Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-132

132. országos ülés 1907 Markos Gyula: A ki a király megkerülésével a császárhoz megy! (Zaj.) Elnök: Markos Gyula és Nagy György képviselő urakat kérem, legyenek csendben; a házszabályok tiltják a folytonos közbeszólalásokat. Kény telén leszek különben ellenük a házszabályok egész szigorát alkalmazni. Goldis László: Az, hogy a nemzet ellen vagy a nemzet mellett, az nagyon relatív dolog, mert azt minden ember a maga felfogása szerint itéli meg. Azt mondja az igen t. előadó ur, hogy a koronának nincs más joga, mint utólag szankczionálni vagy nem szankczionálni a törvényeket. Én ezt nagyon csodálom. Az igen t. előadó urnak előbb kellett volna ezt a témát megfejteni, ezt az elvét tisztába hozni, talán leczkét is kellett volna adni a miniszter uraknak, mert ugy tudom, hogy a miniszterek sohasem hoznak ide törvényjavaslatot, mielőtt azt 0 felsége előleges beleegyezésével el nem látja. Hogy ha a miniszter urak előlegesen kell hogy kérjék 0 felsége beleegyezését ahhoz, hogy egy törvényjavaslatot a ház asztalára tegyenek, ép oly jogos, ép oly méltányos és ép oly igazságos az is, ha valaki, miután a liáz megszavazta a törvényjavaslatot, elmegy 0 felségéhez és őt meggyőzni iparkodik, hogy a megszavazott törvény nem felel meg teljesen az ország szükségletének, és meggyőzi 0 felségét, hogy jó volna ettől a szankcziót megtagadni. Egyszer mindenkorra tisztába akartam hozni ezt a dolgot, hogy ne tessék mindig, ha valaki a koronához fordul, ebben mindjárt hazaárulást látni, és olyanfélét, a mi a magyar törvényekkel, vagy a magyar alkotmány nyal ellenkezik. Még egy megjegyzésére kell reflektálnom az előadó urnak, a mely igen furcsán hangzik. 0 azt mondja hazánk jogilag véve nyelvben is egységes állam. (Halljuk! Halljuk! a középen.) Tehát a mi hazánk, Magyarország, nyelvben egységes állam. Én sokat gondolkoztam ezen, elkértem a gyorsirodából a jegyzeteket és még tegnap este elolvastam, egész éjjel töprengtem azon, hogy ennek milyen értelme van. (Derültség.) Hiszen, ha ez áll, akkor ennek a törvényjavaslatnak semmi értelme sincs. (Igaz! Ugy van! a középen.) Hogy ha a mi boldog országunk már egynyelvű ország, akkor nem kell ilyen törvényjavaslatot előterjeszteni, a melylyel épen a nyelvi egységet akarjuk elérni. T. ház! Volna még sok megjegyezni valóm az előadó urnak különben kerekded és szép beszédére, de azt hiszem, utánam következő társaim is találni fognak még abban egyet-mást és igy azok számára is hagyok ebből a beszédből. Kötelességemnek tartom még az előttem szóló Meczner t. képviselő urnak egyes megjegyzéseire is válaszolni. április 5-én, pénteken. 37 Én utóvégre nem utánzóm azt a hangot, azt a páthoszt, azt a nagy szónoki erőt, talán nem is rendelkezem vele ugy, mint az előttem szólott t. képviselő ur. Nem is irigylem tőle azt a hangot, — mert az igen olcsó — a melylyel ma dicsőséget lehet szerezni a képviselőházban. Mint mindenki, ő is utoljára hagyta a nagy applombot, a nagy ágyút, mert csakis azzal lehet hatásosan befejezni a beszédet, hogy a nemzetiségi képviselőkhöz fordulunk és aztán leczkét tartunk nekik a hazafiságról. Somogyi Aladár: Rászorultak! Goldis László: Mondom, nem irigylem ezt a dicsőséget, mert nagyon is olcsó; ha drágább volna, talán én is törekedném rá. Polit Mihály: Olcsó babér. Goldis László: De reflektálni akarok egy kijelentésére, a mely nem foglalja magában az igazságot. Tévesen van informálva az igen t. előttem szóló képviselő ur, mikor azt gondolja, hogy mi, a nemzetiségi párt, egyetértünk a görög-keleti román püspökök memorandumával, vagy hogy azzal azonosítjuk magunkat. Először is a mi pártunkban talán kevesebben vannak a görögkeletiek, mint a nem görög-keletiek, és igy nem is lehet feltételezni, hogy ez a párt teljesen azonosítja magát a görög-keleti román püspököknek álláspontjával. De különösen a mi a tanítók fizetésére vonatkozik, egyáltalában még mi görög-keletiek, a kik talán nagyon szeretünk egyetérteni a püspökökkel, sem értettünk egyet ebben a tekintetben. Mi talán közelebb állunk ebben a tekintetben Molnár János képviselő úrhoz. Förster Ottó : Jézus Mária! (Élénk derültség.) Goldis László: Igen különös, hogy szeretetünket ilyen tüntető módon visszautasítják, de mi nem tehetünk róla, egészen őszinték akarunk lenni, tehát csatlakozásunkat ki kell fejeznünk. A fizetésekre vonatkozólag t. i. azon az állásponton vagyunk, a melyet Molnár János képviselő ur olyan szépen kifejtett: hogy helytelen dolog különbséget tenni felekezeti és állami tanítók között a fizetésre vonatkozólag, és sokkal jobb lett volna, ha a felekezeti tanítók fizetését is olyan összegben állapították volna meg, mint az állami tanítókét. Nem akarom ismételni a motívumait, a melyek igen alaposak. Ilyen különösen, hogy az, hogy a felekezeti iskolák tanítói kisebb fizetést kapnak, igen sok súrlódásnak lesz okozója, kútfeje, sőt mintegy arra biztatja a felekezeti tanítót, hogy az ő felekezeti iskolája ellen agitáljon. Ez olyan igazi motívum, a mely mindenkit megragadhatott, mert tényleg igy van. Hiszen különösen azok, a kiknek szivében nem vert erős gyökeret a felekezet iránti ragaszkodás, a kik talán jobban ragaszkodnak a pénzhez, mint a felekezethez, azok bizony arra fognak iparkodni, hogy felekezeti iskolájuk állami iskolává