Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-137
137. országos ülés 1907 48 után is, hogy ezt a gazdasági és hatalmi uralmat továbbra is fentartsák és maguknak biztosítsák. (Zaj.) Ha ez érdekükben áU a szellemi vezetőknek, a mint talán mindenkinek érdekében áll, hogy hatalmas legyen, akkor ezen érdek szerintem a nép millióinak érdekével nehezen egyeztethető össze. Ugron Gábor: Kell a népnek is, hogy feje legyen. Novacu Aurél : Azért ne méltóztassanak hazafiságunkban minket és nemzetiségünket meggyanúsítani. (Zaj.) Markos Gyula : Tessék ugy viselkedni! (Nagy Elnök : Markos képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Nagy zaj.) NovaCU Aurél: Én a jóhiszeműségre és elfogulatlanságomra nézve azt hiszem, kellő példát adtam és kellőleg magyaráztam ki magamat, ugy hogy az uraknak egyáltalában nincs okuk minket meggyanúsítani, mintha mi nem állami szempontból, nem mint igaz hazafiak szállanánk sikra nemzetiségünk és talán hitfelekezetünk érdekében. (Zaj.) Megjegyzem, t. ház, hogy nálunk románoknál a hitfelekezet fedi a nemzetiséget. A görög-katholikusok is majdnem teljesen mind románok. (Nagy zaj.) Zakariás János: Ne tessék elsikkasztani a görög-katholikus magyarokat! NovaCU Aurél : Nem is kivánjuk elsikkasztani. De én nem hiszem, hogy akár gör.-katholikusok, akár gör.-keletiek legyenek azok, a mi hitfelekezetünk akadályt görditett volna arra nézve, hogy ők magyar egyházi hatóság j uriszdikcziój a alá kerüljenek. Nekünk semmi kifogásunk, hogy ezek javára akár gör.-katholikus, akár gör.-keleti külön magyar püspökséget létesítsenek. (Helyeslés.) A mi nemzetiségünk és egyházunk egymást úgyszólván teljesen fedi, és hogy ha mi hitfelekezetünk és nemzetiségünk védelmére is kelünk, ez nem róható nekünk fel bűnül, ez nekünk kötelességünk. Hiszen a nemzetiségek képezik ezen egyházak híveit, és ennélfogva nem lehet ráfogni azokra az egyházi hatóságokra, hogy mikor a nemzetiségi érdekeket istápolják és védik, akkor hazaellenes dolgot művelnének. Kétségtelen, hogy jelenleg még nem a népek milliói irányadók hazánk kormányzásában és igazgatásában, mert legnagyobb részük politikai dolgokban jogfosztott, (Felkiáltások : Ki vette el ? Mikor vették el a jogukat ?) hanem csak egy csekély része bir befolyással az állami ügyek vezetésében. Zakariás János: Térjen a tárgyra, ez nem tanitói javaslat. NovaCU Aurél : Ez ránk nézve is irányadó, és a mennyiben ezek eljárásából azt tapasztaljuk, hogy támadják, veszélyeztetik nemzetiségünket, kétségtelen, hogy ezzel szemben nekünk védekezni kell és ezen talán képzelt veszedelmeket igyekezni kell elhárítani. Zakariás János : Térjen a tárgyra! NovaCU Aurél : Hiszen a magyarság részéről április 12-én, pénteken. 181 is gróf Zichy Vladimír mondotta, hogy minket másodrendű állampolgároknak tekintenek, és a történelem is igazolja, hogy a rendi alkotmány megszűntével az a probléma lépett előtérbe, hogy a magyar faj minő álláspontot foglaljon el a nem magyarajkúakkal szemben és ezek miként érvényesüljenek egy oly államban, mely őket állampolgárainak befogadta ugyan, de eltérő nyelvük miatt kizárta őket a közéletből, az állami impériumból. Ugron Gábor: Ez valótlanság! Ilyet nem mondhat a magyar alkotmányra, mert egyenlőség van ! (Zaj.) Elnök: Tessék a tárgyhoz szólni; ez nem tartozik a tárgyhoz ! NovaCU Aurél : Ha mi azt tartjuk, hogy a nép kulturális előmenetelének érdekeit ezen törvényjavaslat utján teljes lehetetlenség elérni, akkor kétségtelen, hogy azt ránk nézve károsnak tekintjük és az ellen védekezünk. Épen ugy, mint az egyéneknek, ugy az országoknak és nemzeteknek nagysága nem abból áll, a mit más nemzetiségtől, a világtól, emberiségtől elvesz, hanem abból, a mit annak ad. Méltóztassék nekünk megadni a módot és a lehetőséget, hogy kulturális és gazdasági téren a lehető legnagyobb előmenetelt megtehessük, hogy mindazt a hátramaradást, a melyben mi vagyunk, ugy hazánk lakosaival, mint hitfelekezeteivel szemben, mint a nyugati államok nemzeteivel szemben is, pótolhassuk és velük szemben a létért való küzdelemben a gazdasági téren a harczot felvehessük. (Zaj.) Mindig Romániára hivatkoznak. Hát hiába hivatkoznak Romániára, mert ez is csak egyik legnagyobb bizonyíték mellettünk, hogy az elégületlenség nem keresi azt, vájjon egynyelvű vagy többnyelvű-e az a nép. Romániára nézve azt lehet mondani, hogy az egynyelvű állam, mégis a népnek nyomora és szegénysége bizonyos kitörésekre, a jogkorlátok áttörésére késztette őket és lázadásban törtek ki. Ebből tehát nem lehet semmit következtetni ránk nézve, mikor mindig Romániát emlegetik és minket mindig Romániába utalnak. Ha ott a nép nem lesz megelégedve, ép olyan elégületlen lesz, mint Magyarországon, a hol, sajnos, ezeket, ugy az országot, a hazát, mint annak népeit. . . (Felkiáltások : A tárgyhoz!) Bozóky Árpád : Gyerünk az elemi népiskolára. NovaCU Aurél: Ez az elemi népiskolára vonatkozik. Miután mindezen garancziákat a törvényjavaslat meg nem adja, azt el nem fogadom. De engedje meg a t. ház, hogy még reflektáljak egy-két körülményre. Azt mondja a miniszter ur, hogy az iskolákban a nemzeti és állami szempontot kell érvényesíteni. Most megint nem tudom, mit ért nemzeti szempontok alatt. (Felkiáltások: Magyar nemzeti szempontot!) Markos Gyula: Oláh nemzeti szempontot csak nem ért! (Zaj.)
