Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-130
392 130. országos ülés 1907 Sümegi Vilmos: Nem áll! Tisza alatt lármázott volna ! Én megtettem a magamét. (Zaj.) Lengyel Zoltán : A mi a Borszéky-féle tervezetet illeti, minthogy vasúti szakértő nem vagyok, nem tudom megmondani, kogy ez a vonal és ez az összeköttetés-e a jobb, vagy pedig a másik. Azt tudom, kogy a székelységnek a tranzverzális vasút valóságos életszükséglete, azt meg kell mielőbb csinálni, semmiféle áldozatot ettől sajnálni nem szabad. Ennek az őszinte véleményemnek akartam csak kifejezést adni, a többit természetesen rá kell bizni a mérnökökre és a minisztériumra, mondja meg az, kogy melyik ut a jobb és a hasznosabb. Elnök: Ha szólni senki sem kivan . . . Zakariás János: Szót kérek. Elnök: Méltóztassék feliratkozni. Zakariás János : T. ház ! Csak azért kívánok felszólalni, hogy hangsúlyozzam azt, hogy a most napirenden lévő kérvényhez hasonló tartalmú kérvény épen Borszéky Soma dolgozata alapján már több héttel ezelőtt a képviselőházban tárgyalás alatt volt. Azokat az érveket, a melyek most bizonyos oldalról felhozattak, a kérvényi bizottság és a ház is már magáévá tette, s igy azok kellőleg mérlegeitettek és kellőleg sürgettetett a kérdés. Azonban nem leket elzárkózni az elől, kogy ezt a kérdést minden egyes alkalommal, a mikor napirendre kerülhet, a legmelegebben pártoljuk és sürgessük. (Helyeslés.) Épen azért kell sürgetni a dolgot és nem kell várni addig, mig a gyergyószentmiklós—dédai vasút egészen kiépíttetik, mert épen a kérdés nagy jelentőségénél és a megoldás nehézségeinél fogva szükséges, hogy mielőbb tanulmányoztassék és előkészíttessék a dolog. Négy tervezete van Borszéky Somának, négy összeköttetést tervez : az egyiket, a helyeset azok közül kiválasztani a kereskedelemügyi minisztérium műszaki közegeinek feladata és nem lehet eléggé hangoztatni ennek a kérdésnek a fontosságát, mert szükséges azt minél hamarább tárgyalás alá venni és a négy összeköttetés közül műszakilag a legmegfelelőbbet keresztülvinni. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Mielőtt a szavazásra rátérnénk, még az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó : Nem kívánok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, kérem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Darányi Ferencz jegyző (olvassa) : »Kecskemét város kérvénye az 1908. évi költségvetésbe 2 milliónyi összegnek a törvényhatósági joggal felruházott városok segélyezésére, alkalmazottai fizetésének javítására felvétele iránt.« Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó : T. ház ! A 23. sorjegyzék tárgyalása alkalmával már volt alkalmam kifejteni az okokat, a melyek a törvényhatósági márczius 19-én, kedden. joggal felruházott és rendezett tanácsú városaink tisztikarának helyzetére nézve javítást tesznek kívánatossá. Ezek a tisztikarok épen ugy teljesitik az állami funkcziókat, mint a vármegyei tisztikarok, de a városok nem részesülnek azokban az állami segélyekben, a melyekben a tisztviselők fizetése és az állami közigazgatási teendők végzése fejében a vármegyék részesülnek. Továbbá a vármegyei tisztviselők a VI— XI. fizetési osztályok között felosztva fizetési osztályokba soroztattak, mig a városi tisztviselők fizetéseit maguk a városok állapítják meg és pedig igen különbözően, legtöbbnyire sokkal szerényebben és elégtelenebbül, mint a vármegyei tisztviselőkről rendelkező uj törvény. Kecskemét törvénykatósági város e tárgyban feliratot intézett a házhoz, a hol specziáíis megoldási módozatot is javasol. A megoldási módozat pediglen Kecskemét város felirata szerint az volna, hogy az 1908-iki költségvetésbe két millió korona vétessék fel a végre, hogy ebből az összegből a városok a vármegyék módjára segélyeztessenek az állam által és a városok saját hatáskörükben tehessék meg azt, a mit eddigelé az állam velük szemben elmulasztott, hogy t. i. a tisztviselők fizetését olyan nivóra egészitsék ki és olyan mértékben emeljék, mint a milyen mértékű jelenleg a vármegyei tisztviselők javadalmazása. A bizottság, tekintettel a kérdés szakvonatkozásaira, határozott állást nem foglalhatott ugyan el, de kétségtelenül helyesnek tartotta ilyen irányú intézkedés megtételét és ezért indítványozza, hogy a kérvény a m. kir. belügyminiszternek kiadassék. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. kázat: elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát í (Igen !) Ha igen, ugy azt elfogadottnak jelentem ki. T. képviselőház ! Mai ülésünk napirendjét letárgyalván, most már nem marad egyéb teendőnk, mint a legközelebbi ülés idejének és napiredjének megállapítása. Bátor vagyok javasolni, hogy tekintettel a felejthetetlen emlékű nagy hazánkfia, Kossuth Lajos halálának évfordulójára és tekintettel a közeledő húsvéti ünnepekre, április 4-ikéig ne tartsunk ülést. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most már javaslom a t. háznak ezen határozat alapján, hogy legközelebbi ülésünket április 4-én, csütörtökön délelőtt tiz órakor tartsuk és ezen ülésünk napirendje legyen: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. A ma általánosságban és részleteiben letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása. 3. A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos kérvények tárgyalása.
