Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-130

130. országos ülés 1U07 márczius 19-én, kedden. • 387 Szilágy vármegye, Trencsén vármegye, Hajdú vár­megye, Zólyom vármegye, Fejér vármegye, Bács­Bodrog vármegye, Udvarhely vármegye, Békés vármegye, Esztergom vármegye, Liptó vármegye, Csanád vármegye, Torontál vármegye, Ung vár­megye, Torda-Aranyos vármegye, Csik vármegye, Borsod vármegye, Komárom vármegye, Nyitra vármegye, Szabolcs vármegye, Sáros vármegye, Abauj-Torna vármegye, Heves vármegye, Zemplén vármegye, Sopron vármegye, Jász-N.-K.-Szolnok vármegye, Kolozs vármegye, Máramaros vármegye, Maros-Torda vármegye,Hont vármegye,Grömör vár­megye, Szolnok-Doboka vármegye, Komárom sz. kir. város, Arad sz. kir. város, Selmecz-Bélabánya város, Szeged sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város, Debreczen sz. kir. város, Győr sz. kir. város, Pozsony sz. kir. város, Pécs sz. kir. város, Budapest székesfőváros, Baja város, Hódmezővásárhely város, Nagyvárad sz. kir. város kérvénye a magyar nyelvnek az üzleti téren való alkalmazása és a magyar czégfeliratok köte­lezővé tétele tárgyában. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó : T. ház ! Ezen kérvé­nyekre nézve, a melyek a magyar czégfeliratoknak az üzleti életben, tehát a kereskedésekben való alkalmazására vonatkoznak, a kérvényi bizottság a kormánynak a pártolólag való kiadást javasolta. Minthogy azonban hasonló kérvények a 23. sor­jegyzékben már tárgy altattak és ez a figyelmet elkerülte, javaslom, hogy tekintettel erre a körül­ményre, a házszabályok 246. §-a alapján tudomásul vétessenek. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata a ház­szabályok 246. §-a értelmében határozat erejére emeltetik. Következik a kérvények 25. sorjegyzéke (írom. 429). Kérem annak felolvasását. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): Kertész Jakab mészáros, esztergomi lakos a rituális metszés eltiltása miatt panaszt emel az esztergomi izr. hitközség eUen. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó; T. ház! Minthogy ez a kérdés egy hitközség beléletére tartozó ügyet hoz a képviselőház elé, a melybe beleszólni nem áll hatáskörünkben, a kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény egyszerűen irattárba helyez­tessék. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen l Nem !) Felkérem azokat, a kik a kérvényi bizott­ság javaslatához hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja a kérvényi bizottság javas­latát. Lengyel Zoltán : Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök : A képviselő ur a határozatképesség konstatálását kéri. Ezt lehet, de csak a jövőre nézve, mert ebben az esetben a határozatot már kimondtam. Kivántatván a határozatképesség konstatá­lása, felkérem a jegyző urakat, méltóztassanak megszámlálni a jelenlévő képviselőket. Förster Ottó: Egyszer van itt és akkor is ő szólal fel! (Várady Károly és Darányi Ferencz jegyzők megszámlálják a jelenlévő kéfviselőket.) Elnök : A jegyző urak jelentése szerint 55-en lévén jelen, tanácskozásképes számban vagyunk. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni to­vább a kérvények jegyzékét. Darányi Ferencz jegyző (olvassa) : A pan­csovai áll. ipariskola tanítótestülete, a Budapesten 1904 május 8-án összegyűlt országos ' iparos értekezlet, a pápai ipartestület, a mezőtúri ipar­testület, a karczagi ipartestület, a bácsalmási ipar­testület, a szabadszállási ipartestület, a kunszent­miklósi ipartestület, a kisvárdai ipartestület, a dévai ipartestület, a kisiparosok Sopronban tartott kerületi értekezlete, Zombor sz. kir. város, Győr sz. kir. város, Kecskemét tbj. város, az 1884 : XVII. t.-cz., az ipartörvénynek módosítá­sát, a tanonczügy rendezését, a kontárság kizárá­sát, a képesítés komoly igazolását, a tisztességte­len verseny meggátlását, az ipartestület hatásköré­nek kiterjesztését stb. és az önálló vámterület fel­állítását kérik. Zakariás János előadó : T. ház ! A mint mél­tóztattak hallani, a különböző ipartestületek és két országos iparosértekezlet fontos kérései állanak napirenden, tárgyalás alatt. Ezekben a kérvények­ben az országos iparos-közvélemény nyilatkozik meg és foglal állást egyrészt az ipartörvény módosí­tása, másrészt az önálló vámterület létesítése érde­kében. (Helyeslés.) Az ipartörvény akként való módosítását kérik, hogy a tanonczoktatás meg­felelően rendeztessék és a tanonczoknak a segédi jogosítvány csak megfelelő komoly képesítés és alapos tanulás után adassék meg, hogy igy a kontár­ság lehetőleg kizárassék, és hogy maga az ipar­igazolvány és iparjogositvány is csak képesített iparosnak adassék meg. Kérik, hogy a kereskedők lehetőleg eltiltassanak attól, hogy a maguk üzlete körében folytassanak ipart, kérik továbbá az ipar­testületek alakításának kötelező elrendelését, az ipartestületek hatáskörének kiterjesztését, végül kérik a vasárnapi munkaszünet rendezését, a vásár­ügynek stb. a magj^ar ipar szempontjából való szabályozását, a kisiparnak a közszálütások alkal­mából előnyben való részesítését, a tisztességtelen verseny meggátlását, az iparosok választói jogának kiterjesztését, az iparosok érdekeinek minden irány­ban való hatályosabb támogatását. Ezek a kérdések mind olyan jellegűek, hogy különösen ma, mikor törvényhozásunk az iparfej­lesztéssel oly behatóan foglalkozott egy törvény­javaslat keretében, a mikor társadalmunknak és törvényhozásunknak kétszeres kötelessége mindent elkövetni, hogy erőteljes ipar fejlődjék ebben az 49*

Next

/
Thumbnails
Contents