Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-141

268 24Í. országos ülés 1907 április 17-én, szerdán. képviselő urnak engem figyelmeztetni, mert senkit sem akar az elnökség elütni attól a jogától, hogy módosítást benyújtson és kívánja, hogy a ház akarata ez iránt megkérdeztessék. (Altalános helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfo­gadni Szkiesák Ferencz képviselő urnak azon módosításával szemben, mely szerint a 2. §. első bekezdésébe ezen szavak után (olvassa): »A köz­ségi és hitfelekezeti tanítóknak évi alapfizetése« tétessék : »1907 Julius l-től« kifejezés, az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Szkiesák képviselő urnak ezen módositáa elesett. Miután Szkiesák képviselő ur másik módo­sítását visszavonta, erre a kérdést feltenni felesleges. Következik most már a 2. §. negyedik bekez­déséhez toldásképen Csernoch János képviselő ur által javaslatba hozott módosítás, a mely azt kívánja, hogy a 2. §. negyedik bekezdésének ezen utolsó szavai után : »eltérőleg is rendezheti* tétes­sék a következő szöveg : »Ez a jog megilleti akkor is, ha az ugyanazon iskolánál alkalmazott tanító és tanítónő házastársaké Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Csernoch János képviselő urnak ezen módosítását elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az ötödik bekezdés. Az ötödik bekezdéssel szemben Goldis László képviselő ur a következő elleninditványt nyújtotta be (olvassa) : »A tanítók élethosszig választatnak. Minden megürült tanítói állomás legfeljebb egy év alatt, de mindenesetre a legközelebbi iskolai év kezdete előtt, betöltendő, és ezen idő alatt az isko­lában segédtanító (tanítójelölt) alkalmazandó ; a tanító halála esetén özvegye és á,rvái a halálozásnak napjától számított félévig az egész fizetést és lakást élvezik.« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §. ötödik bekezdését Goldis László képviselő ur ellenindit­ványával szemben a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják változatlanul az eredeti szöveget, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház a 2. §. ötödik bekezdését változatlanul elfogadja a köz­oktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, ennélfogva tehát Goldis László képviselő urnak ezen bekezdéssel szemben beadott indít­ványa elesik. Következik még Tóth János képviselő urnak következő módosítása. Hammersberg László jegyző (olvassa): »A 2. szakasz legvégére tétessék : Allamsegélyes iskolánál a rendes tanító halála esetén, ha az özvegyet vagy árvát hagy hátra, az alkalmazott segédtanító fize­téséhez a halálozásnak napjától számított félévig az állam is hozzájárul abban az arányban, a mely arányban az elhalt rendes tanító fizetését kiegé­szítette.* Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Tóth János képviselő urnak imént felolvasott módosítását a 2. §-hoz elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a kép­viselőház Tóth János módosítását elfogadja. Következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Vertán Endre előadó; T. képviselőház! Az utolsó bekezdésben javaslom, hogy »minden köz­ségi és hitfelekezcti tanitó« helyett tétessék: »minden községi és hitfelekezeti rendes tanitó«. Ez megfelel a törvényjavaslat intenczióinak, a mely a korpótlékokat a rendes tanítókra nézve kívánja rendezni. Ennélfogva tisztelettel kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Ráth Endre j«gyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás: T. képviselőház ! A korpótlék tekintetében a javaslat a t. kultuszminiszter urnak a költségvetés tárgyalása alkalmával előadott tervéhez képest bizonyos javulást mutat ugyan, a mennyiben kimondja, hogy mindazok a tanítók, a kik a jelen törvény életbeléptekor az 1893. évi XXVI. t.-czikk 2. §-a alapján már az első vagy a második 100—100 koronás évötödös korpótlék élvezetében vannak, a jelen törvény életbeléptétől kezdve még 100 korona korpótlék kiegészítésben részesitendők ; a korpótlék beosztását mindazon­által, különösen az idősebb tanítókra való tekin­tettel, nem tartom igazságosnak és méltányosnak. A korpótlékoknak az eredeti terv szerint való be­osztása nem volt ugyan jó, nem felelt meg min­denben a tanítóság igényeinek, de mindazonáltal jobb volt, mint a mostani. A tervezet értelmében a harmadik és a negye­dik helyre volt illesztve a 100—100 koronás kor­pótlék. En már annak idejében bátorkodtam azon kéréssel fordulni a t. kultuszminiszter úrhoz, hogy a 100—100 koronás korpótlék az ötödik és hatodik helyre helyeztessék. (Helyeslés balfelől.) Ezt a kérésemet azzal támogattam, hogy rámutat­tam arra, hogy a 100—100 koronás korpótléknak a harmadik és negyedik helyen való elhelyezése arra az időre esett, a midőn a tanítónak tényleg a legnagyobb szüksége van a segedelemre, mert családja fentartására és gyermekei neveltetésére a legtöbbet igényli, (ügy van !) holott az ötödik és hatodik helyre való kitolása a 100—100 koronás korpótlékoknak, bár bizonyos relatív fizetésláseb­bedést jelent is a tanítóra nézve, mégis olyan időre esik, mikor már rendes körülmények között fel­nevelte gyermekeit és ezt a fizetéskisebbedést nagyobb megrázkódtatások nélkül elviselheti. E helyett a mostani szakasz két 100—100 koronás korpótlékot még egy helylyel előbbre tolt. Ez által nem lett javítva az 1893 óta működő taní­tók helyzete, másrészt pedig az azelőtt működő tanítók nyugdíjaztatás esetén 100 koronával keve­sebb nyugdijat kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents