Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-116

38 116. országos ülés 1907 február 25^éa, hétfőn. ségét élvező ember sem mentes az adó alól, mert a közvetett adókat ki sört, bort iszik, sóval főz, dohányoz, ugy is érzi és adózik ezekkel, tehát nem adómentes, sőt ha meghagy­juk bizonyos fokig a tárgyi adót, az, a kinek valamije van, feltétlenül fizet adót az adótárgy után. Tehát nem teljesen adómentes, de az adózás igazságtalanságát, az adózási rendszer­ben önkéntelenül is előálló azt az igazságtalan­ságot, hogy a fogyasztási adók elsősorban a kisembert sújtják, a nagyobbat kevósbbé, leg­alább a személyi adóknál behozandó létminimum adómentessége által lehetne paralizálni. Ha végignézünk az 1896. évi osztrák törvényen, s az 1901/1903. évi porosz törvényen, a hol ezen nagy, modern eszmék már életbe lép­tek, önkéntelenül felvetődik előttünk az a probléma, vájjon az az örvendetes, csodás jelenség, hogy a nemzetközi szocziálista izgatás a maga mesés szervezete daczára nem bir poli­tikai hatalomra vergődni, nem épen Porosz­ország modern adórendszerének tulaj donitható-e, és viszont megfordítva Francziaországban a szoczializmusnak döntő előrenyomulása nem annak tulajdonitható-e, hogy Francziaország adórendszere maradi és a modern követelmé­nyeket egyáltalában nem veszi tekintetbe. Mindezen eszmék már megértek a mi népünk lelkében is és dörömbölnek a parlament kapuján. Mutathatnám 60 holdas gazdák leveleit, a kik panaszkodnak és kifejtik nagy szakértelemmel és részletességgel a mai magyar adórendszer hibáit és kijelentik, hogy vagy kénytelenek ki­vándorolni ebből az országból, vagy pedig, ha itt maradnak, a nemzetközi szoczializmusnak karjai közé fogják magukat vetni, ha ez a par­lament ós ez a kormány ezeken a bajokon nem segit. Meg vagyok győződve, hogy nyitott ajtót döngetek akkor, mikor ezeket a kérdéseket föl­vetem, mert tudom, hogy a pénzügyminiszter ur ezen modern adópolitikai elvek tekintetében hasonló nézeteket vall, és tudom, hogy talán el is készült már az adójavaslat; azonban mégis szükséges, hogy szemben az ellenkező agitáczió­val, dokumentálja a magyar parlament, hogy igenis bir érzékkel a nép legszélesebb rétegei­nek érdekei iránt, és hogy a népnek igazi és jó barátai itt vannak ebben a parlamentben (Igaz! Uyy van!) és nem azok közt a hazátlan lázitók közt, a kik mostanában az elmúlt két télen olyan sűrűn járták be a havas téli éjszakákon a falvakat és lázitották és bolondí­tották a népet azzal, hogy ez a mai nemzeti kormány és a nemzeti parlament nem képes vagy nem akarja azokat a nagy szocziális re­formokat megvalósítani, a miket megigértünk a népnek a képviselőválasztásoknál. Ép ezért van szerencsém tisztelettel indit­ványozni, (Halljuk! (Halljuk!) hogy á 15. sz. kérvény, a szegvári népgyűlés kérvénye, azon vonatkozásban, hogy az adórendszer reformját sürgeti, a kormánynak pártolókig adassék ki. (Élénk helyeslés.) T, ház! Összefügg az adóreformmal a kór­vények 12-ik sorjegyzékének 73—125. számú, tehát összesen 52 törvényhatóság kérvényének azon tárgya, hogy az állandóan külföldön tar­tózkodó birtokosok súlyosabb adóval terheltes­senek meg. (Helyeslés.) Ez az idea teljesen helyes és pártolandó. Megvan már külföldön is a preczedens, igy például Románia az 1886. évi XXXIII. törvényezikkben . . . Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, nem tárgyaljuk azokat a kérvényeket. Majd akkor méltóztassék ezen irányban felszólalni, ha sorra kerülnek. Baross János: Fentartom magamnak a fel­szólalási jogot. Azt gondoltam, igy egyszerűbb ós gyorsabb. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Lovászy Márton! Lovászy Márton : T. képviselőház ! A kérvé­nyek 12-ik sor jegyzékének első huszonegy kérvénye az önálló vámterület létesítése mellett szól. Ha végigtekintünk ezeknek a kérvényeknek a során, a legváltozatosabb névsor áll előttünk. Találunk köztük egész törvényhatóságokat, köztük az ország székesfővárosának közönségéét is. Találunk tisztán iparosokból álló testületeket, de találunk tisztán gazdákból élló testületeket is, valamint népgyülé­seket, melyek természetesen leginkább földmivelők­ből állanak. Ez azt bizonyítja, hogy az önálló vám­terület szükségének érzete immár az országnak egész társadalmát áthatotta (Igaz ! ügy van! ) és az ország minden társadalmi rétegében annyira élénk lőn, hogy maholnap a kormányzat és a parla­ment csakugyan nem zárkózhatik el előle. (Igaz ! ügy van !) Ezekre nézve a kérvényi bizottság egy­szerűen azt javasolja, hogy ezen kérvények adas­sanak ki a kormánynak. Én azt hiszem, hogy mi nem fejeznők ki sem a közvéleménynek, sem ennek a parlamentnek akaratát, mely ezzel a közvéle­ménynyel kongruens, ha egyszerűen, hogy ugy mondjam, közömbösen adnók ki a kormánymak ezeket a kérvényeket; ezért indítványozni bátor­kodom, hogy a kérvények pártolólag adassanak ki. (Élénk helyeslés balfelöl.) Szükségesnek látom ezt a mostani viszonyok közt annál is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy az előttünk álló egy hónap alatt fog megvivatni a két kormány közt a döntő csata, mely eldönti azt, lesz-e kiegyezés egyáltalában vagy nem és csak­ugyan nem zárkózhatunk el az elől, hogy az önálló berendezkedésre talán sokkal hamarább kell majd rátérnünk, mint a hogy magunk is gondoltuk. (Igaz! Ugy van !) Épen ezért én nem demonstrá­czió szempontjából, hanem, hogy a parlament és a közvélemény akaratának kifejezés adassék, bátor­kodom ismételten indítványozni, hogy a kérvé­nyek pártolólag adassanak ki. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni.

Next

/
Thumbnails
Contents