Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

157. országos ülés 1907 május 17-én, pénteken. 199 mint tanfelügyelő. Nyugalomba vonulása után Maros-Torda megye közéletében játszott vezérlőszerepet. 1906-ban a gernyeszegi választókerület képviselőjévé választotta. Indítványozom, hogy a t. ház fájdalmának és részvétének jegyzőkönyvben adjon kifejezést. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pető Sándor! {' Pető Sándor: T. ház! A javaslat mellett felszólalók közül többen, de maga az igen t. földmivelésügyi miniszter ur is, azokhoz, a kik a javaslatnak ellenzői és a kik a javaslatot még általánosságban sem fogadják el, egy előttem nagyon furcsának hangzó kérdést intéztek. Különösen Mezőn Vilmos t. képviselőtársamhoz adresszálták ezt a kérdést, azt mondván, hogy hol van a cselédektől nyert megbizatása, mutassa be azt a megbízólevelet, a melylyel a cselédek őt érdekeiknek képviseletével megbízták, mert a míg ez meg nem történik, az ő felszólalását és álláspontját nem tarthatják igazoltnak. Hangoztatták továbbá és hangoztatta az igen t. földmivelésügyi miniszter is, hogy a kik itt, de különösen a parlamenten kivül a cselédek érdekében és szempontjából bírálják ezt a javaslatot, azoknak erre megbízásuk nincsen és azok a szólamok és ellenvetések tulajdonképen nem a cselédek köréből jönnek és nem a cselédek megbízásából, hanem azok csak a szocziálista agitáczió eredményei és megnyilvánulásai. (Igaz! TJgy van! a szäsöbaloläalon.) A mikor az egész magyar közvéleményt foglalkoztatja javaslat, a mikor a polgári társadalom minden rétegéből, nemcsak a szocziálisták köréből, számos egyéneket és lapokat találunk, a melyek kezdettől fogva a legerélyesebben sikra szállnak ezen javaslat ellen, akkor igen furcsa és nem épen szerencsétlen taktikának találom, — a mi leginkább jellemzi különben a földmivelésügyi miniszter ur mai beszédének hatását is — a kormány és a javaslat pártolói részéről azt, a mire a legutolsó napokban jöttek rá, hogy most már nem beszélünk a javaslatban uralkodó eszmékről, nem beszélünk helyes vagy helytelen intézkedéseiről, hanem beszélünk a szocziálisták agitáczió jár ól és megállapítjuk, már t. i. megállapítják azok, a kiknek a javaslat tetszik, hogy itt a közvéleményt mesterségesen háborította fel és ébresztette fel • a szocziálista agitáczió, tehát gazdák és képviselők, s mindenki, a kiket illet, gondoljátok meg jól és ne üljetek fel a szocziálista agitáczió eredményeinek, fogadjátok el a javaslatot ós ne cselekedjetek kedves dolgot a szocziálistáknak. Hát én nem vagyok szocziálista, t. ház. Egy hang (a jobboldalon): Dehogy nem! Pető Sándor: Én demokrata vagyok! (Ellenmondások a jobboldalon.) Ha szocziálista volnék, méltóztassék elhinni, nem restellném bevallani, a mint nem restellem most sem bevallani azt, hogy a szocziálisták egész politikai programmját helyesnek ismerem el. ISÍem csak én, hanem igen sokan vannak a. képviselőházban és a képviselőházon kivül, a hírlapokban, a kik nem szocziálisták, hanem a maguk polgári, radikális, vagy akármiféle meggyőződésével bírálják ezt a kérdést és találják ezt a javaslatot elfogadhatatlannak. Azért én a magam szerény meggyőződésével határozottan tiltakozom az ellen, mintha egyértelmű és egyértékü volna e javaslat ellenzése a szocziális agitáczióval és tiltakozom azon, legalább a kormány szempontjából szándékos taktika ellen, hogy itt ezt a kérdést, mint a szocziális agitáczió megfékezésének kérdését bíráljuk. Mncs itt szó semmi egyébről t. miniszter ur, mint a cselédtörvényről és az e törvényre vonatkozó intézkedésekről. Arról, jók-e vagy sem ezek az intézkedések. Ha jók, elfogadom, ha nem jók, nem fogadom el. Én azt hiszem, hogy a kérdés, a melyet azokhoz intéztek, a kik ezt a javaslatot ellenzik, indokolatlan, mert egyforma joggal pártolunk és támadunk itt egy javaslatot. j£s a mint nem várom senkitől, hogy megbízólevelet mutasson fel a gazdatársadalom részéről, ha a gazdatársadalom szempontjából bírálja ezt a javaslatot, ugy azt hiszem, tőlünk, a kik a cselédek érdekei szempontjából bíráljuk ezt a kérdést, sem kívánhatja senki sem, hogy én nem tudom miféle megbízólevelet mutassunk fel. Csitáry Béla: Legalább értsen hozzá! (Zaj.) Pető Sándor: Hogy értek-e hozzá és más ért-e hozzá, kitűnik abból, a mit előad. Azonban magam is kénytelen vagyok elismerni, hogy méltán éri az egyoldalúság vádja azt a képviselőt vagy azt a nyilvános orgánumot, mely ezt a kérdést egyoldalú szempontból bírálja el, mert ez tényleg igazságtalanságra vezet. Egy javaslatnak nem lehet tisztán csak az árnyvagy a fényoldalait tekinteni és nem lehet egy javaslatot, mely a gazda és a cseléd közti viszonyt szabályozza, sem tisztán a gazda, sem tisztán a cseléd szemjíontjából elbírálni, ha objektív igazságra akarunk jutni. És én, a mikor e javaslat bírálatához hozzáfogok, előrebocsátom, hogy magam is a gazdatársadalomra nézve igen sok sérelmes intézkedést találok. Különösen a kis- és középgazdákra nézve vannak olyan intézkedések, a melyek feltétlenül kiküszöbölendők. Tényleges nagy teherként jelentkezik például — a mint Buday Barna t. kéjjviselőtársam is rámutatott — a törvény 29-ik §-a szerint a lakáskérdés, a mennyiben a gazdák arra köteleztetnének, hogy megfelelő lakással lássák el a cselédeket. A kis- és középgazdáknál ez nem volt idáig és igy kétségtelen, hogy ez a legközelebbi jövőben a gazdák megterhelésével fog járni. De legyen szabad felemlítenem azt, hogy a törvényjavaslat egy kis flastromról is gondoskodik, a mennyiben tiz évet ad erre a gazdának. Azonban bármily