Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

26 Í4S. országos ülés 1907 április 25-én, csütörtökön. teljesen meggyőzően kiemelt; hiszen ezek köz­tudomású tények, hogy t. i. ekként éveknek mulasztásai folytán nemcsak olyan hiányok áll­nak elő és nemcsak olyan igényeket kell kielégí­tenünk, a mely igények teljesen jogosultak; a mely igények hosszú időknek és rendszereknek mulasztásai folytán teljesen legális téren állottak elő, hanem még azzal a jelenséggel is találkozunk, hogy épen ezen igényeknek felkeltése arról a részről talán azért próbáltatik meg és követtetik el, hogy ezen igényeket nemcsak rázuditsák egyszerre ezen kormányzati rendszerre, hanem hogy ezen igénye­ket túlzott és ki nem elégíthető mértékben fokoz­zák, hogy ezáltal zavarokat idézzenek elő épen azon rendszernek hivei, (JJgy van! JJgy van! a baloldalon.) a mely rendszernek működéséhez és bűnös mulasztásaihoz fűződik az a körülmény, hogy ezen legjogosabb igények sem nyertek kielé­gítést, (ügy van! JJgy van! a baloldalon.) Es csakis ezen nagy igazgatási ágakat ellátó hatalmas testületek alkotmányos érzülete és böl­csessége gátolja meg azt, hogy nem mennek bele ezen jogtalan bujtogatásokba és törvényellenes izgatásokba, hanem méltányolják egyfelől az állam pénzügyi helyzetét, másfelől azon jóakaratot és igazán humánus érzelmet, a melylyel a mai kor­mányzat a különböző igazgatási ágak élén álló egyénekkel szemben viseltetik. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Azért, t. ház, magam részéről elsősorban azt találom megjegyzendőnek, hogy ezzel az irány­nyal, az államvasutak pénzügyi kezelésének eddigi rendszerével megelégedve nem vagyunk és elitélő szavunkat ezen törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával ezzel szemben felemeljük. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hogy ebben az irányban ki a hibás, ki nem, annak keresése nem a jelen perez feladata. Megengedem, sőt tudom is azt, hogy az állam­vasutak igazgatásának élén áUó egyének bizo­nyára a legteljesebb odaadástól vannak áthatva az ő intézményük iránt. . . Farkasházy Zsigmond: Eltávolitandók! Holló Lajos : Azonban azt hiszem, hogy mégis ezen kérdésnek ilyen lax módon való kezelése tekintetében ők nem állottak az általuk kezelt üzemek érdekeinek védelmében olyan szilárdsággal helyükön, mint a minőt kellett volna tanusitaniok, mert esetleg állásuknak odahagyásával is meg kellett volna védelmezniök az államvasutak érde­keit, (Élénk helyeslés a baloldalon.) mert ilyen magas egyéniségek már nemcsak a hivatali szak mértéke alá esnek, hanem a politikai felelősség is nehezedik vállaikra, (Élénk helyeslés a baloldalon.) és ha ők egy politikai rendszer súlyát nem képesek viselni, annak meg vannak a kellő következményei," a mely következményeket azon időben kellene levonniok, a midőn tőlük olyan szolgálatokat ki­vannak, a melyek meggj'-őződésükkel és politikai alkotmányos érzületükkel ellentétben állanak, (ügy van ! a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond : Eltávolitandók ! Holló Lajos: A másik dolog, a mit szintén az igen t. miniszter urak felszólalásához kell fűznöm, a következő. (Halljuk ! Halljuk !) Ö fel­hívta a képviselőházat, felhívta az egész országot arra, hogy tekintettel a mi súlyos anyagi viszo­nyainkra, azon jogos igényeket, a melyek helyi érdekekben, az egyes kerületek érdekében elő­állanak, ne fokozzuk túlon-túl, mert azoknak kielégítése bizonyos sorrendhez van kötve és bizonyos nagy financziális eszközök igénybevéte­lét követeli. De tovább kell vinnünk ezen okos­kodást és azt hiszem, hogy mint a legilletékesebb helyről, talán innen intézhetjük azon felhívást mindenkihez, a kit illet, hogy az igényeket le kell fokozni abban az irányban, hogy senki több szol­gáltatást és különösen luxuriózus szolgáltatást ne követeljen az államvasutaktól és egyáltalában semmiféle állami üzemtől. (Elénk helyeslés a bal­oldalon.) Nekünk azon milliókat, a melyeket be kell fektetnünk, a melyekért szegény adózó pol­gárok zsebébe nyulunk, csak a legszükségesebb és leghasznosabb befektetésekre szabad fordí­tanunk. Es ha látjuk, hogy a külföldön a magánüze­mekben lévő vasutak minő takarékossággal, a közönség igényeinek minő visszaszorításával bán­nak el és kezelik üzemeiket, nálunk ellenben minő igények füzetnek mind a magánosok, mind a köz­hivatalnokok részéről az államvasutak szolgálta­tásához, akkor lehetetlenség, hogy ezeket mind észszerűen, raczionálisan felhasznált összegeknek ismerjük el és e tekintetben peccatur intra muros et extra. Talán felülről maga az államvasutak igazgatósága is, a hol oly bőkezűen bánnak a sza­lonkocsik berendezésével és felhasználásával, (ügy van ! JJgy van ! balfelol.) és az a közönség is, a mely igényli nemcsak a szabadjegyeket, hanem azon­kívül néha még külön konforttal kiállított kupék állanak rendelkezésére, a melyek őt meg nem ille­tik, a melyeket a közönség megterhelésével vesz csak igénybe. Azért szükséges, hogy felszólalás és vissza­utasítás tárgyát képezze az egész országban ez, hogy a közönség szokjék hozzá, a mi nekünk szegény magyar nemzetnek kötelességünk is, hogy gazdasági erőinket minden téren érvénye­sítsük, hogy ebben az irányban is ne a nagyzás és a feltűnési viszketegség, egyéni önző érdekek, hanem annak a tudata hasson át mindenkit, hogy gazdasági erények : lemondás és luxus megtaga­dása nélkül ez az ország nem fog eredményt elérni és nem birja az átmeneti idők azon roppant nehézségeit, terheit elviselni, midőn a naturális gazdaságból, az egész világ által ismert mai tőke­szegény állapotunkból egy tőkegazdag nemzeti vagyonosodás állapotába fogunk átmenni. Ezért meg kell szenvednünk mindannyiunknak. Ezt csak nagy nemzeti önfeláldozással tehetjük meg, a melyre felülről várjuk a példát, hogy a czéít el birjuk érni. Az utolsó megjegyzés, a melyet még a t. keres­kedelemügyi miniszter urnak a felszólalására csak nagyon röviden tenni akarok, annak a kiemelése,

Next

/
Thumbnails
Contents