Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-127

127. országos ülés 1907 ben lévő törvényeivel, valamint azon alaptörvényeinkkel is, melyek általában pragmatika szankezió néven ismert törvényes intézkedésekkel a két állam közötti viszonyt rendezik és az uralkodás rendjét megállapítják ?« Barabás Béla : Nem kell azt komolyan venni! Elnök : Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök urnak. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Semmi oly kérdést, a mely állami létünk vagy nemzeti integritásunk ellen irányul, kicsinyelni nem szoktam, és ezért nagy köszönettel tartozom a t. képviselő urnak azért, hogy figyelmemet külön is felhívta arra a mozgalomra, arra a szervezkedésre, a mely egy Gross-österreich megalkotására és pedig állami integritásunknak nemcsak sérelmével, hanem annak teljes felbontása mellett törekszik. (Helyeslés.) Én csak azért szólalok fel most, hogy tisztázzam ezt a kérdést. A t. képviselő ur felszólalása két tekintetben igényel részemről figyelmet; először figyelmet érdemel a tekintetben, hogy adatokat bocsát rendelkezésemre. Legyen meggyőződve, hogy én ezeket az adatokat igen gondosan fogom tanulmányozni, tanulmányozni fogom azért, hogy azokra a szálakra jussak és azokat a szálakat elvágjam, a melyek esetleg ily jogtalan, indeczens külföldi törekvésektől mihozzánk vezetnek. (Helyeslés.) A mi a büntetőjogi részt illeti, én nem tanulmányoztam a kérdést; ezt is tanulmány tárgyává teszem, de azt hiszem, ha valamely magyar állampolgár a hűtlenség bűntettét követi el a mi államunk ellen, nem idebenn, hanem odakünn, talán mai büntetőtörvényeink is megfelelő módot nyújtanak az ilyen visszaélések megtorlására. (Helyeslés.) Én tehát, ha ilyeneknek nyomára jövök, a melyeket figyelemmel kisérni, felderiteni kötelességemnek fogom tartani és a melyek tekintetében az adatokat köszönettel fogadom mindig azok megtorlása iránt, mindenesetre meg fogom tenni a kezdeményező intézkedéseket. Habár ennek az egész dolognak valami nagy jelentőséget tulajdonitani ez időszerint még nem tudok, (Élénk helyeslés.) mégis, miután nincsen elég kicsiny dolog, a mely, ha a nemzeti és állami érdekeket sérti, elég nagynak ne tekintessék, (Elénk helyeslés.) ezt a kicsinynek látszó dolgot is kötelességemnek fogom tartani figyelemmel kisérni. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő ur interpellácziójának másik része arra vonatkozik, hogy az osztrák kormány figyelmét hivjam fel és illetőleg szóvá tegyem azt, hogy ilyen alakulásokat, a melyek nemcsak a magyar áUam mai szervezete és függetlensége ellen irányulnak, hanem azt merném mondani, még a két állam közti kapcsolat megbolygatására is vonatkoznak, tartson vissza, azok ellen állást foglaljon. Tökéletesen ugy kezelem ezt a dolgot, mint internaczionális vonatkozású kérdést. Ilyen kérKÉPVH. NAPLÓ 1906 —1911. VII. KÖTET. márczius 13-án, szerdán. 313 dések tételénél azt szoktuk figyelemmel kisérni, hogy valamelyik külföldi állam kormánya összeköttetésben van-e közvetve vagjr közvetlenül ilyen mozgalmakkal és ez is egyúttal az a határ, a meddig internaczionális viszonylatokban a kérdőrevonás terjedhet. Ha én azt látom, hogy valamely ilyen mozgalom hivatalos részről propagáltatik, összeköttetés van az illető állam kormánya és ezen mozgalom között, akkor én internaczionális fogalmak szerint ezt szóvá tehetem. Akkor azonban, ha ilyen összeköttetést konstatálni nem tudok, akkor is szóvá tehetem, de ha az illető külföldi állam nekem azt feleli, hogy saját törvényei szerint a sajtószabadság, az egyéni szabadság, az egyéni, a gyülekezési jog tekintetében fennálló törvényei szerint az illető nem büntethető, ő arra befolyást nem gyakorolhat és hogy ez az illetőnek magántevékenysége, a mely a kormányzattal való összeköttetésre vissza nem vezethető, ezen f elvilágositással be kell érnem. Ugyanezt az álláspontot foglalhatom el az osztrák kormánynyal szemben is. Csakhogy itt felvilágositásul vagyok bátor a következőket megjegyezni : én, nem ugyan ezt az aspangi gyűlést, nem is a Gross-österreieh-törekvést, hanem általában, miután gyűlöletes hang indult meg Ausztriában mi elenünk, és bocsánatot kérek, nálunk is Ausztria ellen, (Ugy van !) én ezt nem ugyan ilyen felvilágositáskérés formájában, hanem beszélgetés közben szóba hoztam, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy az osztrák kormány mindent elkövet ezen mozgalmaknak visszatartására. Én tehát ezen előzmények után, a mely előzmények épen most, a legutóbbi bécsi tartózkodás alkalmával is szóbeszéd tárgyát képezték, a Grossösterreich-mozgalom miatt, bocsánatot kérek, külön kérdést, megmondom, hogy miért, nem intézhetek az osztrák kormányhoz. Mert nekem teljes meggyőződésem az, hogy az osztrák kormány ezekkel a mozgalmakkal semminemű összeköttetésben nincs, azokat sem közvetve, sem közvetlenül nem propagálja, sőt épen ellenkezőleg, a vele folytatott tárgyalások során, a mikor igen sok differenczia merült fel közöttünk — közjogi és államjogi vonatkozásokban is vannak közöttünk differencziák — egy Gross-österreich felé irányuló tendencziát nem tapasztaltam nála, hanem épen ellenkezőleg, azt a készséget láttam, hogy a mi állami törekvéseinket, épen önálló irányba irányuló áUami törekvéseinket, azon határok között természetesen, a melyekben ők a tágitást elismerik, saját részéről is hajlandó nemcsak elismerni, hanem elősegíteni. Ily körülmények között, a midőn épen azt látom, hogy a tendenczia ott a közjogi és államjogi vonatkozásokban elősegíteni a mi törekvéseinket, talán nagyobb, mint a gazdasági téren, sem okát, sem jogosultságát nem látnám annak, hogy ezen, nézetem szerint az osztrák kormánytól teljesen távol áfió, sőt az ő működésével épen ellentétes irányban álló törekvés miatt ott valami felvüágositást kérjek. Hanem ismétlem, t. képviselőház, a mi a má40