Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

167. országos ülés 1907 június 4-én, kedden. 501 illetőleg három hóig terjedhető fegyházzal bün­tetendő ki bizonyoe esetekben a szerződést megszegi, illetőleg sztrájkba lép. Ez a kérdés. S ebben tulajdonkép ellentét közöttünk nincsen, de én másra vonatkozólag mondottam azt, a mit mondottam, és másra mondotta Nagy György képviselő ur. A mi Pető Sándor képviselő urnak azt a megokolását illeti, hogy a mezőgazdasági sta­tisztikai adatok szerint Magyarországon csak három járásban mutatkozott sztrájkok miatt munkáshiány, én nem tudom megérteni, hogyan lehet ezt argumentumul felhozni ezen szakasz­nak intézkedései ellen. Hiszen kérem, ha nincsen is szó ténylegesen beálló munkáshiányról, azért sztrájkok lehetnek és azért kénytelen lehet az a gazda olyan feltételek mellett szerződni az ő cselédeivel és munkásaival, a mely feltételek rá nézve és a gazdaság vitelére nézve vészthozók. Egyébiránt legyen szabad szavaimnak befejezéseként örömömet kijelentenem azon tény­nyel szemben, hogy ugy Mezőfi, mint Pető kép­viselő urak és Bródy Ernő kollégájuk akkor, a mikor valami nag} r ot, imponálót és szépet akar­nak nekünk felmutatni, kénytelenek visszanyúlni az általuk sötétnek nevezett, nem ugyan közép-, de jobbágykorba, czitálják Wesselényit és máso­kat, és ezáltal olyan ideálokat akarnak elibénk állítani, a melyeket mi szívesen fogadunk el, a mely ideálok azonban az ő munkásságukba és életirányukba abszolúte nem illenek bele. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ezeket voltam bátor megjegyezni. (Helyes­lés a jobb- és a baloldalon.) Elnök : A földmivelésügyi bizottság előadója nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Elsősorban kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 57. §-nak meg nem támadott részét válto­zatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szö­vegezése szerint, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kije­lentem, hogy a képviselőház az 57. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadja a munkásügyi bizottság szövegezése szerint. Most már az 57. §. második pontjával szemben Nagy György képviselő ur ellenindit­ványt nyújtott be, és ugyanezen második pont­hoz gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módosítá­sokat nyújtott be. Először az eredeti szöveggel szembe fogom állítani Nagy György képviselő ur elleninditványát, és a mennyiben méltóztat­nak az eredeti szöveget elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést gr. Thorotzkai Miklós kép­viselő ur módosítására nézve. Ha pedig nem méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget, akkor Nagy György képviselő urnak az ellen­inditványát fogom elfogadottnak kijelenteni és egyszersmind ki fogom jelenteni azt is, hogy gr. Thorotzkai Miklós képviselő urnak a módosí­tásai, melyeket az eredeti szöveg! második pontjá­hoz benyújtott, elesnek. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételébe belenyugodni ? (Felkiáltások : Igen!) Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e az 57. §. 2. pontját változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, szem­ben Nagy György képviselő ur elleninditványá­val, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el a második pontot, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a kép­viselőház a második pontot elfogadja és ennél­fogva Nagy György képviselő urnak ellenindit­ványa elesik. Most fel fogom tenni a kérdést gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módosításaira. 0 a 2. pont­hoz három módosítást hozott javaslatba. Azt hiszem, legczélszerűbb lesz, ha módositásait egyenként fogom szavazás alá bocsátani. (He­lyeslés.) Nevezetesen az első módosítása az, hogy a 2. pont harmadik sorában a »cselédet« szó után felveendő: »azért, mert elszerződött, vagy elszegődni akart«. Kérdem a t. házat, méltóztatik a 2. pon­tot az eredeti szövegben elfogadni, szemben gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Felkiáltások. Nem!) Kérem azokat a kik változatlanul fogad­ják el az eredeti szöveget, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem ennélfogva, hogy a képviselőház az eredeti szöveget elfogadja gr. Thorotzkai Mik­lós képviselő ur módosításával. Most már következik gr. Thorotzkai Miklós képviselő urnak másik módosítása, melyben azt javasolja, hogy a 2. pont negyedik sorában »bántalmazza« szó után felveendő: »íenyegeti«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az ere­deti szöveget, szemben gr. Thorotzkai Miklós kép­viselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a képviselőház az eredeti szö­veget gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módo­sításával fogadta el. A harmadik módosítás most már az, hogy a hatodik és hetedik sorban e szavak: »ilyen összebeszélésnek előmozdítójává és részesévé válik, nemkülönben a ki« hagyassanak ki, ennek helyébe pedig tétessenek e szavak: »összebeszé­lés folytán«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben gr. Thorotz­kai Miklós képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt változatlanul fogadják el, szemben gr. Thorotzkai Miklós módosításával, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennél­fogva kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents