Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-171

171. országos ülés 1907 június 10-én, hétfőn. 119 Olay Lajos: Hátulról támad, mint Vajda! (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Maniu Gyula: T. ház! Én a házszabályok előtt meghajlom és az elnök ur rendreutasitását vita tárgyává nem teszem. Én kizárólag azt kívántam felemlíteni, hogy az a szemrehányás tétetett nekem, hogy én a tényeket nem valóan adtam elő. (Zaj.) A házszabályokban álló jogom nekem az, hogy hivatkozzam a gyorsírói jegyzetekre, a hol az általam előadottak meg vannak mindenesetre örökítve, és én a ház szine előtt felkérem az elnök urat, kegyeskedjék alkalmat adni a gyorsírói jegyzetek felolvasásával annak beigazolására, hogy én tényleg ezt mondtam : Igaz ugyan, hogy Eitner képviselő urat rendreutasította . . . Egy hang : Azt nem mondta! (Zaj. Elnök csenget.) Maniu Gyula:... de Rátkay képviselő ur hasonló tartalmú beszédét meg nem akasztotta . . . (Nagy zaj.) Egy hang : Talán becsempészte ! Maniu Gyula: A házszabályok 256. §-a azt mondja, hogy az elnök urnak kötelessége a házban a csendet és a tárgyalás rendjét megőrizni. A midőn én arra figyelmeztettem a t. házat, hogy az elnök ur a múlt ülés alkalmával ezen kötelességét teljesíteni — nem mondom szándékosan, de legjobb hiszemben is — elmulasztotta, akkor ne méltóztassék azt képzelni, hogy én arra gondoltam, hogy itt ebben a házban fegyveres erővel tegye lehetővé az elnök ur, hogy a tanácskozás rendje fentartassék, vagy hogy valamelyik tagja a háznak cselekedeteiben meg ne akadályoztassák. (Zaj.) Ez nekem szádékomban nem állott, nem is kívánom, sőt első volnék, a ki ilyesmi ellen tiltakoznám. Azonban, t. ház, nagyon sajnálnám én azt az elnöki széket, ha az fegyveres erő nélkül nem volna képes tekintélyét fentartani. (Helyeslés és taps a nemzetiségieknél. Zaj halfelöl.) Egy hang (a nemzetiségiek "padjain ) : Nincs házszabály, nincs parlament! (Zaj és felkiáltások balfelól: Micsoda ? Mit beszél az a tót ?) Maniu Gyula : Mi vagyunk azok, a kik minden konzekvencziájával, minden mellékgondolat nélkül tiszteljük az elnöki széket és meghajlunk előtte. És nem kétlem azt, hogy nincsen ennek a háznak olyan tagja, a ki ezt meg ne tenné, és ezért meg vagyunk győződve, hogy az elnök urnak nincsen szüksége fegyveres erőre abból a czélból, hogy a ház bármely tagjával szemben az elnöki tekintély következményeit érvényesítse ; meg vagyunk győződve, hogy az elnöki szék tekintélye, ha az igénybe vétetik, csendőrök és fegyveres erő nélkül is kéjDes arra, hogy ebben a házban a csendet és rendet fentartsa. (Folytonos nagy zaj.) Olay Lajos: Hazaárulókkal nem ! Hazaárulóknak nincsen jog ! (Elnök csenget.) Maniu Gyula: Én abban a perczben, midőn egy párt vagy pedig egy ember az elnöki tekintély előtt meg nem hajlik és annak meghagyásait nem követi, • az elnökkel szemben a bizalmatlanságot látom fenforogni. Azt pedig sem az urak nem mondhatják, sem az elnök ur nem akarhatja mondani, hogy akár az urak, akár mi, az elnökkel szemben bizalmatlansággal viseltetnénk és ennélfogva az ő intézkedéseit, ha az elnöki székből teszi, akár önök, akár mi, tiszteletben ne tartanok. (Helyeslés a középen.) Én nem osztom az elnök urnak a házszabályokat illető azon felfogását, hogy az elnök ur ezen joga csak a karzatokra vonatkozik. A ház tanácskozási rendjének, a ház tanácskozási szabadságának, a ház ügyrendjének megvédése mindenekelőtt itt kell hogy történjék ; azért van az elnök, hogy a tanácskozást vezesse, és a tanácskozás lehetőségét biztosítsa. (Zaj a baloldalon. Helyeslés a középen.) T. ház ! A midőn egyfelől kijelentem, hogy azon vádak ellen, a melyeket velem szemben használtak, a melyekkel velem szemben éltek, hogy t. i. én előadásomban a tényeket nem híven adtam volna elő, hivatkozva a gyorsirói jegyzetekre, tiltakozom; tiltakozom az ellen is, hogy ezen szupponált, de be nem igazolt — sőt az ellenkezője beigazolható — felfogásból kifolyólag egész román nemzetemre vonatkozólag vádat kovácsoljanak és azt sértő kifejezésekkel illessék. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Rendre. ! Rendre!) Hentaller Lajos : Ez is hazaárulás ! (Nagy zaj.) Markos Gyula : Ugy van ! Tűrhetetlen ! (Zaj a haloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem Markos Gyula képviselő urat, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokát. (Zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a haloldalon : Halljuk az elnököt!) Figyelmeztetem a kéjmselő urat, hogy Magyarországon román nemzet nincsen ! (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Szunyog Mihály : Azt hiszi, hogy népgyűlésen van ! Maniu Gyula: Másfelől, t. ház, kijelentem azt is, hogy én kérésemet fentartom, és pedig nem olyan terjedelemben, a mint azt az elnök ur szíves volt interpretálni, hogy t. i. én felszólalásomban azt követeltem volna az elnök úrtól, hogy biztosítsa Vajda Sándor kéjjviselő urnak valami kísérettel a képviselőházban való megjelenését, hanem fentartom abban az értelemben, hogy az elnök ur tegye lehetővé, hogy a képviselőház minden tagja gyakorolhassa jogait és teljesíthesse kötelességeit; tegye meg a kellő intézkedéseket abban a tekintetben, hogy ebben a képviselőházban, sem az ülésteremben, sem pedig a házban általában Vajda Sándor képviselőnek személye megsértéseknek és erőszakoskodásoknak kitéve ne legyen. Olay Lajos : De nem a hazaárulóknak / (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Ballagj Aladár: Szakrilegiumról van szó ! (Zaj.) Maniu Gyula : Ebben a házban, nemcsak az ülésteremben, hanem a házszabályok értelmében az egész házban a rendezési jog-az elnököt illeti, és