Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-149

m IV.). országos ülés 1907 a vasúti kocsik számának emelésével lebonyolíthatnák, mert akkor oly óriási beruházásokat kellene eszközölni a hiány megszüntetésére, hogy ezen kocsik az év legnagyobb részén át kihasználatlanul hevernének. Ezért tehát oly intézkedéseket kell tenni, t. ház, a melyeknek hatása a kocsiszaporitással elérhető eredménynyel egyenlő legyen. Szerény nézetem szerint két ilyen intézkedés szükséges. Az egyik az áruszállításnak lehető gyorsítása, a másik pedig a kocsik veszteglésének csökkentése, minimális fokra redukálása, vagyis : kocsik fordulójának gyorsitása. T. ház ! Legyen szabad egy kis kimutatást, egy kis illusztrácziót előterjesztenem itt arra nézve, milyen eredményt érhetnénk el ezzel és hogy a kocsihiány mennyire volna megszüntethető ilyen utón. (Halljuk ! Halljuk !) A kimutatás szerint a magyar államvasutak kocsijjarkja körülbelül 60.000 darab kocsiból áll. A veszteglési és mozgási idő aránya ma, a törvényjavaslat szerint 70 : 30. E szerint 24 órára esik 17 veszteglő és 7 mozgó óra. A teherkocsik tehát, ennek a számitásnak alapul vételével, naponta 1,020.000 órán át állanak és 420.000 órán át mozognak. T. ház! Megfelelő intézkedések hozásával ezt az arányt emelni lehetne 60 : 40-re. Vagyis : naponta 15 órán át vesztegelnének és 9 órán át mozognának a kocsik. Akkor azt a kedvező eredményt látnók, hogy 60.000 kocsi naponta már csak 900.000 órán át vesztegelne, szemben az 1,020.000 órával és 420.000 órán át mozogna, szemben a mostani 520.000 órával. Tehát naponta 100.000 óra takaríttatnék meg. Ez már most elosztva a napi 15 órát kitevő veszteglési idővel, t. i. hogy a kocsi veszteglési és mozgási időaránya 70 : 30-ról 60 : 40-re csökkent, ez 8000 kocsinyereség. Azaz abban az esetben, ha az állomások annyira bővülnek, hogy a második vonal a fővonalakon kiépíttetik, illetőleg a második vágány lefektettetik, lehetségessé válik, hogy a mozgási idő felemeltessék 9 órára, a mi már magában véve 8000 kocsi nyereséget jelent. T. ház ! A kocsiknak általánosan lassú mozgását elsősorban is az elágazó és rendező pályaudvarokon való túlhosszu veszteglésnek kell tulajdonítani. A veszteglésnek oka pedig az, hogy az elágazó és rendező pályaudvarok berendezése nem felel meg a kívánalmaknak és az időközben rendkívül megnövekedett forgalom igényeinek. Gondoskodni kell tehát arról, hogy elsősorban a forgalmi góczpontokat képező állomások kellő mértékben kibővittessenek. (Helyeslés.) Kapcsolatban ezzel gondoskodni kell arról, hogy oly berendezések létesíttessenek, a melyek a be- és kirakást minél gyorsabbá teszik; gondoskodni kell arról, hogy azok az eszközök és berendezések, a melyek a be- és kirakások véghezvitelére szolgálnak és már megvannak, tökéletesbittessenek, mert természetes, hogy a kocsik gazdaságos kihasználását az ily berendezések nagyban elősegítik. (Igaz ! ügy van !) április 26-án, pénteken. Elő kellene továbbá segíteni azt, hogy a különleges czélokra, mint pl. petróleum, sör, szesz, bor stb. szállítására szolgáló u. n. tartányos-kocsik, minél nagyobb mennyiségben szereztessenek be a magánosok által, mert ha az ily kocsik a m. kir. államvasutak kocsiparkjába besoroztatnak, a hiányok apasztását nagy mértékben elősegítenék. Tudtommal a magyarországi gyáraknál megvan nagyban a hajlandóság, hogy a legcsekélyebb beneficziumok ellenében magukra vállalják az ily kocsik beszerzését, mert imminens fontosságú üzleti érdek, hogy a szesz, sör, stb. szállítása az erre szolgáló kocsikban történjék. Konkrét indítványt nem teszek, de szerény nézetem szerint a magánosok tulajdonát képező ily kocsikban történő szállításra nézve az államvasutak a díjszabás tekintetében beneficziumokat adhatnának és ez ki is fizetődnék, mert a kocsihiány az ily kocsiknak az államvasutak parkjába való besorozása által nagy mértékben csökkentetnék. A törvényjavaslat néhány pályaudvar kibővítésére is fordít kisebb-nagyobb összegeket, de szerény nézetem szerint az az összeg, a mely a budapesti pályaudvarok kibővítésére szolgál, a bajt orvosolni nem fogja. (Mozgás.) A budapesti pályaudvar kibővítésére szolgáló összeg, a mely a törvényjavaslatba bevétetett, (Mozgás.) — a keleti pályaudvar van szóban — orvosolni nem fogja a bajokat és a nagyobb bajok továbbra is megmaradnak. Kereskedőinknek és iparosainknak óriási nehézséget okoz, hogy az árukat más és más állomásokon kell feladniok, a mely feladási helyek attól az iránytól függnek, a melybe az áruk küldetnek. Az ilyen feladás igen körülményes, sok időt rabló, óriási kiadásokat okoz az egyes kereskedőknek és iparosoknak, és ezen könnyen lehetne segíteni egy központi teherpályaudvar létesítésével, a mennyiben, ha egy központi teherpályaudvar létesíttetik, nemcsak a kereskedők és iparosok takarítanának meg sok fuvarköltséget, hanem az áruk fel- és leadása is igen könnyen történnék és a szállítási idő lényegesen rövidebb lenne. A vasútra nézve pedig lényeges megtakarítással járna a dolog, mert a mozdonyok és a személyzet gazdaságosabb kihasználása által a forgalmi és vontatási költségek is kevesbednének. (Halljuk l Halljuk >.) Kétségtelen az, hogy a forgalmi követelményekhez képest jól berendezett pályaudvaron a kocsik összeállítása, rendezése, továbbítása jóval gyorsabban végezhető, mint oly pályaudvarokon, a minők a mostaniak, a melyek berendezés tekintetében bizony nagyon silányak. A rendező- és vonatmozgósitási szolgálat központosítása által a többi pályaudvarokon lényeges mentesítés éretnék el, a mi viszont a helyi kezelést, az áruk ki- és berakását lényegesen gyorsítaná. Ha mindez teljesíttetnék, megint elérjük azt, a mire beszédem elején bátor voltam rámutatni, hogy a kocsihiány annyira enyhittetik, hogy ujabb beszerzések nagy mértékben feles-