Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

ikl. országos ülés 1907 április 2i-én, szerdán. 449 könyvnek általam felolvasott szakaszai e tekintetben még sokkal tágabb alapot nyújtanak. Továbbá ott van: »nemzeti jellege«. Hát a nemzeti jelleget nem védi, hanem azt megtámadja az a nemzetellenes kormány; a nemzeti jelleg megvédésének kimondásából egy nemzetellenes kormány nem tud magának fegyvert kovácsolni. Azután ott van a nemzet »egysége«. A nemzet egységének megvédése czimén megint nincs fegyvere egy nemzetellenes kormánynak arra, hogy ezt a maga czéljaira használja fel. Azután: »külön állása«. Hát itt az önállóságot jelöljük meg, mint olyan attribútumát a magyar államnak, a mely ellen való cselekvés fegyelmi deliktumot képez. Az állam önállóságának megtámadása megint nem olyan kategória, nem olyan fogalom, a melyből egy nemzetellenes kormány magának fegyvert kovácsolhatna. Azután ott van: »területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam czimerc, jelvénye és zászlója ellen irányul«. Ebben a fogalommeghatározásban egyetlenegy olyan pont sincs, a melyre támaszkodhatnék egy nemzetellenes kormány, hanem épen, ha van valami érdeme ennek a fogalommeghatározásnak, az abban áll, hogy minden pont akként van kiválasztva, hogy csak a nemzeti ügy, a nemzet ellen intézett merényletek szubszumálhatók ez alá, nem pedig a nemzet mellett tanúsított tevékenység, a melyet esetleg egy nemzetellenes kormánynak meg lehetne támadni. (Igaz! Ugy van!) Egyéb észrevételem és mondanivalóm ennek a szakasznak megokolására nincsen. De nyilatkoznom kell még arra, hogy Pop Gs. István képviselő ur megtámadta a szakasz utolsó bekezdésének intézkedését, mely szerint az a tanitó, a ki a c) pontban körülirt fegyelmi vétségek, t. i. államellenes cselekvés miatt mozdittatott el állásától, az öt évnél tovább nem terjedhető időn át tani tói állást nem viselhet. Ha az a tanitó az ő háta mögött lévő magasabb erők által mozgattatott és ezáltal kerül abba a sajnálatos helyzetbe, akkor én őt nagyon sajnálom, de akkor nem a törvény, hanem azok feleljenek érte, a kik őt mozgatják, (Élénk helyeslés.) és a kik őt ilyen helyzetbe juttatják. Ha pedig ő maga a hibás e tekintetben, hát akkor, megvallom, hogy a ki az államnak alkotmánya, a nemzeti egység, a nemzeti jelleg, a területi épség, az ország zászlója és czimere ellen cselekedett, azzal szemben nem túlszigoruan, hanem igen enyhén bánunk el, (Igaz! Ugy van!) ha azt mondjuk ki a törvényben, hogy öt évig gyermekeink nevelését ő rá nem bizzuk. Ajánlom a szakaszt Burdia Szilárd módositványával elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés.) KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VIII. KÖTET, Elnök: Az előadó ur kivan szólni ? Vertán Endre előadó: Nem kívánok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Elsősorban kérelem a t. házat: méltóztatnak-e a 22. §. meg nem támadott részét a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház változatlanul elfogadja a 22. §. meg nem támadott részeit. Most elsősorban az 1. pont a) pontjához két elleninditvány adatott be, az egyik Goldis Lászlóé, a másik Burdia Szilárdé. Méltóztatnak kívánni, hogy felolvastassanak ? (Nem!) Két elleninditvány lévén, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 22. §. 1. pontjának a) pontját változatlanul elfogadni, szemben Goldis László és Burdia Szilárd képviselő urak elleninditványával ? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el változatlanul. Most már Burdia Szilárd és Goldis László képviselő urak elleninditványait szembe fogom egymással állítani, még pedig, miután a szöveghez közelebb áll Burdia Szilárd elleninditványa, arra nézve fogom a házszabályok értelmében a kérdést feltenni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Burdia Szilárd képviselő ur elleninditványát, szemben Goldis László képviselő ur ellenin ditványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. ((Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja Burdia Szilárd képviselő ur elleninditványát, ennélfogva Goldis László képviselő ur elleninditványa elesett. Most már ugyancsak az 1. pont d) pontjához Goldis László képviselő ur adott be módosítást, a mely azt czélozza, hogy annak kezdetére beillesztessenek a következő szavak: »ha valamely hitfelekezet, nemzetiség, vagy egyes...« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a d) pontot változatlanul elfogadni, szemben Goldis László' képviselő ur indítványával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják változatlanul, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a cl) pontot változatlanul elfogadja a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, ennélfogva Goldis László képviselő ur módositványa elesik. Most a 3. ponthoz Goldis László képviselő ur a következő módosítást adta be, hogy t. i. a 3. pont első mondata helyett a következő mondat tétessék (olvassa): »A fegyelmi vizsgálatot a közigazgatási bizottságnak e czélra kiküldött tagja teljesiti.« Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. pontot Goldis képviselő ur most ismertetett módosításával szemben változatlanul elfogadni a közoktatásügyi ós pénzügyi 57