Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-154

Í54. országos ülés 1907 május 13-án, hétfőn. 115 később vétetett belé. A mi a h) pontot illeti, én azt hiszem, hogy czélszerű a minimális tiz házat bennhagyni, mert ha legalább tiz házról nincs intézkedés, annyira elapróztatik a dolog, hogy ez a törvény czéljának nem előmozdítására, hanem inkább hátráltatására vezet. A mi pedig az i) pontot illeti, ez nem volt benn az eredeti javaslatban, a munkásiigyi bizottság sem kívánja, hogy bevétessék. Én tehát készséggel hajlandó vagyok hozzájárulni, hogy töröltessék. (Helyeslés.) Már most áttérek Lányi t. képviselőtársam felszólalására. Előre bocsátom, miszerint abban tévedés van, hogy a munkások érdekében egyéb intézkedés évek sora óta nem történt volna, mint ez a benyújtott törvényjavaslat. A mezőgazdasági munkásokról a törvényjavaslatok egy sorozata szól, és pedig sok irányban, a mezőgazdasági munkások védelme érdekében, kizsákmányolásuk ellen, másfelől az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur a legközelebbi múltban igen értékes szocziális törvényjavaslatot terjesztett elő. T. képviselőtársam felhozta a kivándorlás kérdését. Én azt hiszem, hogy a kivándorlás kérdésével most részletesen foglalkozni nem volna helyén; annyit azonban mégis meg kell jegyeznem, hogy Amerikában egészen más közgazdasági viszonyok vannak, a munkásoknak egészen más a közgazdasági helyzete, mint nálunk. Azt hiszem, ezt mindenki elismeri. De ez nem azt jelenti, hogy mi tehát a kivándorlás kérdésével ne foglalkozzunk, nem azt jelenti, hogy ne iparkodjunk a kivándorlást szűkebb keretek közé szorítani. Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy én nem annyira az 1903 : IV. t.-czikkben látom a hibát, mint inkább az előző időkben e törvény helytelen végrehajtásában. (Igaz! Ugy van!) Mert az 1903 : IV- t.-cz. módot és alkalmat adna sok irányban a kivándorlás szabályozására, de mi nem tettük és a törvény e rendelkezéseit nem használtuk ki kellően. Különben t. barátom, a belügyminiszter ur tervbe vette, hogy közelebbről törvényjavaslatot nyújt be a kivándorlás dolgában. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez a törvényjavaslat kedvező alkalmat fog adni, hogy e válóban nagyon fontos és nagyon égető kérdés tárgyilagosan megbeszéltessék. T. képviselőtársam ezzel kapcsolatban felvetette, hogy nem elég a kivándorlást korlátok közé szorítani, hanem közgazdasági téren is kell remediumokról gondoskodni. Ebben t. képviselőtársamnak teljesen igaza van és igaza van abban is, hogy maga a birtokpolitikai kérdéseknek helyes megoldása képes lényeges segítséget nyújtani ebben az irányban. De egy dolog iránt kérem, legyünk tisztában, (Halljuk! Halljuk!) minden vagyon nélkül való egyéneket, munkásokat azzal kecsegtetni, hogy ők birtokhoz juthatnak, olyanokat, a kiknek semmi vagyonuk nincs, nagy tévedés, (Igás! Ugy van!) és ezzel oly reményt ébresztenénk, a melyeket semmiféle törvényhozás a világon be nem vált. (Igaz!) Mikor munkásokról beszélünk, akkor igenis az állam és a törvényhozás odahathat, hogy minden módon megkönnyittessék az, hogy a munkások kis házhoz, kerthez juthassanak, (Igaz!) de vagyonhoz juttatni csak azokat lehet, a kiknek már valami anyagi erejük van. Nagy György: Munkaerejük! Darányi Ignácz föidmivelésügyi miniszter: Nemcsak munkaerejük, de vagyoni erejük is legyen, mert egyetlen krajezár nélkül birtokot venni nem lehet, mind tönkrementek, a kik ily módon jutottak birtokhoz. Ezt a kérdést különben a telepítési törvény tárgyalása alkalmával lesz módunk megbeszólni, a mikor kimutatással szolgálhatok, hogy a régi telepítések azért nem sikerültek, mert minden anyagi erő nélkül való elemeket telepitettek. Az ujabb telepítések mind azért néznek ki egészen másképen és nyújtanak kedvezőbb képet, mert valami minimális vagyoni minősítést és előfeltételt kikötöttünk. A mi Lányi Mór t. képviselőtársam részletes észrevételeit illeti, ezekre nézve megjegyzem, hogy nincs ugy kontemplálva a dolog, hogy a mikor bérfizetés mellett építtetnek a munkáslakások, a 30 év előtt a megváltásra nincs mód, hanem erre nézve azok a szerződések lesznek hivatva intézkedni, a melyek a munkások és a községek között köttetnek, és a mely szerződések tartamára nézve a végrehajtási utasítás fog bizonyos útmutatásokat adni. A mi az örökösödési kérdést illeti, engedje meg t. képviselőtársam, ha ezt belevontuk volna e törvényjavaslatba, akkor, a mikor az örökjog szabályozása most van előmunkálat alatt az igazságügyminisztériumban, az nagyon messzemenő vitára adott volna alkalmat, ugy hogy helyesebb volt ezt a kérdést a község s a vevő munkás között kötendő szerződés keretébe hozni. T. képviselőház! Minthogy e törvényjavaslat alkalmat és módot ad arra, hogy a hazai munkásnépnek erkölcsi és humanisztikus eszközökkel a haza földjén saját családi otthont adjunk, kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés éljenzés és taps.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván a zárszó jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a kéjDviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta a munkásügyi bizottság szövegezése szerint. Az ülést tiz perezre felfüggesztem. 15*