Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

190 157. országos ülés 1907 Ott van pl, a lakás kérdése. Ne méltóztassék e kérdést ugy felfogni, hogy nagybirtokosokkal van dolgunk, kogy csak rendezett gazdasági erőkkel kell számolnunk. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy 20—30—40 holdas kisbirtokosokkal van itt dolgunk, esetleg 100 holdasokkal is, a kik azért, mert háznépük nincs, vagy más okból kifolyólag, cselédekkel kénytelenek dolgozni. Kérdem már most, hogyan lehet azt követelni attól a gazdától, a ki hátramaradott gazdasági viszonyainál fogva maga is csak egy szobában lakik, a mely egyszersmind konyha is, kamra is, hogy cselédje részére lakást, sőt konyhát és kamrát is éjátsen. Ez kivihetetlen, ez a gazdasági tönk szélére juttatja azt a kisbirtokost. Méltóztassék hozzávenni, hogy annak a lakásnak megfelelőnek kell lenni. Tessék a kisgazdát, a középbirtokost kitenni annak, hogy ezen nagy költségbe kerülő építkezést, a mely a gazda lakását is felül kell, hogy múlja, a közigazgatási hatóságok bírálják felül, hogy ezek mindent kifogásolhassanak, mindenre rámondhassák, hogy ez nem jó, az nem jó ! Ez teljesen kivihetetlen dolog. De méltóztassék még figyelembe venni az iskoláztatás kérdését. Azt mondja a törvény, hogy az illető (Zaj. Elnök csenget.) gazda köteles nemcsak a tandijat fizetni, hanem lehetővé tenni azt is, hogy az illető cseléd gyermeke iskolába járjon. Már mostan hogy állunk mi az iskoláztatás dolgában ? Tessék számbavenni a községek szétszóródottságát, a tanyarendszert az Alföldön, vagy Erdélyben a Mezőségen, vagy a havasok közt. Mikép kötelezhető arra a kisgazda, a ki saját gyermekét sem képes iskolába járatni, mert a tizedik vagy nem tudom hányadik tanyahelyen van iskola, hogy még a cselédjének a gyermekét is odaküldje ? (Zaj. Ellenmondás.) Hiszen ebből a czélból külön fogatra volna szüksége; és képes fogatot tartani ? Én mindezekből kifolyólag nem fogadom el a törvényjavaslatot. Nem azért nem fogadom el, mintha ellenszenvvel viseltetném azon nagyföldbirtokos-osztálylyal szemben, a melyről azt állítják, hogy ő kívánja ennek a törvénynek a meghozatalát ; nem viseltetem ellenszenvvel vele szemben, sőt ellenkezőleg, elismerem, hogy a mostani társadalmi berendezkedésben a nagybirtok szükséges is, mert a nagybirtok adja meg a gazdasági életben azt a köponti lüktető erőt, a mely a gazdasági élet megnyilatkozásait a közgazdaságra nézve üdvös és helyes irányba tereli; hanem én azt mondom : ne állítsuk előtérbe a nagybirtokot, mert semmiesetre sem a nagybirtok tartja fenn ezt az országot, a nagybirtok csak igen fontos gazdasági tényező, de ne fektessük a súlyt a nagybirtok érdekeire, hanem fektessük annak a társadalmi rétegnek érdekeire, a mely akár mint munkás, akár mint kisbirtokos, alapját képezi ez ország gazdasági életének és a melynek jóléte előfeltétele minden valódi haladásnak. Mindezeknél fogva a javaslatot pártom nevében nem fogadom el. (Helyeslés a nemzetiségeknél.) május 17-én, pénteken. Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Buday Barna! Buday Barna: T. képviselőház ! Az előttem felszólalt t. képviselő urak a cselédtörvényt olyan alaposan megvüágitották ugy a cselédek, mint a nemzetiségek szempontjából, hogy uj nézőpontot ebbe a vitába csak akkor tudnék belevinni, ha arra vállalkoznám, hogy tisztán és kizárólag a gazdaközönség érdekeinek legyek tolmácsolója. Azonban ezt nem fogom tenni, mert a mikor a gazdatársadalmi szervezetek értekezletei alkalmával azt tapasztaltam, hogy a eselédkérdést a gazdaközönség nem saját rideg önző érdekei szempontjából kívánja megoldani, hogy a gazdaközönség sohasem helyezkedett szembe a cselédek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, e két érdeknek mindig méltányos kiegyeztetésre törekedett, akkor azt hiszem, nem volnék hű és méltó tolmácsolója a gazdaközönség szellemének, és hangulatának akkor, a mikor bármilyen nagy és bármilyen helyes, de végre is csak egyoldalú érdekeket képviselnék. Könnyű bebizonyítani, hogy a magyar gazdatársadalmi szervezetek már épen 11 évvel ezelőtt hirdették a cselédtörvény reformját, 11 esztendővel ezelőtt már pontozatokba foglalták követeléseiket és ezek a követelések körülbelül ugyanazon elvi alapon mozognak, a melyet a földmivelésügyi miniszter ur javaslata is elfogad. A cselédtörvény reformját 11 esztendeje sürgetik a gazdakongresszusok, a gazdatársadalmi szervezetek, és ezeknek országos központja, a gazdasági, egyesületek országos szövetsége, a mint méltóztatnak rá emlékezni, a múlt év deczember havában kérvényt nyújtott be a kéj)viselőházhoz, a melyben arra kéri utasíttatni a kormányt, hogy még a háznak ebben az ülésszakában olyan cselédtörvényjavaslatot nyújtson be, a mely a gazda és a cselédek közti j ogviszonyt a modern gazdasági és társadalmi követelményeknek megfelelőleg szabályozza. Hát, t. képviselőház, ennek a kérvénynek a tárgyalása alkalmával igenis hangzottak el itten olyan nyilatkozatok, a melyek a politikai pártokat és a közép birtokos osztályt méltán aggodalomba ejtették, és ha most ez az osztály több aggodalommal, mint jó reménynyel tekint a cselédtörvénynek parlamenti tárgyalása elé, méltóztassék azt a kérvény tárgyalása alkalmával érvényesült azon szocziáhsztikus szellemnek tulajdonítani, a mely, megengedem, hogy a legnemesebb impulzusokból táplálkozik, azonban a gazdaközönséget aggodalommal töltötte el az iránt, hogy ez a képviselőház a szocziális újítások dolgában a gazdaközönség megrokkant teherviselő képességének mai szűkös mértékét nem fogja korlátozó körülménynek ismerni. (Igaz! Ugy van 1 a jobboldalon.) A kérvénynek tárgyalása alkalmával annak úgyszólván minden pontját beható kritikai szapulás tárgyává tették és hallottunk itt olyan hangokat, hogy a népet elnyomják, hogy a reakczió ellen szükséges védekezni, mintha annyira sülyedt volna a gazdaközönség, hogy a vele egyhus, egyvér