Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

121. országos ülés 1907 végett, az 1902. évi június hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 355, 420) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Heinrich Antal előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat czélja a házasság érvényessé­gének előfeltételeire vonatkozó törvényhozások összeütközéseinek kiegyenlítése végett 1902 jú­nius 12-én Hágában aláirt nemzetközi egyez­mény beozikkelyezésének törvényerőre emelése. Az igazságügyi kormánynak a törvényjavas­lathoz adott indokolása részletesen és kimerítően ismerteti a benyújtott törvényjavaslat, illetőleg az egyezmény létrejöttének előfeltételeit és törté­netét, s e tekintetben feleslegesnek tartom a t. ház türelmét igénybe venni. A mi pedig a törvényjavaslat, illetőleg az egyezmény létrejöttének és megkötésének szük­séges és indokolt volta szempontját illeti, elég­ségesnek tartom, annak kiemelésére szorítkozni, hogy a mai nemzetközi jogállapot mellett egy bizonyos házasságra nézve a különböző európai törvényhozások és a birói gyakorlat terén igen fontos, sőt sok tekintetben ellentétes felfogások jutnak érvényre, a melyek a nemzetközi jogbiz­tonság szempontjából, különösen a házasság val­láserkölcsi és állami nagy jelentőségénél fogva ugy az egyén, mint az állam és a társadalom legfontosabb érdekeit közelről érintik és veszé­lyeztetik. Az egyezmény rendelkezéseinek hatályba lépte esetén lehetővé teszi azt, hogy egy bizonyos házasság érvényességének kérdése a szerződő államok között a lehetőséghez képest egy és ugyan­azon egyöntetű elbánásban és elbírálásban része­süljön, vagyis az egyezmény e tekintetben a nem­zetközi jog terén határozott nagy haladást jelent. Ezen szemjjont kiemelése után még csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy Magyarországnak ezen egyezményhez való hozzájárulása semmi tekintetben sem volt aggályos, mert hiszen egy­részt a magyar házassági törvénynek 120. §-a már maga is szükségesnek látta hasontárgyu nemzetközi egyezmények megkötését, másrészt az egyezmény rendelkezései a lehetőséghez képest alkalmazkodnak és hozzásimulnak a törvény rendelkezéseihez, sőt egyes rendelkezései egyene­sen a magyar házassági törvény vonatkozó ren­delkezéseire való tekintettel vétettek fel az egyezménybe. Tekintettel arra, hogy jóllehet ezen egyez­mény megkötésénél Magyarország önálló állami­ságának és önálló szerződési jogának teljes mér­tékben még érvény ugyan nem szereztetett, mind­azonáltal más, megelőzőleg kötött nemzetközi szerződésekhez képest, különösen az egyezmény aláirásával e tekintetben is, vagyis Magyarország közjogi állásának a külföld előtt való érvényre­juttatása szempontjából is az egyezmény örven­detes haladást jelent és minthogy a nemzetközi egyezmények egyoldalúkig nem módosíthatók és ezen egyezmény hatálybalépte ugy a nemzetközi márczius 6-án, szerdán. 155 jogbiztonság, mint a nemzetközi előzékenység szempontjából indokolt és sürgős, van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében ezen törvény­javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságiígyminiszter: T. kép­viselőház ! (Halljuk I Halljuk !) Parlamenti köte­lességet teljesítek, midőn itt a t. ház előtt kijelen­tem, hogy ugy ezt a törvényjavaslatot, mint a vele kapcsolatos másik három törvényjavaslatot is, úgyszintén a hivatali elődöm által benyújtott azokat a törvényjavaslatokat, a melyek az igazság­ügyi bizottság tárgyalásain keresztülmentek, ma­gamévá teszem. (Helyeslés.) A mi már most magát a szőnyegen forgó és vele kapcsolatos törvényjavaslatokat illeti, engedje meg a t. ház, hogy egész röviden utalhassak arra, — a mit már a t. előadó ur beszédében is hallott­tam — hogy ezek a törvényjavaslatok, illetőleg az azokkal beczikkelyezendő nemzetközi egyezmények ujabb lépést jelentenek a nemzetközi magánjog kodi­íikácziója terén, és pedig épen olj*an matériákban, a melyekben a jogbizonytalanság a legjobban érez­hető és a legrettenetesebb következményekkel jár. (Igaz ! ügy van !) A nemzetközi magánjog, az európai tudósok véleménye szerint, a középkorban Olaszországban kezdett életet nyerni. De ezzel a teóriával is ugy van az ember, mint egyáltalában a mi hazai jogunk terén sok más külföldi nézettel, hogy a midőn az ember a külföldi jognézeteket és jogalkotásokat megnézi és azután hazajön ide Magyarországba, s nézi a mi régi magyar jogi kincseinket, akkor arról győződik meg, hogy a magyar jogfejlődés sok tekin­tetben megelőzte a külföldi jogtudósoknak állás­foglalását. (Igaz ! Ugy van !) így van ez különösen a nemzetközi magánjog terén. Legelső törvényünk, Szent István dekrétu­mának első könyve már megemlékezik az idegenek consuetudojáról, a melyet respektálandónak tart és hozzáteszi, hogy ezen respektusból származik a korona fénye. Fiát egyenesen arra tanítja, hogy ezt is szem előtt tartsa azért: >>ut corona tua ab omnibus augusta habeatur«. T. képviselőház ! A mi Tripartitumunk, midőn külföldi forrásokból merít, valósággal a magyar géniuszt juttatja érvényre a jogalkotás terén. Lát­hatjuk, hogy ugyanabban az időben, midőn minden népnél a lex patriae abban a szűk és szoros érte­lemben érvényesül, a mely az alattvalóknak le­igázására alkot jogot, a magyar Tripartitum beve­zetésében Verbőczy azt mondja, hogy a törvénynek magasabb rendeltetése van ; ez a rendeltetés pedig : »ad genus humánum regendum, gubernandum, defendendum.« Ez a törvényeknek elvi általáno­sítása az egész világra, a mi már magában foglalja azt a gondolatot, hogy törvényeket nem azért alkotnak, hogy szűk területen a polgárok ellen érvényesüljenek, hanem azért, hogy megteremtsék 20*

Next

/
Thumbnails
Contents