Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-126
266 lSö. országos ülés 1907 szólásszabadságot akarta és akarja biztosítani, ellentétes eljárást követett az eddigi gyakorlattal, kimutatta a tegnap elnöklő Rakovszky István ur, a ki a házszabályok eUenére vonta meg a szót Vajda Sándor képviselőtársamtól. Mikor én a tegnapi ülésen a házszabályokra hivatkozva,Rakovszky István elnök urnak házszabályellenes magatartását szóvá akartam tenni, mikor fel akartam szólalni az eUen, hogy az elnök Vajda Sándor képviselőtársamtól a házszabályok ellenére és a szólásszabadságnak megsértésével vonta meg a szót, ezt tettem a házszabályokra való hivatkozással és a házszabályokra való hivatkozással is kértem szót. Az eddigi gyakorlat szerint akkor, a mikor a képviselő a házszabályok alapján akár személyes megtámadtatás, akár félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása, akár pedig a ház szabályainak alkalmazása ozimén szót kért, soha egyetlenegy elnök sem követte azt a gyakorlatot, hogy megkövetelte volna annak a paragrafusnak megjelölését, a melynek alapján az illető szót kért. (Zaj.) Ez volt, t. ház, az eddigi gyakorlat és én azt hiszem, hogy a házszabályoknak helyes értelmezése csak az lehet, a mi eddig volt, a mi az eddigi gyakorlatnak is megfelelt. Hiszen nem várhatja el az alelnök ur minden egyes képviselőtől azt, hogy a házszabályoknak mind a 300 és nem tudom hány paragrafusát könyvnélkül tudja. (Félkiáltások : Kötelessége tudni !) Nem kötelessége. (Zaj.) Megengedem, hogy talán a tegnapi napon elnöklő Rakovszky István ur a házszabályok egyes paragrafusainak számát tudja, de hogy azoknak értelmét nem tudja felfogni és hogy azokat nem a maguk értelme szerint kezelte, azt a tegnapi napon fényesen dokumentálta. (Zaj.) Ha jövőre ilyen reakczionárius, ilyen helytelen praxist akarunk meghonosítani, akkor megkövetelhetjük legalább azt, hogy minden egyes képviselőnek padjára tegyenek házszabályt, (Zaj. Felkiáltások: Van itt házszabály !) mert ha az ember személyes megtámadtatás vagy szavainak helyes értelmezése czimén kér szót, rendszerint nincs annyi ideje, hogy 10—15 perczig utánajárjon, hogy a házszabályoknak melyik az a paragrafusa, a melynek alapján szólni kivan és hogy a házszabályok melyik szakasza sértetett meg. Azt hiszem, hogy az eddigiekkel kimutattam azt, hogy a tegnapi napon Rakovszky István alelnök ur, ugy akkor, a mikor Vajda Sándor t. képviselőtársamtól a szót elvonta, mint akkor, a mikor nekem nem engedte meg a szólást, a házszabályokat megsértette, azokat helytelenül kezelte és nem alkalmazta ugy, a mint azt a házszabályok valódi értelme és az eddigi gyakorlat megköveteli. (Helyeslés a nemzetiségi képviselők padjain.) Rakovszky István : T. ház ! A házszabályok 203., 204., 212., 221. és 222. §-aihoz kérek szót. (Halljuk I Halljuk !) Vlád Aurél képviselő ur megtámadott a miatt, mert a házszabályokat házszabályellenesen kezeltem. Két irányban és két szakasznak és pedig a 215. §. c) pontjának és a 212. §-nak helytelen márczius l2-én, kedden. alkalmazását hozta fel. Kezdem a könnyebb esettel, a 215. §-szal és be fogom bizonyítani, hogy Vlád Aurél t. képviselő ur okoskodása épen azt bizonyította be, hogy én helyesen és a házszabályok értelmében jártam el. (Halljuk! Halljuk !) A házszabályok 215. §-ának c) pontja azt mondja (olvassa) : »A kik a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak.« B szerint az a konkrét eset lebegett a házszabályok szerkesztésénél a ház szemei előtt, hogy a házszabályoknak valamely intézkedése, mulasztás vagy ténykedés következtében sértetik meg a háznak egyik tagja által. Ebből tehát az következik, hogy ha valamely konkrét esetben a házszabályok megsértettek, akkor meg kell jelölni azt a szakaszt, melybe a megsértés ütközött, mert épen Vlád Aurél t. képviselő ur azt mondotta, hogy lehetetlen, hogy ha valaki beszélni akar, azonnal megtalálja a házszabályok illető szakaszát. Engedelmet, ha valaki tudja, hogy a házszabályok meg vannak sértve, akkor kötelessége azt is tudni, hogy melyik szakaszában vannak azok megsértve és kötelessége ezt azonnal bejelenteni. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Miért ? (Halljuk ! Halljuk !) Azért, mert a házszabályok megsértése oly fontos garaneziának a megsértése, hogy a ház minden egyes tagjának abban a helyzetben kell lennie, hogy rögtön felüthesse az illető szakaszt és ellenőrizhesse, vájjon a házszabálysértés valóban megtörtént-e vagy nem ? Ugyanez áll az elnökre nézve is, mert mi sem könynyebb, mint felkelni és beszélni, hogy a házszabályok megsértettek, és meg nem jelölni azt a szakaszt, a melyből konstatálni kívánja, hogy a házszabályok valóban megsértettek- e vagy sem ? (Ellenmondás a nemzetiségieknél.) Vlád Aurél képviselő ur azt mondotta . . . (Zaj a nemzetiségieknél. Halljuk ! Halljuk !) Vajda Sándor: Mikor Justh Gyula elnökölt, akkor nem tettek ilyet! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rakovszky István : Kérem a t. képviselő urat, eljárása, a napló tanúsága szerint, az elnök ur részéről tegnap kellő méltatásra érdemesittetett. Nyugodjanak tehát bele ebbe. En azonban most arról akarok szólni, hogy a t. képviselő ur azt mondotta, hogy a mikor Rakovszky István az obstrukcziót vezette, nem állt ezen az állásponton és ha akkor igy kezelték volna a házszabályokat, nem lehetett volna obstruálni. Nézzük csak, hogy miképen szóltam én akkor, a mikor az ellenzék padjairól az én ellenzéki barátaimmal együtt obstruáltam. Itt van az 1903 szeptember 24-iki ülés. Házszabályvita volt és ebben én ezt mondottam (olvassa): »En azt hiszem, hogy igenis a házszabályokhoz szólok, midőn azt mondom, hogy a kik a házszabályokhoz szólhatnak, a kik a házszabályokra, azok helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalomból azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak. En épen azt akarom konstatálni, hogy az urak közül