Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-133

66 Íä3. országos ülés !9o7 április 6-án, szombaton. alul marad, akkor az államsegélyt a törvénj" értelmében is maga a kultuszminiszter csak kivételesen adhatja meg, kétségtelen tehát, hogy általánosságban nem adhatja meg, hanem rendkívüli kivételes körülményeknek kell bekövetkezniük. A következmény tehát az, hogy ezek az iskolák megszűnnek. |.ÍP Hiszen nem nagy baj, ha megszűnnek; baj azonban az, hogy nagy lesz az oly tanítók száma, a kik kellő kvaliflkáczióval rendelkeznek ugyan, de önhibájukon kivül kenyerüket vesztik. Hogy mily nagy lehet ez a szám., arra nézve utalok eg3dk legkisebb felekezetre. Magyarországon tisztán magyarajku zsidó elemi iskola, a hol harminóznál kisebb a növendékek száma — Pest-Pilis, Pozsony, Vas és Mosón vármegyék kivételével, a melyekről nincsenek adataim — összesen 120 van. Méltóztassék elgondolni, mennyien vannak más felekezeteknél az egész országban. Nagyon helyesnek találom részemről, ha az ily iskolák megszűnnek, azt azonban nem találom helyesnek, hogy a tanitók önhibájukon kivül kenyerüket veszitsék. Ezekkel szemben valóságos incselkedésszámba megy a javaslat czime, mert a nem állami tanitók fizetésrendezéséről szól, valósággal pedig kenyerüktől fosztja meg őket és nem a fizetésüket rendezi. Nagy veszélyt, bajt nem látnék benne, ha a t. kultuszminiszter ur kegyes volna a törvénybe pótlólag oly intézkedést belevenni, a melylyel ezen könnyen segíthetni. Ott ugyanis, a hol ily iskolákat a kormány megszüntet, ott lehetőleg állami iskolával fogja pótolni. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy az így megszüntetett iskolák tanítóját a felállitandó állami iskoláknál helyezze el, ha az illető a kellő kvaliflkáczióval bir. Ha pedig nem állit az állam iskolát, mert lehet, hogy a körülmények nem is követelik, mert van más iskola a szükséges oktatás elvégzésére, abban az esetben is oly nagy státus mellett, mint az állami tanítóké, folytonosan történnek kinevezések, és a törvénynek ki kellene'tehát mondania, hogy az oly tanitók, a kik a törvény által kivánt kvalifikáczióval bírnak és önhibájukon kivül vesztik el állásukat, mert az iskolafentartótól az iskolafentartási jog megvonatott, a kinevezéseknél elsősorban veendők figyelembe. (Mozgás és ellenmondás.) T. ház ! Miután a szokásos szüneti idő elérkezett, nem akarom tovább igénybe venni a t. ház türelmét. Van több kifogásom még a javaslat ellen, a melyekkel azonban a részleteknél fogok foglalkozni ; fentartom tehát a jogot, hogy a részletes tárgyalás során, ha mások nem hozzák fel, ezeket felhozzam. Azon óhajjal fogadom el a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot, vajha ez lenne az utolsó javaslat a magyar parlamentben, a mely a felekezeti iskolák kérdésével foglalkozik, és kövesse ezt mihamarább az állami népoktatás. (Helyeslések.) Elnök: Az ülést tiz jierczre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Popovics György ! Popovics György : Hazánk, valamint a román nemzetiségi párt és a változott politikai viszonyok hozták magukkal, hogy engem is a lugosi kerület választópolgárai, elvtársaim és vérrokonaim megbízatásukkal tiszteltek meg, hogy érdekeiket itt az országházban védjem meg. (Halljuk! Halljuk!) Az első választásom után kerületemben bekövetkezett események, valamint az ország akkori politikai helyzete engem reábirt arra, hogy egyelőre higgadt és nyugodt megfontolással figyeljem az eseményeket, mielőtt még szerencsém lesz itt az országházban először felszólalni. A midőn tehát megbízatásomhoz hűen teljesítem most először kötelességemet, teszem azt azon reményben, hogy felszólalásom nem fog siker nélkül maradni, mert remélem, hogy a lángoló nép- és hazaszeretet nekem erőt fog adni, hogy ha nem is egészben, de legalább részben önöket, t. képviselőtársaim, meggyőzzem ügyünk igazságáról. (Helyeslés a középen.) Görbe utakon nem jártam, hanem mindig nyilt és becsületes eszközökkel az igazságért küzdöttem s igy a trónnak és a hazának érdekeit szolgáltam, de egyszersmind népemnek, egyházamnak és ez által a hazának is jogait védelmeztem. Megvallom őszintén, hogy fogadtatásunk itt a házban meglepett engem. Daczára mindeme jelenségeknek, most is reményem van arra, hogy végrevalahára sikerülni fog a kellő és jó utat megtalálni, a melyen haladva, mindnyájan közös erővel fáradozunk édes hazánk boldogitásán. Bejövetelünknek az országházba különben más czélja nem is lehet, mint hogy utolsó kísérlet legyen arra, hogy alkotmányos fegyverekkel küzdve, népeink sorsán segítsünk. (Élénk helyeslés a középen.) Azt hangoztatják és irják folyton, hogy uj korszak állott be és hogy szakítani akarnak a régi, korrupt politikai rendszerrel. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz közeledni, mert még mind ez ideig egy szót sem szólt a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatról. Popovics György: Most jövök erre. Az uj korszak beálltát azonban mi nem látjuk épen a szőnyegen levő törvényjavaslatban sem, mert ez ' a törvényjavaslat olyan alaptörvényeket szüntet meg és olyan autonóm jogokat vesz el tőlünk, a melyek eddig a békés egyetértést tartották fenn. Szivünkből óhajtjuk mi is, hogy uj korszak álljon be és hogy a jogegyenlőség ne csak papíron legyen meg, hanem tényleg az életben az összes állampolgárok között fajra és felekezetre való különbség nélkül. Azonban, t. ház, ez a javaslat különösen alaptörvényeinket sérti meg. Idézem elsősorban az I848-ik évi XX. t.-czikknek harmadik szakaszát, a mely a következőket mondja (olvassa) : »Minden