Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-141

141. országos ülés 1907 április 17-én, szerdán. 281 kifejezésnek, hogy huzamos időn át kell az illető tanítónak érdemet szerezni ? En azt a jutalmat, a mely a 4. §-ban kontemplálva van, ugy fogom fel, mint egyrészt jutalmat a népnevelés terén szerzett érdemekért, másrészt hogy ambicziót önt a tanitókba, hogy igyekezzenek ezt a jutalmat kiérdemelni. Hogy pedig nekünk ezt a czélt kell szem előtt tartanunk, az épen Bella Mátyás képviselő ur beszédéből tűnik ki. Azonban én szerencsésebbnek tartom az eredeti szöveget, mint a pénzügyi és közigazgatási bizottságok szövegezését. Nevezetesen, mikor arról van szó, hogy a miniszter bizonyos diszkréczionális joggal jutalmazhasson meg érdemeket, akkor én ezt a jogát nem akarom korlátok közé szorítani. Az eredeti szövegezés nem is kívánta ezt, hanem azt mondta, hogy ha a tanító érdemeket szerzett, akkor a miniszternek megvan a joga, hogy jutalmazhasson. Nem tudom, hogy jutott a közoktatásügyi bizottság arra a gondolatra, hogy megkösse a miniszter kezét akkor, mikor diszkréczionális jogával kell, hogy éljen. Én tehát azt tartom, hogy ha a miniszter szükségét látja, hogy a tanítót a népnevelés terén szerzett érdemeiért kivételes személyes pótlékban részesítse, akkor ne írjuk elő, hogy egy és ugyanazon a helyen kellett huzamosabb ideig annak a tanítónak alkalmazva lennie, mert ez az állomásváltoztatás különböző okokból történhetik, lehet teljesen igazolt is. Lehetséges, hogy valaki nem volt huzamosabb időn át egy és ugyanazon a helyen, de azért megszerezte a jogosultságot a jutalomra. Indítványozom tehát, hogy a 4. §. második sorából ezen szavak : >>egy és ugyanazon helyen huzamosabb időn át alkalmazott és« töröltessék, és a jutalmazás egyetlen logikus előfeltétele az legyen, hogy az illető tanító érdemeket szerzett. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre jegyző: Goldis László! Goldis László: T. képviselőház! Csernoch János képviselő ur eszméjét akartam eredetileg felvetni, de nagy köszönettel veszem, hogy ő tett ez irányban módosító javaslatot. Azt hiszem, hogy az igen t. kultuszminiszter ur is be fogja ismerni, hogy ha ezzel a 200 koronával felekezeti tanítót akar jutalmazni és az egyházi főhatóságot nem hallgatj a meg, akkor ez sértő a hitfelekezetre nézve, mert ezáltal mintegy bizalmatlanságát fejezné ki az illető egyházi hatóság iránt. De az illető tanítónál is az egyházi főhatóság irányában bizonyos tiszteletlenséget idézne elő, hogy ha a tanító azt látná, hogy a miniszter őt az egyházi főhatóság meghallgatása nélkül megjutalmazhatja. Én nem is nyújtanám be módosításomat, ha nem hinném, hogy az én módosításom preczizebben fejezi ki az eszmét, mint a Csernoch képviselő ur által benyújtott módosító javaslat. Én következőképen szeretném módosítani ezt a pontot: A 4. §-ból a következő szavak : »A közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő javaslatára« helyett tétessék: »a községi tanítókra KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. VIII. KÖTET, nézve a közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő, a felekezeti tanítókra pedig az illetékes egyházi főhatóság és a kir. tanfelügyelő javaslatára*. A tanfelügyelő a miniszternek bizalmi embere, az állami érdekek tekintetében tehát teljes felvilágosítást adhat a miniszter urnak és különösen a népnevelés terén szerzett érdemekre nézve jobbat, mint a közigazgatási bizottság. Máskülönben pedig a tanító egyéb magaviseletére nézve az egyházi főhatóság lesz hivatva megadni a felvilágosítást a miniszternek. Azt hiszem, hogy ez a szöveg sokkal j óbban megfelel annak, a mit elérni akarunk. A mi a magyar nyelv tanítása körül szerzett érdemekre vonatkozó módosítást illeti, én azt hiszem, hogy az illető képviselő ur nincsen tisztában a dologgal. Mert itten — legalább én ugy értem — nemcsak azokat az érdemeket kell tekintetbe venni, a melyeket az a tanitó az iskolában magában a tanítás körül szerez, hanem különösen az iskolán kivül, a népnevelés terén szerzett érdemeket is, az iskolán kivül kifejtett tevékenységet is, pl. hogy a könyvtárakat gondozza, a nép számára felolvasásokat tart, szóval különösen azt, hogy az a tanitó a nép művelődése terén az iskolán kivül is miféle működést fejt ki. Azért a törvényjavaslat ezen paragrafusának intencziója ellen vétenénk, ha azt mondanók, hogy a magyar nyelv tanítása körül elért eredményt kell tekintetbe venni itt, s azért azt hiszem, hogy a t. ház talán eltérne a szakasz intencziójától, ha ezt a módosítást elfogadná. Ráth Endre jegyző: Bohus Károly! Bohus Károly : T. ház ! Én is egy olyan értelmű indítványt kívántam tenni, a negyedik paragrafushoz, hogy abból ezek a szavak »egy és ugyanazon helyem hihagyandók. Annál is inkább kihagyandónak tartom ezt, mert előfordulhat, hogy egy tanítónak érdemei vannak, nem ugyanegy helyen, hanem több helyen, de mert nem. ugyanazon a helyen működött hosszabb ideig, a jutalomtól esetleg elesnék, daczára annak, hogy több helyen több érdemet szerzett, mint az a másik tanitó egy helyen. Minthogy azonban már Nagy Sándor t. képviselőtársam ugyanilyen irányú módosítást nyújtott be, részemről ez már felesleges. Csatlakozom az ő módosításához és ajánlom efogadásra. Ráth Endre jegyző : Vlád Aurél! Vlád Aurél: T. ház ! Röviden kijelentem, hogy hozzájárulok ahhoz a módositványokhoz, a melyeket Csernoch János és Goldis László t. képviselőtársaim beterjesztettek. Mindazonáltal nem ezért szólaltam fel, hanem azért, hogy röviden megindokoljam azon álláspontomat, a melyet azzal az inditványnyal és módosítással szemben elfoglalok, a mely azt czélozza, hogy ez a jutalom kizárólag azokat a tanítókat illesse meg, a kik a magyar nyelv terjesztése körül egyoldalulag szereztek érdemeket. Én azt hiszem, hogy ez az indítvány, illetőleg módosítás ellentétben áll a törvényjavaslat 36