Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-170

98 170. országos ülés 1907 janius 7-én, pénteken. azokkal együtt nem kezelünk. (Élénk helyeslés.) És ha már konstatálnom kell, hogy lényeges különbség van politikai felfogásunkban elődeim közt és közöttem, ez a differenczia az, hogy e kötelezettséget vállaltuk és azt szorosan be is tartjuk. (Elénk helyeslés.) Széll Kálmán: Mi is ugy tettünk! Wekerle Sándor miniszterelnök: Emiitettem az előbb, hogy t. barátomra és kormányára ezek nem vonatkoznak. Lengyel Zoltán: A jelenlévők mindig ki vannak véve. (Zajos derültség. Mozgás. Halljuk! Halljuk !) Wekerle Sándor miniszterelnök: Felhozzák azt, és ez a hírlapokban is szellőztetve lett, itt e házban is nyilatkoztam már ebben az ügyben, hogy én az államvasutak pénztárából 50.000 K-t igénybe vettem. Ez áll; áll, hogy a múlt évben, ha jól emlékszem, szeptemberben . . . Szterényi József államtitkár: Augusztusban! Wekerle Sándor miniszterelnök: ... augusztusban vagy szeptemberben, szóval az őszi hónapokban, a mikor a sajtóügyi viszonyok rendezésében két kiadási tétel merült fel, a mely elkerülhetetlen volt, egyik egy 16.000 koronás tétel, a második egy 50.000 koronás tétel: akkor ezeket az összegeket az államvasutak pénztárából kifizettettük, direkte kifizettettük a miniszterelnökség közvetítésével, ez fizette ki ugyanakkor, a midőn hozták mindkét esetben azonnal a teljes összeget, ugy hogy csak formaszerint szerepelt a miniszterelnökség. Meg is mondom, miért: azért, mert a sajtóügyi viszonyok rendezésére fordított kiadásokat, a melyek lebonyolítási kiadások voltak, olyanoknak tartottuk, a melyek az országgyűlés nyilvános elszámolása elé nem tartoznak. És ezért azt mondottam, hogy nekem 1906-ra az összegek rendelkezésemre nem állanak, de január 1-én én az 1907-iki rendelkezési alapból ez összegeket meg fogom téríteni. (Élénk helyeslés.) Minthogy pedig január 1-én budgetem még nem volt, már deczember hó utolsó napjaiban irtam a kereskedelemügyi miniszter urnak, hogy megállapodásunkhoz képest én január 1-én tartozom ugyan visszatéríteni ezt az összeget, minthogy azonban budgetem nincs, azt most vissza nem téríthetem, de mihelyt a budgetjavaslat törvényerőre emelkedik, azonnal vissza fogom téríteni. (Elénk helyeslés. Felkiáltások: Ez korrekt!) Mihelyt a budget törvényerőre emelkedett, ón az összeget vissza is téritettem. Kossuth Ferencz: Február 25-ikén. Wekerle Sándor miniszterelnök: Még annak okát is elmondom, mert semmi titkolni valóm nincs, miért nem utalványoztam az összeget túlkiadásképen. Azért nem utalványoztam túlkiad ásképen, mert hogy ha a rendelkezési alap terhére túlkiadásképen utalványozom, akkor az már az 1906-iki pluszba számit, holott, ha az államvasutak előlegezik azt, miután ott a zárszámadásba a nettó-eredmények vétettek be, ennélfogva a visszatérítés még ugyanazon számadási év terhére esik, a melyben a kiadás történt. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Még egy másik esetre is történt hivatkozás, t. i. a Méray-Horváth dotácziójára. Hát, engedelmet kérek, ennek semminemű össszefüggóse vasúti pausálékkal, vagy mikkel nincsen. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Ez nem az az eset, hogy annak igazolásául szolgálhatna, hogy elszámolás mellett kapott összegek el nem számolás mellett használtatnak fel. A kereskedelemügyi tárczában az ipari és kereskedelmi czimnél a munkásvédelmi rovatban 200.000 korona van felvéve, a melyből teljesíttetnek az összes szocziológiai - kiadások. Ezen szocziológiai kiadások közé tartozik az is, hogy többen, nemcsak Méray-Horváth, hanem mások is állandóan meg vannak bizva a külföldi szocziális viszonyoknak alapos tanulmányozásával. Ilyen tanulmányozással bízatott meg Méray-Horváth is; megbízatott öt esztendőre. Mezőfi Vilmos: Nem sokat tanult! Wekerle Sándor miniszterelnök: Hát hogy sokat adtak-e vagy nem sokat, vagy többet adtak-e neki, és hogy erre a többletre talán más indokok is voltak-e befolyással: hát, bocsánatot kérek, ez megítélés tárgya, de ezért a felelősséget elvállalom. (Helyeslés) De e czimen senkinek a kezéhez egy krajczár sem fizettetett ki a nélkül, hogy az szabályszerűen okmányolva és azonnal az állami számvevőszéknek tudomására hozva ne lett volna. {Helyeslés.) Én azt hiszem, t. ház, ebben bizonyítékát szolgáltattam annak, hogy hű maradtam és hű maradt a kormány ahhoz a kötelességhez, melyet elvállaltunk, hogy t. i. a törvényhozás által rendelkezésünkre bocsátott összegeket csakis ugy ós arra fogjuk felhasználni, a mely czélokra és a mint azok rendelkezésünkre bocsáttatnak. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Kérem ebbeli válaszomnak tudomásul vételét.,) Altalános élénk helyeslés.) Elnök: Szó illeti az interpelláló kéjjviselő urat. Hammersberg László: T. képviselőház! Az én interpellácziómnak nem volt más czélja, mint az, hogy alkalmat adjak az igen t. miniszterelnök urnak annak dokumentálására, hogy nem követi azt a praxist, a melyet hivatalbeli elődje, gr. Tisza István bevallott, hogy t. i. átutalt más pénztárból a rendelkezési alapba valamit, és mert a rendelkezési alapról részletes számadással nem tartozik, tehát szerinte nem tartozik egyáltalában részletesen elszámolni azokról a pénzekről sem. Meg voltam győződve, hogy e tekintetben megnyugtató felvilágosítást és választ