Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

151. országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. 79 galmi eszközök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 440, 469) harmadszori olvasása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki. Egyszersmind javaslom a t. háznak, hogy a most már harmadszori olvasásban is elfogadott ezen törvényjavaslat tétessék át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Felkiáltások : Igen !) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az országos közlekedési tanácsról szóló törvényjavaslat (írom. 448, 462) harmadszori olvasása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az országos közlekedési tanácsról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki ; egyszersmind javaslom a t. háznak, hogy ezen, a ház által harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslatot tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a sopron—kőszegi h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 449, 464) harmadszori olvasása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott, s a sopron—kőszegi h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki; egyszersmind javaslom a t. háznak, hogy ezen, a ház által harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslatot tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom Id a határozatot. Következik a közösügyi kiadásokból a magyar szent korona országaira eső, de törvényhozásilag még nem engedélyezett összegeknek mint a magyar szent korona országait terhelő kiadásoknak törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 446, 460) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A mikor az 1906-ik esztendő végén az 1907-iki évi költségvetési törvényt meghoztuk, közösügyi kiadásokból természetszerűleg csak azt a részt iktattuk ebbe a törvénybe, a mely az 1907-ik esztendőre szólt. Ellenben a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok határozatainak egy igen nagy részét ebben a törvényben felvenni és ezáltal a magyar törvénykönyvbe iktatni nem lehetett. Nem pedig az egyszerű oknál fogva, mert azok a határozatok régebben elköltött kölcsönök, póthitelek és túlkiadásokra vonatkoznak, a melyek nem az 1907. évi költségvetést illették. Ezekre nézve 1867 óta folytonosan az volt a szokás, hogy külön törvényben iktattatnak be a magyar törvénykönyvbe, még pedig azért, hogy a rigorozitás. melylyel a magyar országgyűlés a közösügyek iránt viseltetik, annál pregnánsabban kifejezésre jusson. A túlkiadások vagy póthitelek a magyar költségvetésben fordulnak elő, azokra nézve a képviselőháznak egész szankcziója abban áll, hogy mikor a zárszámadásokat a kormány beterjeszti, a képviselőház azokhoz hozzájárul, vagy hozzá nem járul, de ha hozzájárul, azokra nézve a felmentvény is meg van adva. A közösügyi kiadásokra nézve ez sohasem látszott elégségesnek, itt az országgyűlés mindig tovább ment. Ezeket a költségtöbbleteket és hiteltúllépéseket is a kormányok mindenkor a delegácziók elé terjesztik. A delegácziók ezekre nézve határozatokat hoznak és ezek a határozatok azután még a magyar országgyűlés elé kerülnek, s az országgyűlés, ha jónak látja, azokat törvénybe iktatja. Miután 1903 óta a képviselőháznak rendes munkássága majdnem mindig szünetelt, az elmúlt esztendőkre ilyen túllépések és kiadások törvénybe iktathatok nem voltak, ugy hogy azoknak a száma felszaporodott. Gondoskodnunk kell tehát róla, hogy az eddigi szokáshoz hiven ezek törvénybe iktathatok legyenek. Azonkivül méltóztatnak tudni, hogy 1905-re nézve, a mint Magyarországnak nem volt költségvetési törvénye, ugy a közös kiadások sem voltak törvénybe iktathatok. Hogy valamikép mégis segiteni lehessen ezen a bajon, hogy ez ne legyen továbbra is függőben és nehogy kellemetlen preczedensek támadjanak a jövőre nézve, arról akar gondoskodni ez a törvény és a törvénydíönyvbe akarja ezeket iktattatni. Természetesen ezzel a felmentvény ezekre a költségekre nézve megadva nincsen és hogy ez annál pregnánsabban kifejezésre jusson, maga a bizottság is indítványozta, s majd leszek bátor én is proponálni az illető helyen, hogy külön §-ban is belejöjjön a törvénybe az, hogy ezzel a felmentvény még megadva nincs. Mindezek alapján kérem a t. képviselőházat,