Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-148

Í4S. országos ülés 1907 április 25-én, csütörtökön. 15 által kiadott nyomtatványmintákat, hanem: »az állam által megállapított nyomtatványmintákat« stb. Ez tehát annyit jelent, — és tulajdonképen ez is csak az államsegélyes népiskolákra vonatkozik — hogy azoknak a nyomtatványmintáknak hasonlóknak kell lenniök azokhoz, a melyeket az állam megállapított, tartalmazniuk kell mindazokat a rovatokat, ugy hogy ez egy tisztán adminisztratív természetű intézkedés, abból a czélból, hogy az összes iskolai viszonyoknak felekezeti szempontból való nyilvántartása könynyebb legyen. Hogy ezekhez a rovatokhoz még más adatokat és kimutatásokat is csatolhassanak, gondolom, ez ellen semmi kifogást sem lehet tenni, csak a megállapított mintának kell hogy az megfeleljen és tartalmazza mindazokat, a miknek kimutatása az állam által megállapított nyomtatványminták szerint követeltetik. Elnök: Az előadó ur nem kívánván a zárszó jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 33. §-t változatlanul, a közoktatási és a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 34. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 34. §-t). Bozóky Árpád! (Felkiáltások: Nincs itt!) Raisz Aladár jegyző: Goldis László! Goldis László: T. ház! Itt a magánosok és társulatok által fentartott iskolákról van sző. Ezekre nézve kiterjeszti ez a szakasz a törvényjavaslatnak 9., 17. stb. szakaszait, a melyek itt fel vannak sorolva. Nem látom azonban e szakaszok között a 2. és 3. §-t, a melyek a tanítói fizetésekről szólanak. E szerint tehát a magánosok és társulatok által fentartott iskolákban a tanítói fizetések kisebbek lehetnek, mint az állami, felekezeti vagy községi iskolákban. Ezt én nem tartom okadatoltnak, mert minden másra törvényes rendelkezések diszponálnak a tekintetben, hogy a magánosok és társulatok által fentartott elemi iskolákban is a tanitó ugyanazon képesítéssel kell hogy bírjon, mint a minőt akármilyen más elemi iskolánál megkövetelnek. Ha ez igy van, akkor nem szeretném, hogy tág teret nyissunk annak, hogy az ilyen, társulatok és magánosok által tartott iskolákban a tanítóknak sokkal kevesebb fizetésük legyen. Ennek indoka először az, hogy azáltal, ha kisebb fizetésük van ezeknek a tanítóknak, mintegy ráutaljuk őket arra, hogy egyéb foglalkozások utján iparkodjanak maguknak a létfentartáshoz szükséges jövedelmet biztosítani, a mivel abba a helyzetbe hozzuk őket, hogy hivatásukat elhanyagolják. Ezt a törvényjavaslat nem akarja, nem is akarhatja. De azután nem is tartom méltányosnak azt, hogy midőn megadjuk a jogot — a mint nagyon helyesnek tartom, hogy megadjuk — a magánosoknak és társulatoknak, hogy állítsanak fel iskolát a nélkül, hogy ne rójuk rájuk a kötelezettségeket is, a melyek teljesítéséhez fűzzük mi azokat a feltételeket, a melyek alapján gondoljuk, hogy az iskolaügy felvirágozhatik. Azért azt javaslom, hogy e szakaszhoz hozzátétessék az, hogy a magánosok és társulatok által fentartott iskolákra nézve is a 2. ós 3. §. is kötelező, tehát ugy szövegeztessék e szakasz, hogy e szavak után: »a jelen törvénynek,« tétessék: 2., 3., 9., 17. stb. §-ai. Akkor azután ezáltal kimondtuk, hogy a magánosok és társulatok által fentartott elemi iskolákban is a tanítói fizetések olyanok legyenek, mint a felekezeti vagy községi iskolákban. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az a kívánság, a melynek Goldis László t. képviselőtársam kifejezést adott, hogy t. i. a magánosok és társulatok által fentartott iskolákban is alkalmaztassanak a fizetési minimumra és egyáltalán a járandóságok minimumára vonatkozó azon intézkedések, a melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak, nem mondható egészen alaptalannak és sokan osztoztak e felfogásban a méltányosság és igazságosság szempontjából. Egyszerűen megmondom a t. háznak, hogy mely okból nem vettem fel ezt az intézkedést a javaslatba. (Halljuk!) A magánosokat és társulatokat senki sem kényszeritheti, hogy iskolákat állítsanak. A törvény kimondja kötelezőleg a politikai községekre nézve, hogy iskolákat állítsanak, ha más tényezők nem gondoskodnak erről a község területén. Másfelől a hitfélekezetek igen erős benső lélektani és vallási meggyőződés indokából vitetnek rá arra, hogy iskolákat állítsanak, s lehet mondani, hogy ez egy belső compelle hatása alatt történik. Magánosok és társulatok azonban semmiféle törvényes kényszer alatt nincsenek és ily erős lélektani motívum alatt sem állanak. Már pedig mégis a hazai népnevelés érdekében van, hogy magánosok és társulatok is állítsanak iskolát. Ha már most a törvény velük szemben követelőleg lép fel, őket bizonyos minimális fizetés megadására kötelezi, másfelől az állam fizetési kiegészítést nem helyezhet kilátásba, akkor az eredmény az volna, hogy jórészét e tisztán jóakaratból fentartott iskoláknak megszüntetnék. Az állam fizetéskiegészitést pedig nem adhat, mert megadásának egyik feltétele, még pedig nem mellőzhető feltétele, hogy az iskolafentartó