Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-162
336 162. országos ülés 1907 májas 28-án, kedden. megvédése oly fontos érdek, a melyet mindenesetre biztositanunk kell, még annak árán is, hogy bizonyos általános jogelvek elé korlátokat állítunk fel, különösen akkor, ha nem is a cseléd valódi akaratának megakadályozásáról van szó, hanem igen gyakran csak olyan akaratelhatározások elé állítunk tilalmat, melyek a cselédben bizonyos kivándorlási ügynökök csábítása és rábeszélése folytán keletkeznek egyik napról a másikra. Én azonban szintén azon az állásponton vagyok, hogy ez a tilalom épen csak a legszűkebb korlátok közé szoríttassák, nehogy ez a rendelkezés a földhöz kötöttséget iktassa törvénybe. Épen azért hozzájárulok Beniczky t. képviselőtársam azon indítványához, a mely kiveszi azokat a kiskorúakat, a kiknek a szülői kivándorolnak; és mivel azt hiszem, hogy az életben még más, hasonlóan méltánylást érdemlő esetek is előfordulhatnak, a melyek a törvényben fel nem sorolhatók, de mégis a törvényben provideálni kell, hogy az útlevél kiadása megtagadható ne legyen, ez esetben pedig a garancziát a hatóságokban kell keresni: ezért azt a módosítást terjesztem be, hogy kivételes esetekben a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a belügyminiszter a szolgálati szerződés tartama alatt is az útlevelet kiadhatja. Második módosításom az, hogy ezen tilalom egy évnél hosszabb ideig terjedő szolgálati szerződéseknél csupán az első évre terjedjen ki. Ezen módosításomat pedig azzal indokolom, hogy a 7. §. a szolgálati szerződés idejének maximumát meg nem állapithatja, ugy hogy ennek a törvénynek az alapján előfordulhat, hogy a gazda és a cseléd köthetnek szerződést akár tiz esztendőre is. így az 5. §. jelenlegi szövegezése szerint a kivándorlási tilalom a szerződés egész tartamára, tehát tiz esztendőre is kiterjedne. Épen ezért a következő két módosításom elfogadását kérem (olvassa): Módosítás az 5. §-hoz. TJj bekezdésül a szakasz végére felveendő ez a szöveg: »Az előbbi bekezdésben foglalt szabály alól kivételes esetekben a belügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg felmentést adhat«. Ha a cseléd beszcgődésekor egy évnél hosszabb időre kötötte meg a szolgálati szerződést, az első szolgálati év elteltével az útlevél kiadása a harmadik bekezdésben megállapított szabály alapján meg nem tagadható. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Az 5. §. arról szól, hogy az elöljáróság előtt nem köteles : megkötni a szerződést a mezőgazdasági cseléd a gazdával, holott ezen rendelkezés ellentétben áll az 1898:11. t.-cz. 8. §-ával, a mely szorosan meghatározza azt, hogy a mezőgazdasági munkással csak az elöljáróság előtt köthet szerződést a munkaadó és ezen törvénynek csak a 9. §-a enged meg ez alól kivételt ott, a hol a belügyminisztérium felhatalmazást adott a törvényhatóságoknak, hogy ezen rendelkezést szabályrendeletileg megváltoztathassák. Én ezt sérelmesnek tartom a mezőgazdasági cselédek érdekére s nem fogadhatom el az indokolásnak azt az érvét, hogy nem lehet a gazdákat, a kiknek a legnagyobb része Írástudatlan, arra szorítani, hogy az elöljáróság előtt kössenek irásos szerződést azzal a cseléddel. De ugyancsak a törvény rendelkezik arról, hogy a gazda irásos bérlevelet vagy elbocsátó bizonyítványt köteles a cselédnek kiszolgáltatni. Ez a két rendelkezés tehát nincs tekintettel arra, hogy a gazda analfabéta, hanem annak daczára kötelezi őt arra, hogy irásos munkát végezzen. Az indokolásnak ezt az érvét tehát nem fogadhatom el, és ugy a cseléd, mint a gazda érdekében lévőnek találom, ha nem szóval kötik meg a szerződést, a mivel sok viszálynak, félreértésnek és rosszindulatnak nyitunk tág teret. Hanem mondjuk ki azt, a mit az 1898 : II. t.-cz. az időleges és ideiglenes munkások felvételére nézve meghatároz, mondjuk ki ugyanezt kötelezőleg a mezőgazdasági cselédekre nézve is. Mert én nekem gyakorlati tapasztalataim vannak, ugy értem ezt a gyakorlati tapasztalatot, hogy számos panaszt hallottam a mezőgazdasági időleges munkásoktól erre nézve, hogy az illető munkások nem tudták, mit irnak alá a községi elöljáróság előtt és azzal védekeztek. . . (Felkiáltások a baloldalon : Tudták azok nagyon jól!) Ez nem tartozik ide; de tény, hogy azt mondották és azzal védekeztek, hogy nem tudták, nem értették meg, a mit aláirtak és ezért tagadták meg a munkát, ezért sztrájkoltak. (Ellenmondások.) Hogy ezt elkerüljük, igen t. képviselőház, a gazdák érdekében lévőnek tartanám azt, ha kimondaná a törvény, hogy az a jegyző, a ki a szerződést megköti, akkor, a mikor előtte a gazda és a cseléd a szerződést Írásban megkötötte, köteles legyen röviden megmagyarázni a cseléd előtt a törvénynek kötelezettséget kirovó és jogot adó paragrafusait. Ez volna javaslatom az első bekezdésre nézve. A második bekezdésre nézve az a kifogásom, hogy megint a törvényhatóságnak ad jogot a törvényjavaslat arra, hogy szabályrendeletileg beleszólhasson a mezőgazdasági cselédnek és munkaadónak jogviszonyaiba. ISTem győztek meg az általános vita alkalmával felszólalt t. képviselő urak, a kik ezt a rendelkezést védték, arról, hogy ez helyes és indokolt dolog; most : is azon az állásponton vagyok, hogy nem szabad a törvényhatóságoknak jogot adni arra, hogy azt, a mit a törvény állapit meg, bővíthessék vagy szűkíthessék; ezt a hatalmat egyedül a törvényhozás gyakorolhatja. Azt kérem tehát, hogy a második bekezdésből ezen szavak: »a törvényhatóság szabályrendeletben elrendelheti« hagyassanak ki, s e