Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-135

135. országos ülés 1907 április 9-én, kedden. 135 Farkasházy Zsigmond: Mit szólnak ehhez köztetek a tisztességes emberek ? (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások baljelöl: Rómaiak! Disz-utódok ! Oláhok ! Elnök csenget.) Elnök : A házszabályok 221. §-a értelmében, mielőtt egy képviselő ilyen megrovásban részesittetnék, a szónok mentségét — melyhez minden ily esetben joga van — elő kell, hogy terjeszsze. Felkérem tehát Vajda Sándor képviselő urat, (Élénk felkiáltások : Nincs itt ! Elbújt ! Gyáva !) hogy a házszabályok ezen intézkedésének megfelelőleg, mielőtt e kérdést megtenném, mentségét adja elő. Nem tudom, jelen van-e. (Felkiáltások : Nincs jelen! Megszökött! Római!) Nincs jelen. Akkor felhívom az elnöki székből, hogy holnap, tiz órakor reggel jelenjék meg a házban és adja elő mentségét (Helyeslés.) s a mennyiben a ház ezt kielégitőnek nem fogja találni, annak megfelelőkig azután jegyzőkönyvi megrovásban fogja részesiteni. (Helyeslés.) Megjegyzem azonban, hogy a mennyiben meg nem jelennék reggel tiz órakor, ezt olybá kell, hogy tekintsük, mintha nem akarná mentségét előterjeszteni (Ugy van!) és a képviselőház holnap reggel tiz órakor mindenesetre határozni fog ebben az ügyben. (Helyeslés.) Már most van még előterjeszteni valóm és azután méltóztassanak hozzászólni. Minthogy pedig az a gyanú ébredhet fel mindenkiben, hogy a képviselő ur azért olvasott oly halkan, hogy azután ilyen nem férfias módon csempészhesse be ezt a verset, (Ugy van!) azon okból szükséges, hogy figyelmeztessem a képviselő urakat, hogy én a jövőre nézve, ha ismételt figyelmeztetés után is bármelyik képviselő olyan halkan fog beszélni, olyan halkan fog idézni, hogy azt sem az elnök, sem a képviselők, sem a gyorsírók nem haUják, olybá fogom venni, mintha elállott volna a szótól (Elénk helyeslés.) és fel fogom kérni a jegyzőt, hogy a következő szónokot szólitsa fel. (Elénk helyeslés.) Javaslom továbbá, hogy az elnök utján utasittassék a gyorsiroda, hogy jövőre az idézeteket is jegyezzék a gyorsírók (Helyeslés.) és esküjükhöz hiven csak azokat a beszédeket és idézeteket vegyék fel, a melyeket hallottak. (Elénk helyeslés.) Ezek az előterjesztéseim. Nem tudom, méltóztatnak-e hozzászólni ? (Elénk felkiáltások : Elfogadjuk ! Éljen az elnök ! Hosszas, élénk éljenzés és taps.) Egy hang (balfelől) : Eomániában tanulták az ilyeneket bizonyosan ! Ott csinálnak ilyet ! (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassék közbeszólással zavarni a tanácskozást ! Ugron Gábor: T. ház ! Egészében hozzájárulok az elnök ur javaslatához. Mély sajnálatomat fejezem ki azonban, hogy akadt képviselő, a ki Magyarország képviselőházának tagja s az a magyar nemzetről, a magyar nemzet történetéről ilyen alj as, alávaló verset (Igaz ! Ugy van !) magára vállalt, hogy itt felolvasson vagy elmimikázzon, mintha felolvasta volna. (Ugy van !) Mindenki tartozik az államnak, tartozik a nemzetnek, a melynek tagja, becsülésével. (Ugy van!) Mi nekünk kötelességünk itt a házban, hogy a velünk élő nemzetiségeket is tiszteljük, jogaikat is becsülésben tartsuk. Valahányszor itt a házban felszólalnak, mindenkor a türelem mértékét alkalmazzuk, mert tartozunk ezzel mi, többség, a kisebbségnek és tartozunk — egy nagy nemzet — a velünk élő nemzetiségnek, a melynek nemzete egy másik államban él, a mely állam Magyarországgal nincs ellenséges viszonyban. (Helyeslés balfelöl.) De bocsánatot kérek, az lehetetlenség, hogy azt a türelmet, azt a kiméletet, a melylyel az erősebb a gyengébbnek, a többség a kisebbségnek tartozik ; azt az elnézést, a melylyel mi elnézzük azt, hogy gyengébb szónokaik fogyatékosabban terjesztik elő beszédeiket és azt a jogot, a melyet, habár érvényesiteni módunkban, hatalmunkban és kötelességünkben is áll, egész szigorúsággal és kegyetlenséggel nem érvényesítettünk, ilyen csúf, orozva való támadásra használják fel. (Ugy van! Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : Gyalázat ! Alávaló gazság !) Mert nincs nagyobb szégyen egy törvényhozásra nézve, mint hogyha tagjai között vannak u. n. férfiak, a kik nem férfiak. (Elénk helyeslés a bal- és a jobboldalon. Felkiáltások balfelöl: Kofák!) Ha véleményt akarok mondani, én azt a véleményemet kimondom, ha életembe kerül is ; kimondom férfiasan és bátran ; nem fogom elsuttogni a bajuszomnak ; nem fogom elmondani a gyomromnak, hogy azután azzal egy nemzetet vádoljak, egy nemzetet gyalázzak, egy nemzetet rágalmazzak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Miért történik ez, t. ház ? Azért, mert a képviselőházban elmondottakat szabadon lehet a sajtóban közölni ; azért nem lehet inkriminálni, nem lehet az esküdtszék előtt felelősségre vonni senkit. (Ugy van ! jobb- és balfelől.) Azért, mert a képviselőknek joguk van itt szabadon beszélni, a sajtónak pedig joga van azt, a mi itt a házban elhangzott, ismételni és folytatni. Most ez az aljas, rágalmazó és gyalázkodó vers, a mely pedig két silány költőnek volt egymással való hitvány tornája, ugy fog a nemzetiségi lapokban végighordoztatni, mintha az a magyar nemzettel szemben jogosult vélemény és jogosult bírálat volna. Meg kell bélyegezni az ilyen orozva való, alattomos és gyalázkodó támadást. (Elénk helyeslés és taps a ház minden oldalán. Zaj.) Farkasházy Zsigmond: Tisztességes ember közülök sem tette volna! Elnök : Csendet kérek ! Ugron Gábor: En sokáig voltam ellenzéki. Nekem is sokáig kellett a kisebbség nyomorult helyzetét a tanácskozások rendjén tűrnöm és én nem hallgattam el véleményemet, hanem a legerősebben, a legkeményebben, sőt kíméletlen, de mindig tisztességes formában mondottam el azt és mindig férfiasan cselekedtem. (Ugy van! balfelöl.)