Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-124

Í2L országos ülés 1907 márczias 9-én, szombaioii. 217 kiáltások a középen : Sérelmeket!) Bocsánatot ké­rek, sérelmek csak akkor lesznek, ha konstatálva lesznek. A mig nem konstatáltattak, addig vádak, és ka az lesz konstatálva, hogy ezek a sérelmek nem forognak fenn, akkor alaptalan vádak. Épen ezt kívánjuk bebizonyítani, kogy ezek nagyrészt alaptalan vádak és ez az interpellácziókra adandó válaszok késedelmének az indoka. A t. képviselő urak intéztek pl. hozzám egy interpellácziót, a Krassó-Szörény vármegye területén a választások tekintetében előfordult visszaélésekről, egy mási­kat egy főszolgabíró visszaéléseiről. Engedelmet kérek, nekem két kötelességem van. Az egyik a képviselő urak irányában, hogy választ adjak ezen interpellácziókra, a mit megtehetnék egyszerűen ugy, hogy : a visszaélésekről tudomásom nincsen, utána fogok járni, hogy vájjon visszaélés volt-e és legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy a fenn­álló törvények keretén belül annak megtorlása iránt intézkedés történik. Harmincz napon belül eleget tettem ezzel köte­lességemnek, de lesz-e benne köszönet % De mikor a t. képviselő urak az interpelláczióknak olyan fajtá­jával lépnek fel, a melyek egyesek közbecsülését, néha magánbecsületét is érintik, akkor nemcsak a képviselő urak iránt van kötelességem, hanem az a kötelességem is fenforog, hogy azokat a meg­hurczolt hatóságokat és egyéneket ne hagyjuk odaállítani az ország nagy közvéleménye elé, mint olyanokat, a kik visszaéléseket követnek el, kanem vizsgáljuk meg előzetesen a dolgot. . . Vlád Aurél : Eltussolják ! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Kérem, tilta­kozom az ilyen éretlen megjegyzések ellen. Ilyen vádakat és szemrehányásokat nem fogadok el, hogy én eltussoltam valamit, (Élénk helyeslés.) mert arra semmi indok sem forog fenn. ( ügy van ! Ugy van !) Az én politikai magatartásom ereje épen a nyilvá­nosságban és nem az eltussolásban rejlik, és nem engedem, hogy megfordítsák ellenem ezt a dolgot, és engem ugy tüntessenek fel, mint a ki az igazságot kerülöm . . . Egy hang (a középen) : Hát az alispánok ? Ugron Gábor: Az alispánok ellen a megyében kell interpellálni ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Vádakat hoz­tak fel egyes képviselők, melyek egész köz­hatóságokat és egyes tisztviselők becsületét, nem­csak kivatalos magatartását, hanem magánbecsüle­tét is érintik. Nekünk, mint kormánynak; köteles­ségünk itt előzetesen a vizsgálatot meginditani, ez hosszú ideig tart és csak ka az befejeződött, lehet itt a választ megadni, mert, bocsánatot kérek, van egy formaszerinti szabály, hogy 30 nap alatt kell megadni az interpelláczióra a választ, de van ennél még egy nagyobb erkölcsi szabály is, hogy t. i. egyeseknek itt meghurczolt becsületét 30 napnak Prokrustes-ágyába szoritani nem lehet. (Elénk helyeslés.) Igyekezni fogok, hogy a válaszok minél előbb megadassanak, kérem a t. házat, méltóztas­sék ezt tudomásul venni. (Helyeslés.) Vlád Aurél: T. ház! (Zaj balfelöl.) KKl'Vri. NAPLÓ. 1906 1911. VI!. KÖTET. Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur szólani ? (Zaj.) Vlád Aurél : Személyes megtámadtatás czi­men, és félreértett szavaim értelmének helyreiga­zítása czimén. Elnök : Kérem, hiszen nem is beszélt a kép­viselő úrról a miniszterelnök ur. A képviselő ur közbeszólott és ez házszabályellenes volt. Ilyen czimen nincsen joga a képviselő urnak felszólalni. Vlád Aurél'. Kérem, a házszabályokhoz kérek szót. (Zajos ellenmondások balfelől.) T. ház! A miniszterelnök ur közbeszólásom folytán engem személyemben megtámadott, a mennyiben nagyon erős kifejezésekkel illetett. (Felkiáltások balfelől: Megérdemelte ! Zaj.) Én mondtam azt a közbe­szólást, tehát nekem van jogom itt védekezni. A házszabályok nekem megadják erre a jogot és én élni kivánok ezzel a joggal, akár tetszik ez a t. többségnek, akár nem. Mikor közbeszólásomat megtettem, nem volt szándékom és nem is azt mondtam, hogy a minisz­terelnök ur csinálja az eltussolást, hanem azt, hogy odalenn eltussolják a tisztviselők. Távol áll tőlem a miniszterelnök urat vádolni, hiszen a miniszterelnök nem tud mindent eltussolni, még ha akarná sem, de nem is teszem fel róla. (Zaj.) Elnök: A kéjwiselő ur általánosságban azt mondotta, hogy a tisztviselők odalent mindent el szoktak tussolni. Ez olyan kifejezés, a melyet nem lehet helyeselni és a melyért rendre kell utasitanom a képviselő urat. Tessék specziális eseteket felhozni és nem általánosságban vádolni meg a közigaz­gatási tisztviselőket azzal, kogy mindent eltussol­nak. (Helyeslés.) Ezért a képviselő urat rendre­utasitom. (Helyeslés.) Vlád Aurél : Csak azt akarom konstatálni, hogy nem a miniszterelnök úrra és nem a miniszter­elnök ur ténykedésére tettem azt a közbeszólást és hogy ennélfogva teljesen alaptalan a miniszter­elnök urnak éles személyes támadása. Maniu Gyula: Félreértett szavaim helyes értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök : Csak, kérem, a házszabályok szerint, röviden. Maniu Gyula : T. ház ! Felszólalásomnak tar­talma kizárólag az volt, hogy a kormány tegyen eleget kötelességének és hogy az elnök ur szíves­kedjék erre a kormány tagjait figyelmeztetni. Ez a kérésem a házszabályokon alapul és ha az igen t. miniszterelnök ur felszólalásom kapcsán azt a kijelentést teszi, hogy a házszabályok intézkedése mellett van még egy másik felsőbb szabály, t. i. az erkölcsi szabály, akkor ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy a házszabályoknak ilyen inter­pretáczióját nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el ezt azért, mert a házszabályok nyilt és precziz szabályai a mi eljárásunknak s a házszabályokat magasabb erkölcsi szabályoktól függővé tenni nem lehet, mert ha ezt megengedjük és az ilyen kijelen­tést minden fentartás nélkül elfogadjuk, akkor annak teszszük ki magunkat, hogy a hászabályok minden egyes intézkedését az egves miniszterek 28

Next

/
Thumbnails
Contents