Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-154

124 25<í. országos ülés 1907 május 13-án, hétfőn. sék : »jogi személyeknek*. A miniszter ur j>edig »erkölcsi testületeknek<< szavak után »és jogi személyeknek«. Ezen javaslatomat én azért tartom fenn, mert szerény felfogásom szerint ez jogilag helyesebb, mert minden erkölcsi testület egyúttal jogi személy is és bizonyos tautológiába esünk, ka azt mondjuk: erkölcsi testület és jogi személy. Ez egy jogi tautológia. Az én czélom az, bogy az a gondolat fejeztessék ki, a melyet én jónak találok és ha kétszer lesz is kifejezve, az ellen semmi kifogásom nincsen. Nagy Dezső : Szabad szólni ? (Halljuk! Halljuk !) Én csak azt kivánom megjegyezni, hogy szerintem a miniszter urnak módositványa egészen helyes és sokkal helyesebb, mint Maniu t. képviselőtársamé, mert kétségtelen dolog, hogy jogi személy lehet alapítvány, részvénytársaság és közkereseti társaság is, azonban erkölcsi testület alatt rendszerint nem ilyen jogi személyeket szoktunk érteni, hanem oly testületeket, a melyek egy bizonyos jogi személyiséget képviselnek ugyan, de nem egészen ilyenek. Ilyen pl. egy törvényhatóság, egy város lakossága. Ez lehet erkölcsi testület, de ez egészen más fogalom, ugy hogy nem tautológia, hanem ellenkezőleg, két fogalomnak teljesen helyesen való különválasztása, mert ha már részesíteni akarok valakit kedvezményekben, akkor sokkal inkább az erkölcsi testületeket, mint a jogi személyeket általában részesítem abban, mert hiszen a jogi személyek közé tartozik a részvénytársaság is, már pedig tudjuk, hogy ez nem annyira erkölcsi czélokat, mint zsebbeli és kereseti czélokat tűz ki maga elé, és hogy ha a miniszter ur javaslatát elfogadjuk, habár a minisztertől függ is, hogy azoknak megadja-e, azért mégis törvényben gyökerező jogánál fogva megadhatja a miniszter. En tehát bátor vagyok azt indítványozni, hogy Maniu Gyula t. képviselőtársam indítványának mellőzésével a miniszter ur módosítását méltóztassék elfogadni, a mely sokkal szabatosabb, sokkal helyesebb és a törvény intenczióinak jobban megfelel. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem biván, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólni ? Az előadó ur nem. kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 10. §-t a beadott módositványokkal szemben változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el változatlanul a 10. §-t a beadott módositványokkal szemben. Elsősorban felteszem a kérdést Maniu Gyula képviselő ur javaslatára, a mely azt czélozza, hogy e szavak: »erkölcsi testületnek« helyett tétessék: »jogi személyeknek és hitbizományi haszonélvezőknek*. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni Maniu Gyula képviselő ur módositványát, igen vagy nem ? (Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, bogy a képviselőház nem fogadja el Maniu Gyula képviselő ur módositványát, ennélfogva a módositvány elesett. Darányi Ignácz képviselő ur a következő módositványt nyújtotta be : »erkölcsi testületnek« szavak után következzék : »és jogi személyeknek«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a módositványt elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Most még hátra van a pénzügyi bizottság előadójának egy módositványa, a mely azt czélozza, hogy a 10. §. 2. sorába »vonatkozó« szó helyett tétessék : »általa kiadott«. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a pénzügyi bizottság előadójának javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a pénzügyi bizottság előadójának javaslata elfogadtatik. Következik a 11. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 11. §-t változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 12. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 12. §-t változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatik e javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem % (Igen !) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirendünk kimerülvén, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve leszek bátor javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház a legközelebbi ülést holnap, május 14-ikén délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek az ülésnek napirendje legyen : Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. A mai ülésben általánosságban és részleteiben elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása s végül a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatik e napirend-javaslathoz hozzájárulni ? (Igen !) Hódy Gyula: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. Tekintettel arra, hogy a holnapi nap folyamán megy a képviselőház küldöttsége a pécsi kiállításra . .. (Mozgás.) Elnök: A képviselőház már elhatározta, hogy a pécsi kiállításra való tekintettel e hó 15-én,