Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-115

115. országos ülés 1907 A naplók szerint a fent jelzett idő alatt a bevétel összege volt 2,210.544 korona 40 fillér, a kiadás összege volt 1,863.629 korona 96 fillér, a maradvány összege 346.914 korona és 44 fillér, mely pénztári maradványt tevő összeg az 1906. évi július hó 1-én kezdetét vevő ujabb bevételi főnapló első bevétek tételéül bevezettetni rendeltetett és bevezettetett. A számvizsgálat befejezte után a fő- és alnapló áttekintésével a pénztár jelenlegi állása is vizsgálat alá vétetvén, a zárlat szerint mutatkozó 1,122.272 korona 98 fillér maradvány a pénztárban hiánytalanul megtaláltatott. Ezekhez képest bátor vagyok a t. házat a számvizsgáló bizottság megbizásából kérni, méltóztassék Pongrácz Elemér jaénztárnokot és Schödl Ferencz ellenőrt az 1906. évi január hó 1-től ugyanazon évi június hó 30-ig vezetett számadásra nézve a további számadási felelősség terhe alól felmenteni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a számvizsgáló bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki s annak alapján kimondom, hogy a képviselőház Pongrácz Elemér pénztárnokot és Schödl Ferencz ellenőrt az 1906. év január hó 1-től ugyanazon évi június hó 30-ig vezetett számadásra nézve a további számadási felelősség terhe alól felmenti. Mostkövetkezik a kérvények 11. sor jegyzéke (írom. 390). Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a kérvényeket felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa) : 1—27-ig. Csanád vármegye, Békés vármegye, Arad vármegye, Turócz vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Alsó-Fehér vármegye , Gömör-Kishont vármegye, Trencsén vármegye, Heves vármegye, Udvarhely vármegye, Háromszék vármegye. Szepes vármegye, Vas vármegye, Hont vármegye, Somogy vármegye, Tolna vármegye, Zólyom vármegye, Békés vármegye, Torda-Aranyos vármegye, Győr vármegye, Nógrád vármegye, Veszprém vármegye, Mosón vármegye, Bars vármegye, Győr sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Debreczen szabad királyi város a kabinetirodának idegen nyelven szóló irata ellen, mely a magyar állam ezeréves önállóságát sértő jelenség, kéri a törvénytelen állapot megszüntetését és a magyar nyelv jogainak megvédését. Elnök : Az előadó urat illeti a szó ! Zakariás János előadó: T. ház! Hasonló tárgyú kérvények már voltak a ház előtt és a kérvények 8. sor jegyzékében 94—96. folyó szám alatti véleményes jelentés alapján a ház azokat elintézte; ennélfogva a házszabályok 246. §-a alapján indítványozom, méltóztassék ezt a körülményt egyszerűen tudomásul venni. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa): 28— február 22-én, pénteken. lü 65-ig. Temes vármegye, Ugocsa vármegye, Háromszék vármegye, Békés vármegye, Hajdú vármegye, Csongrád vármegye, Szatmár vármegye, Kisküküllő vármegye, Liptó vármegye, Jász-Nagy-KunSzolnok vármegye, Sopron vármegye, Krassó-Szörény vármegye, Csanád vármegye, Esztergom vármegye, Arad vármegye, Szabolcs vármegye, Somogy vármegye, Mosón vármegye, Csik vármegye, Maros-Torda vármegye, Vas vármegye, Pozsony sz. kir. város, Sopron sz. kir. város, Marosvásárhely sz. kir. város, Győr sz. kir. város, Kassa sz. kir. város, Szeged sz. kir. város, Arad sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város, Debreczen sz. kir. város, Szentes város, Kecskemét th. város, Nagyvárad sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Makó város, Nagyenyedi függetlenségi és 48-as pártkör, Dunakeszi polgársága, a három évet kiszolgált katonák mielőbbi hazabocsátása érdekében az ezt gátló akadályoknak hazafias buzgósággal való elhárítását kérik. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Zakariás János előadó: T. ház! Ezeket a kérvényeket a vármegyék, a városok és a függetlenségi párti körök abban az időben adták még be, mikor 1900-ban az első u. n. obstrukezió folyamatban volt és beadták a hadügyi kormány azon intézkedése ellen, hogy a három évet kiszolgált katonákat azon év október 1-én nem szabadságolta, hanem továbbra is bentartotta. Ebben a vármegyék, a városok és a kérvényezők a magyar nemzet ujonczmegajánlási és uj onezmegtagadási jogának kijátszását ismerték fel és igy az alkotmány egyik lényeges garancziáját látták veszélyeztetve a kormány ezen eljárása által. A kérvényi bizottság abban a véleményben van, hogy a törvényhatóságoknak, illetőleg a kérvényezőknek az az álláspontja, hogy a három évüket kiszolgált katonák visszatartassanak a meg nem szavazott ujonezok pótlására, tényleg a nemzet ujonczmegajánlási jogának kijátszását képezi. Mert a nemzet ujonczmegajánlási joga, mint alkotmány biztositék, épen arra való, hogy attól a hatalomtól, a mely nem alkotmányosan uralkodik, mely nem törvényes alapokon vezeti az ország ügyeit, megtagadhassa a kormányzás, a védelem eszközeit. Ha ennek a kormánynak joga van a nemzet akaratával szemben akként eljárni, hogy visszatartja a három évüket kiszolgált katonákat, akkor a nemzetnek ez az ujonczmegajánlási joga, akkor ez az alkotmánybiztositék tulaj donképen nem létezik, mert azzal szemben a honvédelmi kormány ezen intézkedéssel mindig kijátszhatja a nemzetet. Épen azért, t. ház, a kérvényi bizottság azon az állásponton van, hogy alkotmánybiztositéki szempontból ezen a helyzeten változtatni kell és azért az a javaslata, hogy a kérvények adassanak ki a kormánynak, hogy olyan törvények alkotását kezdeményezze, a melyek szerint jövőre az országgyűlés ujonczmegajánlási jogának kijátszása czéljából a három évüket kiszolgált katonák visszatarthatok ne legyenek. 3*