Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-170

96 170. országos iüés 1907 június 7-én, pénteken. vrijednog na ovecla vis. kuée g. grofa Batyanya, koji je rekao, da ovo zeljeznicko pitanje nije takove naravi da se Hrvati s Madjarima ne bi mogli sporazunjeti. To je jedan tracak, koji izbija iz njegovih rijeci, (Zaj. Elnök csenget.) ali prevrijedni g. gróf. Teodor Batyany nije rekao nacina, kojim bi se moglo doci do tóga sporazumka. A kad ga on nije rekao dopustite, da ga ja kazem. Evo ga: na teritoriju kraljevine Hrvatske sluzbeni je jezik hrvatski, a teritoriju kraljevine Ugarske sluzbeni je jezik niadjarski. (Tahó je! Élénk helyeslés és taps a horvátoknál.) Misiim da bi se time sporazumilig, a udovoljilo bi se i temeljnom drzavnom zakonu kad bi se jos udovoljilo i pitanju glede drzavljanstva i ustava brvatskoga. A kad se tome, sa strane ove vis. kuce udovoljiti, kako vigim ne ce, onda moram prosvjedovati, kao zastupnik kraljevine Hrvatske protiv ove zak: osnove i to radi tóga, jer dira u temeljni drzavni zakón, jer dira u prava hrvatska, koja se moga mijenjati samo sporazumom obih kraljevina kako sam prije rarlozio (Élénk helyeslés és taps.) Hrvati ne mogu dopustiti, da ovaj zajednicki sabor raspravlja ovu zakonsku osnovu dok ona hoée da krsi da mienja drzavni temeljni zajednicki zakón. Hrvati ce snasati sve, uzdajuci se u Boga i u sogu svijest te ce nastogati svim ustavnim sredstvima priskrbiti i izvojstiti postivanje zajednickom temeljnom zakonu, nagodi koja za Hrvatc nije a i (u, jer Hrvati hocíe, da u toj drzavnoj zajednici postignu svoja politicka prava, svoju narodnu eksistenciju koja vodido tóga, da nama Hrvatima buda bolje nego do sada. Do vas je, vis, kuco, da prihvatite ovaj predlog, a ako ne ceté Hrvati ce znati odatle povuci konsekvencije. (Élénk helyeslés, zivio kiáltások jobbfelöl, szónokot üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy tartsa a ház legközelebbi ülését hétfőn, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Holnap!) 1907. évi június hó 10-én délelőtt 10 órakor. Napirenden lenne: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. Am. kir. államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Ezzel kapcsolatban: a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, továbbá a kassai, kolozsvári vasutasoknak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényei. 3. A vasúti szolgálati rendtartásról a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Ezzel kapcsolatban: a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, a magyar vasúti és hajózási klubnak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényei. Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Következik most már Hammersberg László képviselő ur sürgős interpellácziója. Hammersberg László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház zárszámadás-vizsgáló bizottsága azt észlelve, hogy az 1905-ik évben három költségvetési évre: 1903-rá, 1904-re és 1905-re 550.000 K. lett az államvasutak pénztárából és pedig az államvasutak hivatali és irodai szükségletének rovatán hirdetési czélokra szolgáló hitel terhére a miniszterelnöknek és pedig a rendelkezési alap számára átutalva, ezen ügynek felvilágosítása végett szükségesnek tartotta, hogy a maga ülésére meghivja gr. Tisza István akkori miniszterelnök és Hieronymi Károly akkori kereskedelemügyi miniszter urakat, hogy tőlük szóbeli felvilágosítást nyerjen azokra a kérdésekre nézve, melyekre az iratokban felvilágosítást nem talált. Gr. Tisza István meg is jelent a bizottság előtt annak tegnapi ülésében, és miként a kezeim közt lévő hiteles naplószerű tudósítás mondja, a kérdésekre nézve nyilatkozott. Előrebocsátotta, hogy mindenki előtt köztudomású dolog, hogy a rendelkezési alap a maga czéljaira teljesen elégtelen, elismerte azt, hogy ezen elégtelenség bajának enyhítésére szolgált az államvasutak hivatali és irodai szükségletének rovatán hirdetési czélokra szolgáló hitel, mely a rendelkezési alapnak jelentékeny összeget bocsátott rendelkezésére. Azt mondta továbbá, hogy ebből a most emiitett hitelből bizonyos összegek beutaltatnak a kereskedelemügyi minisztériumba vagy a miniszterelnökség rendelkezési alapjába. Éber Antal: És hogy ez már előbb ki volt hasítva ! Hammersberg Lászlő: Ezt az utat követte ő is a szóban forgó összegek tekintetében; azokat a rendelkezési alapba beolvasztotta, közczélokra felhasználta, azokra vonatkozólag azonban a rendelkezési alap természetéből kifolyólag meg kell tagadnia minden felvilágosítást. Folytatólag azonban egyik bizottsági tagnak hozzá intézett kérdésére gr. Tisza István volt miniszterelnök ur még egy nyilatkozatot tett, és ez ugy szólt, hogy azok a pénzek mind befolytak a rendelkezési alapba, ott egy maszszát képeztek és — hogy az ő szavaival éljek — »én nem mondhatom meg, hogy melyik ezressel fizettem az egyiket, melyikkel a másikat«. Sümegi Vilmos: Valamelyik uj báró vagy nemes fizette! Hammersberg László: De nem annyira az érdekes, a mit eddig voltam bátor idézni gr. Tisza István nyilatkozatából, hanem különösen érdekes az, a mit jelen esetben szóvá kívánok tenni s a mit bátor leszek per extensum felolvasni. Ez a rész igy szól: »De hivatkozom e tekintetben a jelenlegi t. kormány eljárására is, a mely a m. kir. államvasutak kérdéses rovatán rendelkezésre álló hitelt