Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-137
137. országos ülés 1907 április 12-én, pénteken. 169 (Élénk éljenzés és taps.) hogy olyan műveltséget adjunk neki, a melynek alapján ennek az országnak minden fia, akármilyen legyen az anyanyelve, felemelkedhessek az ország szellemi és politikai életének legmagasabb fokára. (Elénk éljenzés és taps.) Hozzá kell tennem, hogy nem a legtisztább világításban ragyog az országhoz való ragaszkodása azoknak, a kik ezzel szeinbeszállnak, a . kik az ő néptörzsüket, azt a fajt, a melyhez tartoznak, csakhogy izoláltságában fentarthassák, a boldogulás útjaitól elzárni akarják. (Élénk helyeslés és taps.) Mit mond erre Maniu képviselőtársam ? Azt mondja: Kérem, a között a sok paraszt gyermek között talán lesz ezer közt három, a ki kiemelkedik az ő falusi életének egyszerűségéből, tovább tanul, halad és magas polczra jut. Hát ezen kevesek kedvéért gyötörjük nyelvtanulással a sokakat? Megengedem, hogy csak három lesz, de ki tudja nekem előre megmutatni, hogy a között a száz, vagy ezer között, melyik három. (Élénk helyeslés és taps.) Ha t. kéjrviselőtársani nekem ezt a hármat csecsemőkorában megmutatja, akkor csak ezt a hármat fogom oktattatni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Ez a három vagy kettő, vagy legyen akármennyi ezer közt vagy tizezer közt, az képviseli annak a többi ezernek, az képviseli az egész tömegnek összefüggését a nemzeti élet ideális czéljaival, az emberi haladás magasabb fokaival, az képviseli annak a tömegnek a reményét az emelkedésre. (Elénk helyeslés.) Hogy ha ennek a háromnak elálljuk az útját, akkor azt az egész tömeget visszasülyedni engedjük a reménytelenség, a csüggedés, a sötétség posványába, (Élénk helyeslés, äjenzés és taps.) akkor azután az a többi ezer, látva a boldogulásnak, az előrehaladásnak a lehetetlenségét, vagy az államnak fogja ezt tulajdonitani és ellenségévé válik az államnak, vagy a társadalomnak és ellenségévé válik a társadalmi rendnek. (Igaz! ügy van!) Az emelkedés lehetősége, az emelkedés lehetőségeinek megerősítése, az emelkedés alkalmainak szaporítása, az emelkedés gyakoriságának előmozdítása : ez nemcsak nemzeti, hanem szocziális politika is. (Élénk helyeslés és taps. Mozgás jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mennyire igazam volt abban a feltevésemben, mely szerint a törvényjavaslatnak legkeményebb bírálói azt valószínűleg el nem olvasták, vagy legalább figyelemmel el nem olvasták, — minek is olvassanak el valamit, a miről az ítélet már előre készen volt ('Derültség.) — annak bizonyítékául itt van Popovics képviselőtársam, a ki feljajdult, hogy hány tantárgyat fog kelleni magyarul tanulni, a polgári jogok és kötelességek ismeretét, a hazai földrajzot és a hazai történelmet. Én nem tartanám szerencsétlenségnek, hogy ha ezek a tantárgyak csakugyan magyaml adatnának elő, de a törvényjavaslatban ez nincs benne. (Derültség.) Csak az van benne, hogy a miniszter által kiadott tanterv szerint tanitandók, általa jóváhagyott tankönyv szerint, (Mozgás a középen.) és az indokolásban benne van, hogy ebben a tantervben szándékozom intézkedni, mire nézve ? Arra nézve, hogy ezeknek a tárgyaknak előadása. a magyar nyelvismeret megerősítésére is szolgáljon ; hogy ezek a tantárgyak kizárólag magyar nyelven adassanak elő, az a törvényjavaslatban nincs benne, és a mi a törvényjavaslatban nincs benne, arra alapította t. képviselőtársam felszólalását, (ügy van ! ügy van ! Derültség.) Egyáltalában, t. képviselőház, a ki a törvényjavaslatot figyelmesen elolvasta és annak irányával tisztába jönni jóhiszeműleg iparkodott, lehetetlen, hogy ne vette légyen észre, hogy az állami szempontokat védő intézkedéseknek fősulya nem a nyelvtanuláson, hanem az államellenes irányzatok megfékezésén nyugszik. (Élénk helyeslés.) Nem mondom, hogy amarra nézve is nem tettem és nem teszem a lehetőt, de a lehetetlenre nem törekszem. A magyar nyelv tanításának előmozdítására nézve is vannak intézkedések ebben a törvényjavaslatban, de a súlyt a hazafias szellemnek biztosítására fektetem. (Hosszantartó, élénk helyeslés. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Nézzük kicsit a multat és a múltnak intézkedéseit a magyar nyelv tanítása tekintetében, hogy aztán mérlegelhessük azt a túlzást, hogy aztán mérlegelhessük azt a zsarnokságot, a mely ebben a törvényjavaslatban foglaltatik. Az 1792 : VII. t.-cz. szerint: a magyar nyelvnek rendes tantárgygyá kell tétetni minden magyarországi iskolában. Az 1805: IV. t.-cz. 5. §-a ismétli és sürgeti ezt a törvényes intézkedést. Polit Mihály: Latin nyelven. (Zaj.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az 1806-ban azon rettentő magyar soviniszták által kiadott rendelet, a mely soviniszták a bécsi udvari kanczelláriában ültek, (Derültség.) ezt tartalmazza (olvassa): »Linguae patriae usum civi hungaro esse omnino necessarium, nemo, est qui ambiguat, idcirco cura ubique peculiaris et continua erat in scholis Hungáriáé adhibenda, ut nullius cognitione adolescentes pariter et quanto citius imbuantur. Ez annyit jelent, hogy senki sem fogja tagadni, — igy mondja 1806-ban a soviniszta magyar bécsi udvari kanczellária — hogy a hazai nyelvnek ismerete minden magyar állampolgárnak feltétlenül szükséges. Polit Mihály: Lingua patria! (Nagy zaj és felkiáltások : Vizet!) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőtársam, miután őt egy együttes utazásra hivtam meg Svájczba, ugy látszik, ott maradt és nem jött velem vissza MagyarKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VIII. KÖTET. <>2