Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-144

lhh. országos ülés Í907 Én ugyanis már akkor kimutattam azt, hogy mikor az 1879. évi, a magyar nyelv tanításáról szóló törvényczikket meghozták és a miniszternek megadatott a jog, hogy a magyar nyelv tanítására vonatkozólag az óraszámot megállapíthassa, az akkori miniszter az óraszám megállapításánál egyáltalában nem hallgatta meg az iskolafentartókat és így tényleg oly óraszámot állított be a tantervbe, mely szerény nézetem szerint nem volt megfelelő. Mikor kimutattam azt, mily lehetetlenségek származhatnak abból, ha a tanterv két részét két hatóság állapítja meg, a kultuszminiszter ur azt felelte, hogy nem is kéjizeli el, hogy a nélkül, hogy egyik a másikról tudna, tehát teljesen önkényesen állapithatná meg a miniszter a tantervet azokra a tantárgyakra nézve, melyekre nézve ez a törvényjavaslat neki a jogot megadja. Akkori feleletemben kinyilatkoztattam, hogy ez helyes pedagógiai felfogás. Most nem követelhetem, hogy ez a szakasz ugy módosítassák, hogy a felekezeteknek jogában maradjon az egész tanterv megáll api tása, . mivel el van fogadva, hogy némely tantárgyakra nézve a miniszter van jogosítva, hogy a tantervet megállapítsa. Csak azt szeretném, hogy jöjjön bele módositásképen ebbe a szakaszba, hogy mielőtt a miniszter végleg határoz ezen tantervek megszerkesztése tárgyában, hallgassa meg erre nézve az iskolafentartó felekezeteket, hogy azután ezek észrevételeinek lehető figyelembevételével — a mi utóvégre őt nem kötelezi — a tantervet ugy csinálhassa meg, a mint azt jónak látja; de azt hiszem, a felekezetek szolgáltatnak majd imitt-amott némely támpontot, a melyet figyelembe vehet az igen t. miniszter ur épen az ügy érdekében. Miután ebben a szakaszban erre vonatkozólag semmiféle utasítás nincs, ezért én bátorkodnám talán csak két szónak közbeszurását ebbe a szakaszba javasolni. A szakasz akkor igy szólna (olvassa): »Alapfizetés vagy korpótlék kiegészítés czimén államsegélyt csak olyan községi vagy hitfelekezeti iskolák tanítói nyerhetnek, melyekben az 1868: XXXVIII. t.-cz. 11. és 55. §-aiban, valamint a jelen törvény 19. ós 20. §-aiban felsorolt köteles tantárgyak a mindennapi iskolában az illető egyházi főhatóság, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által — itt volna közbeszúrandó — »az illető egyházi főhatóság meghallgatása után kiadott tanterv szerint hat évre felosztva, faluhelyen legalább nyolcz havi, városokban legalább kilencz havi szorgalmi idők alatt taníttatnak «. így csak az a kötelezettség hárulna a miniszter úrra, hogy mielőtt végleg megállapítja az illető tantervet azokra a tantárgyakra, a melyeknek tantervét megállapítani ezen törvényjavaslat elfogadása után az ő jogkörébe fog taráprilis 20-án, szombaton. 363 tozni, hallgassa meg az iskolafentartó hitfelekezeteket is. Ezen módosítás azt hiszem, igen méltányos, pedagógiai szempontból okadatolt és nagyon kérem az igen t. képviselőházat, méltóztassék módosításomat elfogadni. Elnök: Csernoch János képviselő ur kivan szólni. Csernoch János: T. ház! A tantervre vonatkozólag nekem is lesznek észrevételeim, de ezeket az észrevételeket nem ennél a szakasznál szándékozom megtenni, mert nem is tartoznak ebbe, mivel ez a szakasz csak arról intézkedik, hogy az iskolák akkor kaphatják meg a kiegészítést, ha az egyházi főhatóság, illetve a miniszter által készített tanterv szerint tanítanak. Hogy milyen legyen a tanterv, hogyan készüljön, erről intézkedik később a 20. §., ennélfogva indítványozom, hogy Goldis képviselőtársam módosítása most tárgyalás alá ne vétessék, hanem hagyassák fenn akkorára, mikor a 20. §-t fogjuk tárgyalni. (Helyeslés.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és ^közokiaíásiigyi miniszter: T. képviselőház! Én is ezt a megjegyzést akartam tenni. Annak a gondolatnak megvitatása és az az iránt való döntés, melyet Goldis t. képviselőtársam felvetett, nem tartozik ide. Egészen más értelme van annak a bifurkácziónak, hogy: »az illető egyházi főhatóság, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott tanterv szerint«. Itt ez nem arra vonatkozik, hogy mely tantárgyakra nézve, a tantárgyaknak mely tömegére nézve állapítja meg az iskolafentartó a tantervet ezen javaslat szerint és mely tantárgyakra nézve a miniszter, hanem ez azt jelenti, hogy itt községi és felekezeti iskolákról van szó. A községi iskolák tantervét a miniszter állapítja meg, azért kellett ezen szakaszban azt mondani, hogy a miniszter, illetve az egyházi főhatóság által megállapított tanterv. Ebbe a szakaszba tehát semmiképen sem volna beilleszthető, még ha érdemileg elfogadható volna is — a miről most nem nyilatkozom — t. képviselőtársamnak indítványa, mert ha ebbe a szakaszba betétetnék, akkor az eddigi törvényes intézkedésektől eltérőleg a községi iskoláknál csorbittatnék a miniszternek a tanterv megállapítására vonatkozó joga. Azért bármily nézetben legyen is valaki az egy iskolában kétféle forrásból származható tantervre nézve, kérem, hogy ezeket az észrevételeket ne itt iparkodjék érvényesíteni, a hova nem valók, hanem a későbbi szakasznál. (Helyeslés.) Goldis László: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. Miután az igen t. kultuszminiszter ur azt a felvilágosítást adta, hogy itt a miniszter által kiadott tanterv alatt a községi iskolákra 46*