Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-149

44 Í4.9. országos ülés 1907 április 26-án, pénteken. vasutak személyforgalma igen nagy és csakis ott nem az, a hol nem helyes reláczióban járatják a vonatokat. (Zaj. Elnök csenget.) Alig merem hinni, hogy az ülőhelyeknek ily csekély módon való igénybevétele a szabadjegyek nagy számának lehetne következménye. Statisztikát akartam csi­nálni, de a szabadjegyek és a bérletjegyek kimuta­tását nem tudtam sehol sem megszerezni. A személyforgalom lebonyolításának módo­zatain nemcsak több kocsi alkalmazásával lehet segiteni, hanem helyesebben működő közlekedési eszközök által. Azt hiszem, itt az ideje annak, hogy bejelentsük, hogy forgalmi eszközeink ma már pozitiv alakban szaporodtak egygyel. Ez az u. n. motoros kocsi, a mely pozitiv formában van üzem­ben egyik vasutunknál is. A motorkocsi üzemét már régen kipróbálták. Az első kisérlet 1883-ban történt. Később Sármezey Endre, a kinek nevét büszkén emiitjük e kérdésnél, 1903-ban odafejlesz­tette a motorkocsi üzemét, hogy bemutatható volt a miniszternek már tényleges üzemben lévő alak­jában. Láng Lajos ő nagyméltósága e sikeres ered­mények alapján elrendelte a m. kir. államvasutak­nál ezen motorkocsiknak üzembe való helyezését és erre a czélra 5 millió koronát forditott. Meg­indultak a kísérletek 1903-tól kezdve és azoknak eredménye alapján 1906-ban, illetve 1907 tava­szán Sármezey Endre már a legfényesebb eredmé­nyekkel szolgált a tudományos világnak. A m. kir. államvasutak azonban azt jelentet­ték felettes hatóságuknak, hogy a motor ma oly megbízhatatlan eszköz, a melylyel komoly forgal­mat lebonyolítani nem lehet. Én tehát bátorko­dom az arad—csanádi vasút üzleteredményeit közölni, a melyekből kitűnik, hogy 1902-ben 24 vonatta], 1906-ban pedig már csak 70 vonattal volt képes a motoros kocsik által előidézett for­galomszaporodást lebonyolítani. 1902-ben az arad— csanádi vasutak 1,052.092 embert, 1906-ban pedig már 2,238.740 embert szállítottak. 1902-ben 850.188 korona volt a bevétel, 1906-ban pedig 1,350.000 korona. És daczára annak, hogy ezen óriási fejlő­dés mellett leszállították a személy díj tételeket, elérték azt, hogy míg 1902-ben a személyforgalom, mint minden vasútnál, veszteséggel végződött, 1906-ban a motorikus személyforgalom lebonyolí­tásával már 141.519 koronát nyertek. Sármezey jelentése alapján tehát látjuk, t. ház, hogy a meggyőződéssel párosult erős kéz rövidesen megoldhatja a kérdést. Legfontosabb a motoros üzemnél, hogy jó és tanult motorvezetők­kel rendelkezzünk ; hogy jó műhelyek és kicseré­lésre szolgáló jó tartalékanyagok álljanak rendel­kezésre. A motor lehet bármilyen, illetve a maiak közül többféle, csak a kezelése legyen megfelelő. (Helyeslés a baloldalon.) Markos Gyula: Csak tudjanak vele bánni! Kubik Gyula: Ugy van: csak tudjanak vele bánni. A személyforgalom lebonyolítására tehát ne csak szaporítsuk személykocsi ainkat, hanem alkalmazzunk motorokat is és én igazán nagyon kérném a kereskedelemügyi kormányzatot, hogy méltóztassék ezt a diszkreditált kérdést újra szere­tettel ügykörébe fogadni, (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) mert nagy szüksége van arra helyi érdekű vasutainknak, hogy az a nehéz kérdés, hogy for­galmukban a személyszállítás elválasztassék a teberáruszállitástól, helyes megoldást nyerjen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A mint hozzájárultam a személykocsik szapo­rításához, ugy nem járulhatok hozzá a teherkocsik szaporításához. Nem járulhatok pedig azért, mert hiszen az itt kimutatott adatok, illetőleg a m. kir. államvasutak statisztikai adatai alapján világos, hogy erre szükség nincs. Szükség a kocsikra csak azért van, mert a szálütani kívánó polgároknak az államvasút nem bocsátott rendelkezésükre kocsit. Szterényi József államtitkár: Mert nem volt! Kubik Gyula : De nem azért nem bocsátotta rendelkezésükre azokat, mert üzemében nem volt kellő számú kocsi, hanem azért, mert megrakottan ácsorognak vagy üresen szaladnak keresztül a vonalukon. És erre nézve bátor leszek a m. kir. államvasutakra vonatkozó következő statisztikai adatokat felolvasni. (Halljuk ! Halljuk !) 1896-ban a m. kir. államvasutaknak 3,343.000 tonnakilo­méter teljesítménye volt 45.667 kocsin, 1905-ben pedig 4,353.000 tonnakilométer teljesítménye volt 65.232 kocsin. Ha ezt az adatot közelebbről szem­ügyre veszszük, látjuk, hogy a tonnakilométerek­ben kifejezett forgalomszaporodás tiz év alatt 30% volt (Halljuk ! Halljuk !) és nem 43%, mint a hogy az indokolásban van kimutatva, mig a kocsilétszám 45.667-ről 65.232-re emelkedett. Való­színűleg innen vették a 43%-ot. A tonnakilométe­rekben kifejezett forgalom csak 30%-kal, mig a kocsik létszáma 43%-kal emelkedett. Ez az én kimutatásom talán nem egyezik meg egészen azért sem, mert nem vettem fel az utolsó, 1906. évről szóló adatot, a melyet maga az indokolás is csak megbízhatatlan módon meghatározottnak jelent ki, de még egy másik indokból sem vettem fel, mert az nem lehet irányadó Magyarország for­galmára, tekintettel a tavalyi nagy termésre, és mert minden olyan statisztikai adatot, mely a többitől feltűnően eltérő, nyugodt számitásnál ki szokás küszöbölni. Ezzel szemben van szerencsém felolvasni azt is, hogy ugyancsak a m. kir. államvasutak statisz­tikájából látható, hogy 1904-ben egy kocsi telje­sített 93.638 tonna kilométert, 1896-ban már nem teljesít csak 86.479-et, 1900-ban már csak 80.137-et és 1905-ben csak 66.718-at. Tehát a kocsik kihasználása 1894-től 1905-ig 26%-kal fogyott. Hogyha a m. kir. államvasutak­nál szépen megnézték volna az ott lévő adatokat, akkor abból nem azt a következtetést kellett volna levonni, hogy még több kocsit vegyenek, hanem, hogy az üzemen változtassanak, használják ki sokkal jobban a meglévő kocsikat. A darabáru-szállitásra vonatkozólag szintén bátor leszek egy ilyen statisztikával szolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents