Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-160
274 Í60. országos ülés 1907 összeütközése, azt előre nem mondhatja meg senki. De egyet tudok, egyről bizonyos vagyok: hogy akármennyire támadják is két oldalról ennek a javaslatnak benyújtásáért Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter urat; akármennyire elfogultan bírálják meg most az ő szereplését e kérdésben: a jövendő történetírása igazat fog adni neki, a jövendő történetírása azt az igazságot fogja szolgáltatni neki, hogy a gazdasági válságok előestéjének nehéz perczeiben ő mutatta meg a helyes utat, ő találta meg a helyes eszközt, a melylyel ezt a nemzetet annak a válságnak tengerén baj és rázkódtatás nélkül keresztülvezetni lehet; ő követte az egyedül helyes, a nemzet érdekeire egyedül hasznos politikát, az érdekek kiegyenlítésének, az ellentétek békés elsimításának politikáját. Mert én ezt a politikát látom érvényesítve ebben a javaslatban, és mert ezért ezt a javaslatot a mai helyzetben gazdasági és nemzeti szükség kielégítésének tartom, s a további teendőkre való helyes és bölcs ut megmutatásának ismerem, én a javaslatot örömmel fogadom el. (Éljenzés és taps. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Bródy Ernő személyes megtámadtatásra kivan válaszolni. Bródy Ernő: T. képviselőház! Az igen t. előttem szóló képviselő ur több tekintetben támadást intézett ellenem. A mi közvetlenül ellenem szól, azt én viselem; elviselem a felelősséget, sőt azt a hasznot is, a melyet ő nekem kiutalványoz, a melyet azonban én keresni és megtalálni nem tudok. Mikor azonban az igen t. képviselő ur ugy állit engem oda, mintha én nem helyesen idéznék, vagy azt akarja nekem imputálni, mintha én Irányi Dánielt kisajátítottam és lefoglaltam volna magamnak, válaszul legyen szabad megjegyeznem és figyelmeztetnem őt, hogy közvetlenül előttem szólt Nagy György t. képviselő ur szintén Irányi Dániel emlékére és hagyatékára hivatkozott. Egyáltalában Irányi Dániel emléke nem egy olyan tárgy, a melyet ki lehetne sajátítani. Az a nemzetnek közkincse, a mely mindenkinek rendelkezésére áll, a ki abból a múlt idők demokrácziája és humanizmusa szempontjából tanulságot meríteni akar. De a t. képviselő ur egy idézetével ugy tüntette fel a dolgot, mintha Irányi Dániel a becsületsértési privilégiumnak apostola lett volna; mintha Irányi. Dániel csak a tettleges becsületsértést akarta volna kizárni. Már megjegyeztem egy közbeszólás alakjában, hogy Irányi Dániel annak a szerencsétlen 33-ik §-nak kihagyását indítványozta,' kezdve onnan, hogy: »kifejezések és cselekmények, melyek nem támasztják azt a vélelmet, mintha becsületében szándékozott volna sérteni« stb., szóval az egész szakasznak kihagyását indítványozta. Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy ő csak május 25-én, szombaton. a tettleges becsületsértést akarta törölni, de egy nagyobbat indítványozott csak azért, hogy egy kisebbet elérhessen. Véletlenül nálam van Irányi Dánielnek ez a felszólalása. Egy hang (balfelöl) : Hagyatéka ? Bródy Ernő: Mert mindig magamnál szoktam hordani azokat, a mikkel válaszolhatok. Véletlenül nálam van tehát Irányi Dánielnek ez a felszólalása, melyből kitűnik, hogy ő a becsületsértési szakaszt igen komoly és igen súlyos dolognak tartotta abban a törvényjavaslatban. Irányi Dániel azt mondotta: »Hogyha a cselédek kénytelenek minden durva, megbecstelenítő kifejezést eltűrni nemcsak, sőt cselekvényeket is, tehát verést, ha, ezt azután demokratikus intézkedésnek méltóztatnak nevezni, akkor nekünk igen különböző felfogásunk van a demokrácziáról és a humanizmusról.« Ezen bevezetés után következett azután az indítvány, a mely azt' czélozta, hogy ez a szakasz kihagyassék, tehát nemcsak a tettlegesség, hanem a szóbeli, a verablis injuria is. Ne méltóztassék tehát engem -ugy odaállítani, mint a ki Irányi Dániel emlékét a magam czéljai, a magam eszméi szempontjából akarnám kihasználni. Én ennél a törvényjavaslatnál feladatomnak és kötelességemnek azt tartom, hogy a magam felfogása, a magam képessége szerint odaállítsam a dolgokat a mertörént és helyes tényállás szerint. Ferde, hamis tényállításokkal előállani én nem akarok, (Felkiáltások: Ez nem személyes kérdés. Eláll!) de mikor tovább menve összehasonlítja ama javaslat intézkedéseit a jelenlegi javaslattal, s mikor a fegyelmi jognak oly nagy ditirambusokat zengett, elfelejtette Irányi Dánielnek egy másik javaslatát megemlíteni, melyet Irányi ezen törvénynek egyik szakaszánál indítványozott, hogy t. i. a ki a gyermekkel kegyetlenkedik, 50 forint bírságot fizessen, ismétlés esetén pedig ez a _gazda öt évre eltiltassék a gyermektartástól. (Elénk derültség.) A gyermekcseléd-tartástól! Ugy sem lehet senkit törvénynyel eltiltani a gyermektartástól; ez nyilvánvaló lajjsus linguae volt részemről; azt akartam mondani, hogy a gyermekcselédtartástól. Ez Irányi Dánielnek elfoglalt álláspontja a fegyelmi joggal szemben, melynek az igen t. kéj)viselő ur oly nagy ditirambusokat zengett. Különben még meg akarom jegyezni, hogy nem akartam a demokráczia kizárólagos privilégiumát a magam számára lefoglalni. A függetlenségi párt tagjai részéről, más párt tagjai részéről is hallottam igen szép demokrata felfogásokat, ezek közt elsősorban,, Giesswein Sándorét, ki a sztrájknak .. . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék a házszabályok 215. §-a a) pontja
