illet, ki kell jelentenem ezen képviselőházban, hogy egy §. ilyen rendelkezéseihez soha sem járulhatnék hozzá, ha fejemet is kellene koczkára tennem. Uraim, nagyon érdekes ezen szakasz indokolása ; de én nekem más érdekes rendelkezéseivel is fog kelleni önöket foglalkoztatnom. Ennek a szakasznak még a kezdetét is meg kell emlitenem (olvassa) : »Az alkalmazottak körében akármilyen egylet csak a kereskedelemügyi miniszter előleges engedélye mellett létesülhet.« Am legyen, ha ez az egylet vasúti érdekekről szól, ez még valamelyest megjárja. Tekintet nélkül arra, hogy a Horvátországban alakulandó egyletet illetőleg mi rendelkezés foglaltatik, bátor vagyok ezen szakasz második bekezdésére hivni fel figyelmüket (olvassa): »Az alapszabályok tervezete nem terjeszthető a kereskedelemügyi miniszterhez jóváhagyás végett addig, mig ahhoz az érdekelt vasúti igazgatóság vagy vasúti igazgatóságok hozzá nem járultak.« Mit jelent ez ? Méltóztassanak nekem erre válaszolni! En azt hiszem, hogy ez egyszerűen a vasúti alkalmazottak emberi jogainak korlátozása. (Ugy van!) Vájjon nem állittatott-e fel az elv, miszerint vasúti szövetkezések tetszés szerint megszüntethetők, hogy egyszerűen eltilthatok, s különösen, ha figyelembe veszszük, hogy hivatalnokok és alkalmazottak egy szakasz szerint minden ok nélkül, minden indokolás nélkül áthelyezhetők. Vájjon ez nem jelenti-e a vasúti alkalmazottaknak összes szövetkezéseit, összes vasúti egyleteit egyszer s mindenkorra illuzóriussá tenni, ez pedig annyi, mint hogy az egylet a papíron talán létezni is fog, de hogy az valójában miként fog élni, ezt már ebből a szakaszból látni. Ez még szép, a mi itt áll. De én figyelmeztetni fogom önöket a 32. §-ra. Ebben a szakaszban mondatik (olvassa) : »Rendbüntetést minden felettes róhat alantasára. Mielőtt a rendbüntetés kirovatnék, az alkalmazott a terhére rótt szolgálati vétségre nézve kihallgatandó. A rendbüntetés kirovása ellen az alkalmazott a ]2. §. értelmében panaszszal élhet, de a panasznak halasztó hatálya nincsen«. Mit jelent ez, mi ez ? Popovics Dusán : Kaiser königlicher Prügelpatent! (Ugy van ! Élénk helyeslés a horvátoknál.) Surmin György : Igen, a félszázad előtti időből való cs. kir. Prügelpatent. Vájjon nem irgalmatlan-e, és vájjon nem igazságtalan-e ezeket a vasúti tisztviselőket minden felsőbbségnek, a mint ez a felsőbb hatóság a horvát fordításban neveztetik, kegyelemkenyérre kiszolgáltatni. Sajnálom, hogy Szterényi államtitkár ur itt jelen nincs. Zagorac István: ö ezt ugy sem érti. Surmin György : Es hogy a horvát minisztert kérdezze, hogy mit beszéltem. Sajnálom, hogy ő egy oly fegyelmi bíróság felállításáról nem gondoskodott, mely ilyen felsőbbségek felett felügyeletet gyakorolna, nehogy ezek a rendbüntetések azért adassanak, hogy a vasúti alkalmazott ne a magasabb fizetési osztályba kerüljön, a hová esetleg nemsokára eljutna. Tgaz ugyan, az mondatik, hogy az előléptetés automatikusan fog végbemenni, de a 32. §-ban nincs erről szó. (Zaj. Elnök csenget.) Ez még szép. De a 33. §. épenséggel nagyszerű. Némely urak érintették ezt a szakaszt beszédeikben, de csodálkozom, hogy arra épen a demokraták nem vetették magukat. Zagaroc István: De azért inkább miránk vetették magukat. Surmin György: Zboray urat értem, hogy ugy beszélt, a mint beszélt. Ö mint annak a pártnak a tagja beszélt, a melyhez tartozik. En most fel fogom olvasni ezt a szakaszt, hogy lássák, miként rendelkezik az. Ez a 33. §. szól (olvassa) : »Fegyelmi büntetés alá eső szolgálati vétségek különösen :« j. szolgálati kötelességek szándékos megszegése ; 2. a szolgálat teljesítése közben gondatlanságból eredő oly cselekmények vagy mulasztások : a) a melyek a forgalom, a pálya és tartozékai, az alkalmazottak vagy a közönség biztonságát veszélyeztetik ; b) a melyek a legszigorúbb rendbüntetés alkalmazása után is megismétlődtek ; 3. tömeges munkamegszüntetésben (sztrájk) való részvétel vagy a szolgálatnak tömegesen jelentkező lanyha teljesítése abból a czélból, hogy az utasítások pontos megtartásának ürügye alatt a forgalom megnehezittessék vagy megakasztassék (passzív reszisztenczia), úgyszintén az ezekre irányuló összebeszélésben vagy gyűjtésben való részvétel vagy azokra való izgatás vagy bujtogatás ; 4. botrányos magaviselet. Uraim, én nem akarom önöket előbb kínozni ezzel a szakaszszal, mig meg nem hallják annak nagyszerű indokolását, a melyből ezen törvényjavaslat szerkesztőjének teljes reakezionárius állás18*
