Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

20 ií8. országos ülés 1907 április 25-én, csütörtökön. Apponyi! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert a képviselők tömegesen üdvözlik.) Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Mielőtt a tanácskozást folytatnék, ki kell még jelentenem, hogy a háznak az a határozata, hogy üléseit a most letárgyalt törvényjavaslat tárgyalásának tartama alatt tiz órától három óráig tartja, hatályon kiviil helyeztetett azáltal, hogy a törvényjavaslat elfogadtatott és letárgyaltatott. (Helyeslés.) A ház ülései tehát ezentúl tiz órától két óráig fognak tartani. Napirend szerint következik a marokkói sáska irtásáról szóló törvényjavaslat (Trom. 431, 466) tárgyalása. Az első szó az előadó urat illeti. (Halljuk! Halljuk!) Justh János előadó: T. ház ! A marokkói sáska, a mely utoljára 1888-tól 1893-ig terjedő időben, különösen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, Csongrád vármegyében, Torontál vármegyében és Békés vármegyében pusztított, ujabban pedig, 1903-tól kezdve, a Jászságban, Heves megyében, a Kunságban és végül különösen Hajdú megyében a Hortobágyon, oly nagy mértékben elszaporodott, hogy az 1906-ik esztendőben már körülbelül 50.000 katasztrális hold terület volt sáskával megfertőztetve, olyképen, hogy ezen sáska mezőgazdaságunknak mintegy 300.000 korona kárt okozott. (Halljuk! Halljuk I) A földmivelésügyi miniszter ur már a múlt év folyamán belátta azt, hogy a baj nagyon komoly és ezért Mezőssy államtitkár ur vezetésével a helyszínére küldött egy bizottságot, a melynek feladata volt a sáskairtás különböző módozatainak tanulmányozása. Ezen bizottság működésének eredmén}^ ez a törvényjavaslat. E törvényjavaslat mindenekelőtt kötelességévé teszi mindazon községek és városok elöljáróságának, a melyekben a sáska pusztított, hogy határaikat külső mezőrendőri hatóságaik által állandóan felügyelet alatt tartsák és mihelyt sáskát vagy bármely más nagyon nagy mértékben elszaporodott ismeretlen rovart tapasztalnak, arról ugy közvetlen hatóságuknak, mint a miniszternek is rögtön jelentést tegyenek. A miniszter maga áUapitja meg azután a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával minden egyes esetben, hogy a sáska irtásának melyik módja alkalmaztassék. Az irtás költségeit, a baj természeténél fogva, felerészben azon törvényhatóság viseli, a melynek területén a sáska előfordul, felerészben pedig az államkincstárt terheli a költségek fedezése. Egyes kivételes esetekben azonban elrendelheti a miniszter, hogy két harmadrészben az államkincstár maga fedezze a költségeket. A 7. §. felhatalmazza, a minisztert arra, hogy olyan esetekben, a mikor a sáska által megfertőztetett területeken más irtásmód már nem használhatna, elrendelhesse azon területeknek felszántását, illetőleg azokon a területeken a művelési módnak megváltoztatását. (Helyeslés.) A törvényjavaslatnak ezen rendelkezése rendkivüli, a mennyiben az ölető földterület tulaj donosának magánj ogait sérti; azonban, ha tekintetbe veszszük a sáska által okozott kár súlyos voltát és ha tekintetbe vesszük, hogy ezen rendelkezéssel csak akkor élhet a miniszter ur, ha más irtási mód nem használ, kénytelenek vagyunk belátni, hogy e felhatalmazást meg kell adni. (Helyeslés.) A függetlenségi és 48-as párt nevében azonban arra kérem a t. miniszter urat, hogy minden oly esetben, midőn e felhatalmazással él, a földmivelésügyről adott évi jelentésben számoljon be arról, hogy hol, mikor és mily mértékben alkalmazta e felhatalmazást. (Helyeslés.) A sáska által okozott károk ma még országos csapásnak nem minősithetők, gondoskodnunk kell azonban arról, hogy tényleg országos csapássá ne váljék a sáskák által okozott kár. Ezért e törvényjavaslatot, a melyben alkalmas rendelkezések foglaltatnak ennek meggátlására, szives elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: rnéltóztatik-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Hammersberg László jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Hammersberg László jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimét változatlanul a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változat

1 anul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök '. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni a földmivelésügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a