Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-145

386 ii5. országos ülés 1907 április 22-én, hétfőn. szemben legyen most már magyar is a tanítási nyelv, vagyis az az eset áll-e fenn, hogy az összes gyermekekkel szemben lesz-e ezentúl két tanítási nyelv, vagy pedig pl. a román iskolákban a román anyanyelvű gyermekekkel szemben megmarad a tanítási nyelv a román és a magyar anyanyelvűekkel szemben a magyar, "ügy gondolom, csakis ez . leket a törvényjavaslat czélja, (Zaj.) kogy t. i. a magyar anyanyelvű gyermekek ne legyenek kénytelenek más, rájuk nézve idegen nyelven tanulni. Ezt jogosnak, méltányosnak, pedagógikusnak ismerem el. Magam is azt fejtegettem mindig, kogy az a természetes állapot, hogy a gyermek az elemi iskolában anyanyelvén tanittasék. De a szakasznak jelen stilizácziója alapján azt is lehetne következtetni, hogy az egész iskolában, tehát a nem magyar anyanyelvű gyermekekre nézve is a tanítási nyelv a magyar lesz. Ennek czélját pedig nem tudom megérteni, de nem is hiszem, hogy ez volna a czél. Ez egyik nem világos pontja e szakasznak. De ez a szakasz felfogásom szerint még egy más irányban is kételyeket hagy fenn. T. i. arról van szó. hogy mire vonatkozik ez a húsz százalék : egy osztályra-e, vagy pedig az egész iskolára ? Azt mondja a szakasz : >>01y hitfelekezeti elemi népiskolákban, a melyekben a beiratkozott növen- . dékek összes létszámának legalább 20 %-a magyar :

. anyanyelvű, vagy ha az összes növendékek között legalább 20 magyar anyanyelvű van, a magyarnyelv is mint tannyelv használandó.« Tehát azt mondja, hogy »elemi népiskolákban.« Már most nagyon jól tudjuk, hogy van olyan elemi iskola, a mely hat osztályú és sok helyütt ez a hat osztály is fel van osztva még több részre ; van olyan hat

: osztályú elemi iskola is, a kol minden osztályban külön tanitó tanit, ott tehát tulajdonképen hat

: tanító van hat osztálylyal. Most már én azt szeretném tudni, hogy ebben az irányban mi az értelme ' ennek a szakasznak. T. i. olyan iskolában, a hol pl. hat osztály van és tegyük íel, hogy minden " osztályban van 50 növendék, a hat osztályban összesen tehát van 300 növendék és ezen 300 növendék között 20 magyar anyanyelvű van ... Egy hang (baljelől) : Százalék ! Goldis László: ... százalék vagy 20 szám, mindkét esetet előírja a törvényjavaslat, 20% vagy 20 szám, tehát nem relatív, hanem abszolút szám,— : ilyen iskolában beállhat eset, hogy a tör- 1 vénynek intézkedését ugy lehet magyarázni, hogy ; ha az elemi iskola hat osztályú és minden osztály- \ ban külön tanitó tanit, s ha abban a hat osztályban i összevéve 20 magyar anyanyelvű növendék van, ! akkor az összes osztályokban a tanítási nyelv a j magyar is. Azt hiszem, hogy ez nem czélja ennek a \ szakasznak; nem lehet czélja, mert akkor az az j eset állhat elő, hogy egy osztályban, a hol 50 növen- ; dék van, s köztük csak négy magyar, akkor a ma- i gyár anyanyelvűek miatt a többinek valamennyi- '\ nek magyar is legyen a tannyelve. Azt hiszem, •hogy ha az én módosításomat el méltóztatnának i fogadni, akkor ez irányban is világosabb lenne a szakasz. Még az iránt sincs kifogásom, hogy azt a '• négy gyermeket kivételesen tanítsa magyarul a tanitó, hogy ne legyen kitéve egyetlenegy gyermek sem annak, hogy más nyelven tanittassék, mert a mint szeretném és a jogegyenlőség alapján kívánatosnak tartanám, hogy a nem magyar anyanyelvű, pl. román gyermek anyanyelvén tanittassék, ép ugy jogosnak és méltányosnak gondolom és tudom azt, hogy ha csak négy gyermek is van abban az iskolában magyar anyanyelvű, iparkodjék a tanitó azt a négy gyermeket magyarul tanítani minden tantárgyra. Tehát, mondom, hogy há az én javaslatom elfogadtatnék erre az egy mondatra vonatkozólag, akkor, azt hiszem, sokkal világosabb volna a dolog, akkor az az értelem, a melyet én tulaj donitok ennek a szakasznak, kogy t. i. az a második tanítási nj^elv csakis az illető gyermekekre vonatkozik, jobban kidomborodnék, hogy tehát, mikor azt mondja a szakasz, hogy olyan esetben a magyar nyelv is mint tannyelv használandó, ez ugy értendő, hogy az ott beiratkozott magyar gyermekekre nézve, azután pedig a számra nézve is világosabb volna, hogy akkor is, ha kevesebben vannak, rájuk nézve csakis a magyar tannyelv volna használandó. Ezen szakasz első bekezdésének két utolsó mondata helyébe ajánlom tehát, méltóztatnának elfogadni a következő módosítást (olvassa) : »A 18. §. első bekezdéséből a második mondat nevezetesen : »Az olyan hitfelekezeti elemi népiskolákban, a melyekben a beiratkozott növendékek összes létszámának legalább 20%-a magyar anyanyelvű, vagy ha az összes növendékek között legalább 20 magyar anyanyelvű van, a magyar nyelv is mint tannyelv használandó« hagyassék ki és helyébe a következő mondat tétessék (olvassa) : »A hitfelekezeti néjűskolákban, ha valamely tanitó tanítására bízott növendékek összes létszámának legalább 20 %-a magyar anyanyelvű, vagy ha ezen összes növendékek között legalább 20 magyar anyanyelvű van, ezen gyermekekkel szemben mint tannyelv a magyar nyelv használandó.* Tehát az volna kizárólag használandó, nem mondanám azt, hogy »a magyar nyelv is«, hogy ne legyen kénytelen a tanitó a gyermeket más nyelven is tanítani, hanem kizárólag csak magyar nyelven. Ezen gyermekkel szemben tehát mint tannyelv a magyar nyelv használandó. Ha ezt elfogadjuk, akkor azt hiszem, hogy a következő mondat (olvassa) : »Ha pedig a beirt tanulóknak legalább fele magyar anyanyelvű, a tanítás nyelv a magyar stb.« ez a mondat elmaradhat, így azt is javasolom, hogy az első bekezdés harmadik mondata hagyassék ki. De van észrevételem a szakasz harmadik bekezdésére is. Ez a karmadik bekezdés így szól (olvassa): »Az összes elemi népiskolák ismétlő tanfolyamában a tanítás nyelve a.magyar.* Ez a bekezdés sérti az iskolafentartóknak az eddigi törvényekben biztosított jogait. Az összes eddigi törvények biztosították az iskolafentartóknak azt a jogot, hogy iskoláikban a tanítási • nyelvet ők állapítsák meg, sőt ez a törvenyj avaslat is, ámbár