Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

298 lk2. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. hogy végleges és tisztázott helyzettel álljunk szemben. (Helyeslés.) Ez is az utóbbiak közé tartozik. Az ilyen kérdéseket különben sikerrel csak ugy lehet megoldani, ha közös egyetértéssel készíttetnek elő. Ezért, mielőtt a ház napirendre tűzné ezt a kérdést és azzal tényleg foglalkoznék, igen kívánatosnak tartanám, hogy ne csak ezen, hanem a többi kérdés tekintetében is elő legyünk készülve, még ha a többi kérdés nem akkor tárgyaltatnék is. Kérésem tehát az, hogy ma a napirendre tűzés iránt, de a nap megjelölése nélkül méltóztatnék határozni. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor : T. ház ! A magam részéről ugy az elnök ur inditványához, mint a miniszterelnök ur kívánságához hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : Azt hiszem tehát, hogy kimondhatom, hogy a képviselőház az igazolási állandó bizottság jelentése alapján Georgievics Tivadar, Lorkovics Iván, Mnacsevics Vazul, Novoseló Mátyás, Rojcs Milán, Supilo Ferencz, Turkovics Dragan Péter és Vrbanics Ferencz képviselőket végleg igazolja és hogy a jelentésnek az a része, a mely a helytelen közjogi kifejezésekre vonatkozik, ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog kitűzetni. Ezzel kapcsolatban szüksége merül fel annak, hogy a végleg igazolt horvát képviselő urak osztályba soroztassanak. Az első osztályba egy, a harmadikba egy, a negyedikbe kettő és a kilenezedikbe négy sorozandó. Most pedig kihúzom a neveket. (Megtörténik.) E szerint az első osztályba Georgievics Tivadar, a harmadikba Mnacsevics Vazul, a negyedikbe Eojcs Milán és Novoseló Mátyás. a kilenezedikbe pedig Supilo Ferencz, Lorkovics Iván, Vrbanics Ferencz és Turkovics Dragan Péter soroztatik be. Molnár Jenő, a közlekedésügyi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Molnár Jenő előadó : T. ház ! Van szerencsém bemutatni a közlekedési és pénzügyi bizottság jelentését (írom. 467) a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság budapest—erzsébetfalva—dunaharaszti vonalából kiágazólag Erzsébetfalva község belterületére vezetendő helyi érdekű vasútvonal engedélyezéséről szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentés (írom. 397) tárgyában. Méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni, a képviselők között szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök : Méltóztatnak az előadó ur javaslatához hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a jelentés ki fog nyomatni, a kéj:>viselő urak közt szét fog osztatni és annak idején tárgyalásra fog tűzetni. Molnár Jenő előadó : T. képviselőház ! Van szerencsém a közlekedési és pénzügyi bizottság jelentését (írom. 468) a rózsahegy—korytniczai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában benyújtott 399. számú jelentésre vonatkozólag bemutatni. Méltóztassék ezt kinyomatni, a képviselő urak között szétosztatni és annak idején tárgyalásra kitűzetni. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ennek alapján a jelentés ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején najürendre fog ki tűzetni. Molnár Jenő előadó : Van szerencsém a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságok nevében a magyar kir. államvasutak és a magyar kir. postaés távirda-intézet részére beszerzendő forgalmi eszközök, valamint a magyar kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatra (írom. 440) vonatkozó jelentést (írom. 469) bemutatni. Méltóztassék ezt kinyomatni, a képviselő urak között szétosztatni és annak idején tárgyalásra tűzetni. Elnök: Méltóztatnak az előadó ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot és kijelentem, hogy a jelentés ki fog nyomatni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól s a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat (írom. 411, 442) tárgyalásának folytatása. Még pedig az 5. §. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa az 5. §-t). Török Ferencz! Török Ferencz : T. képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 5., 7. és 8. §-ai a községi és hitfelekezeti tanítóknak — hozzáteszem kántortanítóknak — természetben szolgáltatandó járandóságaival foglalkoznak. Mivel a törvényjavaslat indokolása ezen szakaszokat egy kalap alá vonja, legyen szabad nekem is idevonatkozó szerény észrevételeimet összefoglalva előadni. (Halljuk! Halljuk !) Előrebocsátom, hogy nem az összes községi és hitfelekezeti tanítóságnak, hanem csupán az erdélyi, s még közelebbről a székelyföldi tanítóságnak és kántortanítóknak a javadalmazásával fogok foglalkozni, mivel mint székelyföldi lelkész és hitoktató, saját tapasztalatomból kifolyólag különösen ezen javadalmazást ismertem meg közelebbről. (Halljuk! Halljuk!) A székelyföldi tanítók és kántortanítók, már régi idő óta, kepe czimén kapták javadalmazásukat. Az 1804. február 20-án, Mitrovszky generális nevében kiadott konstituczió szabályozza ezen javadalmazást, a mely a többek között a következőket mondja (olvassa) : »Minden Páterfamilias, a kinek 12 kalangya öszgabonája terem, ad a papnak három kalangyát és annyi kalangya tavaszt. Az olyan Paterfamilias. a kinek p. o. 60 kalangya avagy több is termett, többet nem tartozik adni, mint a kinek 12 kalangya termett. Az olyan Paterfamilias, a kinek 12 kalangya nem termett, mind ősz, mind tavasz, hat kalangyáig le, fél bért, ha pedig hat kalangya sem termett, az olyan 45 krt tartozik fizetni. Minden Paterfamilias, a kinek