Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 75 tenni. És ez az, a hol a törvényhozásnak bele kell nyúlnia. Csakugyan látjuk, hogy azokban az államokban, a melyekben ehhez a módhoz folyamodtak, a sztrájkok száma apadt. Különö­sen Angolország mutat itt példát, ahol 1893-ban még a sztrájk által szenvedett munkamegszün­tetés 30 millió elveszett munkanapot jelentett, inig 1904-ben nem égésen két millió munkanap folyamán szünetelt a munka sztrájk miatt. Ez pedig onnan van, mert Angolország nem hozott ilyen, a mint mondják: sztrájktörvényt, a mely a sztrájk kitörését megakadályozta volna, ha­nem hozott törvényeket, a melyek elvették azt az okot, a mely miatt a sztrájk kitört volna; tehát itt is nem palliativ gyógyszerekhez for­dult, hanem radikális kúrához, feltüntetvén azt a bajt, a melynek fejleménye, külső szimpto­mája a sztrájk. Erre az álláspontra helyezkedvén a kér­vényi bizottság, miután abban a meggyőződésben van, hogy a törvényhozás nem lehet ebben a tekintetben páholypublikum, a mely közönyösen nézi azokat a gazdasági dolgokat, a melyek egyaránt érintik nemcsak a munkást, hanem a munkaadót, ebből a szempontból és különösen figyelembe véve azt, hogy ipartörvényünk nem­csak e tekintetben, hanem más tekintetekben is reformra szorul, ezeket a kérvényeket a munkás­ügyi bizottsághoz kívánja áttenni, hogy ez azt minden oldalról kellőképen megbeszélve, alapos referádát adhasson a t. ház elé. Kérem a t. házat, méltóztassék ebben az értelemben elfogadni a kérvényi bizottság javas­latát. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. ház! (Hall­juh! Halljuk!) A kérvényi bizottság javaslatá­hoz természetesen nem kívánnék szólni, csak az előadó ur indokolásának egyik részére tar­tom kötelességemnek nyilatkozni abban a tekin­tetben, nehogy a kormánynak a sztrájkkérdésben elfoglalt álláspontja iránt félreértés vagy szán­dékos félremagyarázás foroghasson fenn. Már ismételten találkoztunk ugy a közvé­leményben, mint a napisajtóban, sőt itt a ház­ban is azzal az állítással, mintha a kereskede­lemügyi miniszter ur küiön sztrájktörvényt ké­szítene vagy akarna a törvényhozás elé terjesz­teni. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur ilyen szándék­kal egyáltalában nem foglalkozik. A sztrájk­kérdés azon kérdések közé tartozik, a melyek az egységes munkásvédelem körében szabályo­zandók. Egyike ez a legnehezebben megoldható kérdéseknek. Mert teljesen igaza van az előadó urnak abban, hogy a sztrájkjogot korlátozni egyáltalában nem lehet. Erre törvényeket alkotni lehet, — végre törvénynyel szabályozni akarni mindent lehet — de eredményt elérni nem lehet vele, kivévén azokat a vonatkozásokat, a melyek­ben a sztrájk rendezése bizonyos nagyobb köz­érdekeket érint, a melyekre egy előző alkalom­mal volt szerencsém utalni. Tisztelettel arra szorítkozom tehát, hogy kijelentem, hogy a sztrájk kérdését igenis ren­dezni kívánja a kereskedelmi miniszter ur, még pedig az ez év folyamán az ipartörvény revízió­jával kajjcsolatosan előterjesztendő egységes mun­kásvédelmi törvénynyel. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kíván, fel­teszem a kérdést: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát, a mely szerint ezen kérvény szakszerű mérlegelés végett a munkásügyi bizott­ságnak adassék ki, elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások,: Igen!) Ha igen, akkor a ház határozatát ily értelemben mondom ki. Hammersberg László jegyző (olvassa): Sop­ron sz. kir. város kérvénye, a gazdasági mun­kásoknak kizsákmányolását megakadályozó mun­kás jóléti törvény megalkotása iránt. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó: T. ház! Ez a kérvény azonos összefüggésben van az előbbiek­kel, ez mintegy a másik oldaláról kívánja bemu­tatni azt, hogy a munkások érdekében hogyan kellene valamit tenni, és ezért a kérvényi bizott­ság azt ajánlja, hogy méltóztassék ezt a kér­vényt is a munkásügyi bizottsághoz áttenni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e hozzájárulni a kér­vényi bizottság javaslatához ? (Felkiáltások,: Igen!) Ha igen, akkor a határozatot ilyen érte­lemben mondom ki. Hammersberg László jegyző (olvassa).- Sze­pes vármegye, Baranya vármegye kérvényei a kóbor czigányügy országos rendezése tárgyában. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó: Minthogy a ház ebben a kérdésben a jelen ülésszak folyamán már egyszer határozott, a házszabályok 246. §-a értelmében e kérvényeket a háznak tudomásul­vétel végett bejelentjük. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-c ezt tudomásul venni ? (Felkiáltások: Igen !) Ha igen, kijelentem, hogy tudomásul vétetik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Fiume város kérvénye, két parlamenti képviselő küldése iránt. Giesswein Sándor előadó: A kérvényi bizott­ság javaslata az, hogy ez a kérvény a belügy­minisztériumhoz átteendő. Elnök: Hozzájárul ehhez a t. ház? (Fel­kiáltások: Igen!) Ha igen, akkor a határozatot ily értelemben mondom ki. Hammersberg László jegyző (olvassa): Hont vármegye, Versecz th. város, Komárom vármegye kérvényei, Pancsova városnak önálló választó­kerületté alakítása iránt. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents