Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

:a 150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Raisz Aladár jegyző: ... jegyzett be egj interpellácziót a földmivelésügyi miniszterhez intézve, a pestmegyei vadvizek lecsapolása tárgyában. Más interpelláezió bejeg}'ezve nincsen. Elnök: Az interpclláczióra a ház a szokott határozatához képest fél két órakor fogunk áttérni. Átmegyünk most a napirenden lévő törvényjavaslat (írom. 440, 469) további tárgyalására. Ki következik kérem ? Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. képviselőház! A szőnyegen fekvő törvényj avaslat általános vitáj a alkalmával a felszólalt t. képviselő urak részben olyan kérdéseket vetettek fel, a metyeket válasz nélkül, illetőleg felvilágosítás nélkül hagyni a kereskedelemügyi miniszter ur nem kivan, másrészt adatok és állitások hangzottak el, a melyekre viszont részben helyreigazitások, részben tájékoztatások szükségesek, hogy ama nagyhorderejű kérdések tekintetében, a melyek a vasúti forgalmat érintik, ugy a törvényhozás, mint az ország teljesen tisztán és elfogulatlanul lásson és Ítélhessen. (Elénk helyeslés.) A felszólaló képviselő urak részben magát a törvényjavaslatot és az azzal kapcsolatos kérdéseket tárgyalták, részben azonban, a dolog természeténél fogva — mert hiszen tulaj donképen először van alkalma a törvényhozásnak a jelen kormány működése alatt az államvasutak ügyével és igy a közlekedés nagy egészével foglalkozni — olyan kérdéseket is érintettek, sőt behatóan tárgyaltak, a melyek magával a szőnyegen lévő törvényjavaslattal szorosabb kapcsolatban nincsenek, mindazonáltal a közlekedés egészét érintvén, a t. ház kegyes engedelmével leszek bátor ezekre a kérdésekre röviden reflektálni. A dolog természetéből folyik, hogy mielőtt a részletkérdésekre térnénk át, ezekkel a generáliákkal kivánok foglalkozni. És itt első helyen Somogyi Aladár t. képviselőtársamnak igazán nagy tanulmányra valló és a kérdés mélyére ható beszédével kell foglalkoznom, illetve annak általános részével, a hol a képviselő ur szinte szemrehányólag azt a kérdést intézi a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, vájjon van-e különleges programmja a vasutépités tekintetében, — értem ez alatt a vasútépítés politikáját — mert a javaslat indokolása ebben a tekintetben semmiféle tájékozást nem nyújt, s igy nincsen tisztában a törvényhozás azzal, hogy vájjon folytatni kivánja-e a kereskedelemügyi miniszter ur a helyi érdekű vasutak építését az eddigi mederben, vagy pedig e tekintetben bizonyos uj irányt kiván-e szabni ? Ezen eszmemenet kapcsán a t. képviselő ur a tarifapolitikával is behatóan foglalkozván, egy tételt állit fel, a melyre bátor leszek később igen röviden rátérni, hogy t. i. hiba az, hogy a magyar államhatalom mint olyan az összes vasutak tarifapolitikájára kellő befolyással nincsen. Somogyi Aladár: Azt nem mondtam! Szterényi József államtitkár: .. .holott szükség volna, hogy arra befolyása legyen. Somogyi Aladár : Azt mondottam, hogy szükséges, hogy kezében tartsa az egészet! Szterényi József államtitkár: Ez szó szerint ugyanaz. Nem a negálás, nem az, hogy befolyása nincsen, hanem követelése annak, hogy legyen. Ennek kapcsán a t. képviselő ur a. magyar államvasút igazgatását is birálat tárgyává teszi és kivánja, hogy az államvasút igazgatóságának — az általa használt kifejezést idézem — szuverenitása megtöressék, mert ez lomha egy tömeg, a mely tarifapolitikával kellően nem is foglalkozhatik. A képviselő urnak ehhez az állításához fűződik egyrészt Szunyog képviselő urnak szintén igazán magas nívón álló beszéde, a melyben foglalkozik az államvasút igazgatásának a központ és a külíorgalom közötti megoszlásával, követelvén, hogy az igazgatásnak nagyobb súlyát a forgalomra helyezzék és követelvén a központok tulter.gésének csökkentését, másrészt csatlakozik ehhez Kubik t. képviselőtársamnak az államvasutakra vonatkozó igen éles kritikája, a melyben szembeállitj a a postaigazgatás iránt való feltétlen bizalmát az államvasút igazgatása ellen való bizalmatlansággal. Ezeken az általános megjegyzéseken, illetőleg észrevételeken kivül még Szunyog képviselő ur egy uj eszmét dobott a vitába, a melynek hordereje igen nagy és ez az államvasutak pénzügyi kezelésének az állam ])énzügyi kezelésétől való elválasztása, a mint a t. képviselő ur javasolja, olyképen, hogy az államvasút bevételei, üzleti feleslegei tartalékalap gyanánt kezeltessenek és ilyképen az államvasutak beruházási szükségleteinek saját tőkéjéből való fedezésére fordíttassanak. Somogyi-Aladár: Holló is ezt mondotta! Szterényi József államtitkár: Holló ezt nem mondotta. Holló képviselő ur csak azt mondotta, hogy az államvasút be\ ételi többletét az államvasutak fokozatos beruházásaira kell felhasználni, hogy ilyképen az államháztartás ne jusson abba a helyzetbe, hogy egyszerre olyan nagy összegeket kelljen igénybe vennie, mint egyrészt a mostani 90,090.000 korona, másrészt a kereskedelemügyi miniszter ur által beszédében, valamint a törvényjavaslat indokolásában jelzett további nagyobb beruházásokra szükséges több évi időre megosztott 300 millió korona. Az általános megjegyzések kapcsán Szunyog képviselő ur még egy igen nagy kérdést érintett, behatóan is foglalkozott vele és ha statisztikai adatai, a melyekre leszek bátor visszatérni, nem is találók egészen, magát a kérdést nagyon helyesen érintette : ez a szénügy kérdése. Végül az általános részben van még egy pont, a melyet Kubik t. képviselő ur említett és ez a telefon kérdése, illetőleg a telefondijak leszállítása. Mielőtt tehát magára a vitára, illetőleg annak részleteire térnék át, a melyek a törvényjavaslattal szorosabb kapcsolatban vannak, ezekkel kivánok röviden foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) A vasútépítési politika terén a kereskedelem-