Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

151. országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. m dasági erőforrást akar lefoglalni az állam részére, hanem azon a jogczimen vet ki valakire adót, mert ugy is fizet más adót. Pl. kivetnek nálunk 4 filléres földadót is, ez a minimum ; ezen 4 fillér után azután kell az illetőnek 4 koronás másodosztályú kereseti adót fizetnie, s ha azután van pl. három-négy gyermekből álló családja, ezen 4 fillér adóalap után 10—12 korona adóval lesz megterhelve. Hogy ez már erkölcsi szempontból is tarthatatlan állapot, azt hiszem, bizonyitásra nem szorul. (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) A jövő adórendszeréből tehát feltétlenül ki kell küszöbölni a fej adót, a másodosztályú kereseti adót és a családtagok adóját mindazokra nézve, a kikre a létminimumot be fogjuk hozni. A létminimumra vonatkozólag csak röviden jegyzem meg, hogy helyesen a napszámos adóját az 1883 : X. t.-cz. már eltörölte. De el kell törölni azon első osztályú kereseti adót is, a mely a munkást és a legkisebb iparost sújtja. Feltétlen adómentességet kell követelnünk a házi iparra nézve, a mely mint mellékkereset űzetik, mert mégis csak képtelen állapot az, hogy, mint pl. kerületemben, Tataházán történik, megadóztatnak mindenkit, minden asszonyt, a kinek varrógépe van, ha kisütik, hogy évenként egyszer-kétszer egypár kötényt varr a szomszédnőjének. (Mozgás balfdől.) Ha mi azt akarjuk, hogy a nép megbarátkozzék a házi iparral, ha azt akarjuk, hogy ezer és ezer uj kezet nyerjünk az iparnak, akkor ezt a mellékkereset gyanánt űzött házi ipart az adóztatás alól feltétlenül ki kell vonnunk. Létminimumot kell megállapítanunk a kisiparos és a földjét munkáló kisparasztság számára is olyképen, hogy a munkakeresetből és ingatlanból élvezett hozadék 600 korona erejéig adókivetés tárgya ne lehessen. Az államnak ilyképen elmaradt jövedelmeit a progressziv adó behozatalával és a külföldön élők nagyobb megadóztatásával kell pótolni. A miniszterelnök ur, a midőn az adóreformnak még a folyó évben való megvalósitását kilátásba helyezte . . . Wekerle Sándor miniszterelnök: Azt nem ! Lázár Pál: Hát beterjesztését! Wekerle Sándor miniszterelnök: Az már más. Lázár Pál: .... kijelentette, hogy a progressziv adót nem fogja behozni a reáliákra. A reáliákhoz tartozik a földadó is. A magam részéről ezt a tételt elfogadom, de csak olyan értelmezéssel, hogy a földadóból nyert személyes jövedelem azonban már a progressziv adó alá fog jutni. Ez nem ellenkezik a miniszterelnök ur felfogásával és nem ellenkezik azon modern alapelvvel sem, a melyet minden állam adórendszerében kifejezésre látunk jutni, hogy a fősúlyt igenis a személyes jövedelmi adóra kell fektetni. A kifejtett szempontok vezérelték a jánoshalmi népgyűlést, midőn kérvényüket a házhoz beterjesztették. Készemről örülök rajta, hogy a kérvényi bizottság ezt pártolólag kivánja a pénzügyminiszternek kiadatni és ezt az indítványt elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. A miniszterelnök ur láván szólni! Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! A most tárgyalás alatt lévő kérvény két petituma, t. i. a progressziv adó behozatala létminimum adómentessége tekintetében többszörösen volt szerencsém már nyilatkozni a t. ház előtt. Félreértések elkerülése végett ismételni vagyok bátor azt, hogy a reáladóknál jDrogressziv adót lehetetlennek tartok. A progressziv adónak ott van jogosultsága, a hol a személyes vonatkozásban tekinthetjük valakinek a jövedelmét; nagyon természetes, hogy a hol személyes vonatkozásban az összjövedelmet keressük, ott valamennyi kutforrásból eredő jövedelmet egyesitjük, igy a reáltárgyakbó] eredő jövedelmeket is. (Élénk helyeslés.) Tehát maguknál a reáladóknál nem lenne progressziv adó, de a reáltárgyak jövedelmeinek összesitésénél ezek a jövedelmek is progressziv adó alá tartoznának. A létminimum összeköttetésben van a progressziv adóval. Létminimumot reáladókra biztosítani, hogy bizonyos realitások, ha azok jövedelme kevesebb a 600 koronánál, — mert hisz én a 600 koronát vettem fel létminimumul a javaslatomban — adómentesen hagyassanak, ezt megint nem helyezhetném kilátásba, hanem igenis kilátásba helyezem azt, hogy azokon az adóterheken, a melyeknek nézetem szerint sincsen jogosultságuk, mert nem állanak arányban az illető jövedelemmel, ilyen a II. oszt. kereseti adó számtalan tétele, ilyen a családtagok adója és az I. oszt. kereseti adó némely tétele, mondom, hogy azokon az adóterheken, ha nem is megyek olyan messzire, mint a képviselő ur kivánja, igenis szintén könnyitsünk, azokat nagyrészben megszüntessük. Sümegi Vilmos: Mikor % Wekerle Sándor miniszterelnök: Hogy mikor szűnnek meg, az nem egészen én tőlem függ, hanem a törvényhozástól. A képviselő ux tudni fogja, hogy mi a kereseti adót három évi cziklusokra állapitjuk meg és hogy ennek a cziklusnak most első esztendejét éljük, tehát ezen cziklus lejárta előtti időben semmikép sem lehet. A keresztülvitel tekintetében én Ígéretet nem tehetek. Méltóztassék elhinni azt, hogy egy ilyen személyes adó keresztülvitele olyan előkészületeket igényel, ha nem akarjuk azt, hogy papiroson maradjon, hanem hogy a gyakorlati életben az igaz viszonyoknak megfelelően vigyük keresztül, hogy én ma még tisztában nem vagyok azzal, hogy a mi pénzügyi és adminisztratív közegeinkkel hogyan és mikor fogjuk azokat keresztülvinni. Mindenesetre, ha beterjesztem a javaslatot, siettetni is fogom annak keresztülvitelét. Különben a kérvényi bizottságnak azt a javaslatát, hogy pártolólag adassék ki a kérvény a pénzügyminiszternek, a magam részéről is elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó