Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

1V7. országos ülés 1907 »Hajlandó-e a pénzügyminiszter ur törvényes ellenőrzési joga alapján sürgősen intézkedni az osztálysorsjegyek elárusitása s a nyeremények kifizetése körül űzött visszaélések ellen; hajlandó-e különösen betiltani a sorsjegyek házalás utján való árulását s a nyereményeknek az elárusitó megbízottai által való házhoz szállítását és azt, hogy a nyeremény esetén az elárusítók készpénz helyett rendelés nélkül uj sorsjegyeket küldjenek a nyerőknek ?« (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminiszter urnak. A pénzügyminiszter ur kivan szólni! Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Alig hogy e padokat elfoglaltuk, volt szerencsém már egyszer nyilatkozni a t. ház előtt a tekintetben, hogy azt a nyereségvágyat, a mely nálunk a közönséget elfogta és a mely nemcsak az osztálysorsjátékban, hanem minden nyereménynyel egybekötött papírnak nagy előszeretettel való megvásárlásában nyilvánul, határozottan veszélyesnek és elítélendőnek tartom. (Élénk helyeslés.) Veszélyesnek tartom különösen a mi viszonyaink között, a kik igenis arra vagyunk utalva, gazdasági erőink lehető gyarapítása czéljából, hogy a rendszeres tőkegyűjtésnek és takarékoskodásnak hajlama ne szállíttassák alá és ferde irányba ne tereitessék. (Élénk helyeslés.) Pedig a rendszeres gazdálkodásnak, a tőkegyűjtésnek, sőt, azt merném mondani, a morális felfogásnak is alig van veszélyesebb ellensége, mint épen a játékszenvedélynek mértéktelen felgerjesztése. (Ugy mn!') Én csak örülnék azon, ha a t, képviselő urnak azon sok tekintetben helyes, de némi tekintetben talán túlzott nyilatkozatai, a melyeket itt tenni méltóztatott és általában a játékszenvedély és annak terjesztése ellen irányuló felfogása alkalmas lenne arra, hogy ezt a nyereségvágyat valamennyire korlátozza és a nagyközönséget, vagy a nagyközönség egy részét ebbeli vágyódásaiból kigyógyítsa. (Élénk helyeslés.) Részemről sajnálom, hogy mivel az osztálysorsjáték-vállalattal szerződés köttetett, a mely még 11 évig tart, én csakis arra szőri tkozhatom, hogy felügyeleti jogomnál fogva igénybevegyem azon eszközöket, a melyek a törvény keretén belül rendelkezésemre állanak, hogy a visszaéléseket lehetőleg korlátozzam és megszüntessem. (Élénk helyeslés.) Én a t. képviselő ur által az ő interpellácziója indokolásául felhozott előzményekre nézve, különösen azok személyes részére nem válaszolok ; nem is érzem magam jogosítva e tárgynak itteni vitatásába bocsátkozni, hanem a hozzám intézett kérdésekre csak annyit vagyok bátor válaszolni, hogy már hivatali elődöm és ujabűprilis 2b-én, szerdán. 459 ban én is tettünk intézkedéseket a tekintetben, hogy azon tisztességtelen reklám, a melylyel ilyen sorsjátékokat a közönség körében terjeszteni szándékolnak, lehetőleg korlátoztassék. (Élénk helyeslés.) Hiszen már annyira mentek, hogy az utóbbi hónapokban egyes elárusítók pápai áldás és nem tudom még minek a kíséretében (Derültség) igyekeztek a sorsjegyeket árusítani, másrészt pedig nevesebb államférfiakról elnevezett szerencseszámokat igyekeztek a közönség körében terjeszteni. A visszaélések ezen része megszűnt. (Helyeslés.) Mindenesetre sajnos, hogy ez a reklám már olyan mértéket öltött, hogy igazán csak Budapest utczáin kell végigmennünk és megborzad az ember a reklámhajhászat azon módjaitól, a melyekkel népesebb utczáinkban találkozunk. (Ugy van ! Ugy van!) Legyen róla meggyőződve a t. ház, hogy én mindent el fogok követni azon irányban, hogy ezt a tisztességtelen reklámot korlátozzam és külön tanulmány tárgyává fogom tétetni azt, hogy micsoda törvényes eszközök állanak rendelkezésemre a tekintetbon, hogy ezeket korlátozzam. (Elénk helyeslés.) Engem köztörvényeinken kívül csakis a szerződés harmadik pontja jogosít fel bizonyos beleszólásra. Ezt a tőlem telhető legkiterjedtebb mérvben fogom gyakorolni. (Helyeslés.) Egyről nem volt tudomásom és ez az, a mit ma a t. képviselő ur felhozott, hogy t. i. egyeseknek küldenek sorsjegyeket és hogy ha ezeket vissza nem küldik, vagy be nem váltják, akkor birói utón érvényesitik ellenük jogaikat. Én csak azt sajnálom, hogy bíróságaink annyira ragaszkodnak az alaki joghoz, hogy ilyen körülmények között, ha a fél meg nem jelenik, azt elmakacsolják, mert az én jogászi érzékem szerint . . . (Nagy zaj.) Nagy Dezső: A törvény szerint sem! Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter : ... az alaki jogot az anyagi igazság fölé helyezni nem lehet, (Élénk helyeslés.) hanem ha elmakacsolok valakit, bírálat tárgyává teszem azt, hogy az illető követelésnek van-e valami jogalapja? (Élénk helyeslés.) Sajnos, ezen birói gyakorlattal szemben én csak azt tehetem, hogy a mennyiben módom van rá, az egyes elárusítók által — mert bocsánatot kérek, nem az osztálysorsjáték igazgatósága, hanem az egyes elárusítók követik el ezen visszaéléseket — elkövetett visszaélések tekintetében követelni fogom az igazgatóságtól, hogy ha azok a publikumot ilyen zaklató eljárásnak teszik ki, azonnal vonják vissza tőlük az engedélyt. (Elénk helyeslés.) Felhozta a t. képviselő ur azt is, hogy házalnak azokkal a sorsjegyekkel. A mi jogrendünk értelmében azonban sorsjegyekkel, ígérvényekkel stb. házalni tiltva van és annak idején a törvényhatóságok utasíttattak is, hogy ennek a tilalomnak érvényt szerezzenek. Én ezen tilalmat meg fogom újítani. (Helyeslés.) 58*