Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-121
121. országos ülés 1907 végett, az 1902. évi június hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 355, 420) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Heinrich Antal előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat czélja a házasság érvényességének előfeltételeire vonatkozó törvényhozások összeütközéseinek kiegyenlítése végett 1902 június 12-én Hágában aláirt nemzetközi egyezmény beozikkelyezésének törvényerőre emelése. Az igazságügyi kormánynak a törvényjavaslathoz adott indokolása részletesen és kimerítően ismerteti a benyújtott törvényjavaslat, illetőleg az egyezmény létrejöttének előfeltételeit és történetét, s e tekintetben feleslegesnek tartom a t. ház türelmét igénybe venni. A mi pedig a törvényjavaslat, illetőleg az egyezmény létrejöttének és megkötésének szükséges és indokolt volta szempontját illeti, elégségesnek tartom, annak kiemelésére szorítkozni, hogy a mai nemzetközi jogállapot mellett egy bizonyos házasságra nézve a különböző európai törvényhozások és a birói gyakorlat terén igen fontos, sőt sok tekintetben ellentétes felfogások jutnak érvényre, a melyek a nemzetközi jogbiztonság szempontjából, különösen a házasság valláserkölcsi és állami nagy jelentőségénél fogva ugy az egyén, mint az állam és a társadalom legfontosabb érdekeit közelről érintik és veszélyeztetik. Az egyezmény rendelkezéseinek hatályba lépte esetén lehetővé teszi azt, hogy egy bizonyos házasság érvényességének kérdése a szerződő államok között a lehetőséghez képest egy és ugyanazon egyöntetű elbánásban és elbírálásban részesüljön, vagyis az egyezmény e tekintetben a nemzetközi jog terén határozott nagy haladást jelent. Ezen szemjjont kiemelése után még csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy Magyarországnak ezen egyezményhez való hozzájárulása semmi tekintetben sem volt aggályos, mert hiszen egyrészt a magyar házassági törvénynek 120. §-a már maga is szükségesnek látta hasontárgyu nemzetközi egyezmények megkötését, másrészt az egyezmény rendelkezései a lehetőséghez képest alkalmazkodnak és hozzásimulnak a törvény rendelkezéseihez, sőt egyes rendelkezései egyenesen a magyar házassági törvény vonatkozó rendelkezéseire való tekintettel vétettek fel az egyezménybe. Tekintettel arra, hogy jóllehet ezen egyezmény megkötésénél Magyarország önálló államiságának és önálló szerződési jogának teljes mértékben még érvény ugyan nem szereztetett, mindazonáltal más, megelőzőleg kötött nemzetközi szerződésekhez képest, különösen az egyezmény aláirásával e tekintetben is, vagyis Magyarország közjogi állásának a külföld előtt való érvényrejuttatása szempontjából is az egyezmény örvendetes haladást jelent és minthogy a nemzetközi egyezmények egyoldalúkig nem módosíthatók és ezen egyezmény hatálybalépte ugy a nemzetközi márczius 6-án, szerdán. 155 jogbiztonság, mint a nemzetközi előzékenység szempontjából indokolt és sürgős, van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságiígyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk I Halljuk !) Parlamenti kötelességet teljesítek, midőn itt a t. ház előtt kijelentem, hogy ugy ezt a törvényjavaslatot, mint a vele kapcsolatos másik három törvényjavaslatot is, úgyszintén a hivatali elődöm által benyújtott azokat a törvényjavaslatokat, a melyek az igazságügyi bizottság tárgyalásain keresztülmentek, magamévá teszem. (Helyeslés.) A mi már most magát a szőnyegen forgó és vele kapcsolatos törvényjavaslatokat illeti, engedje meg a t. ház, hogy egész röviden utalhassak arra, — a mit már a t. előadó ur beszédében is hallotttam — hogy ezek a törvényjavaslatok, illetőleg az azokkal beczikkelyezendő nemzetközi egyezmények ujabb lépést jelentenek a nemzetközi magánjog kodiíikácziója terén, és pedig épen olj*an matériákban, a melyekben a jogbizonytalanság a legjobban érezhető és a legrettenetesebb következményekkel jár. (Igaz ! ügy van !) A nemzetközi magánjog, az európai tudósok véleménye szerint, a középkorban Olaszországban kezdett életet nyerni. De ezzel a teóriával is ugy van az ember, mint egyáltalában a mi hazai jogunk terén sok más külföldi nézettel, hogy a midőn az ember a külföldi jognézeteket és jogalkotásokat megnézi és azután hazajön ide Magyarországba, s nézi a mi régi magyar jogi kincseinket, akkor arról győződik meg, hogy a magyar jogfejlődés sok tekintetben megelőzte a külföldi jogtudósoknak állásfoglalását. (Igaz ! Ugy van !) így van ez különösen a nemzetközi magánjog terén. Legelső törvényünk, Szent István dekrétumának első könyve már megemlékezik az idegenek consuetudojáról, a melyet respektálandónak tart és hozzáteszi, hogy ezen respektusból származik a korona fénye. Fiát egyenesen arra tanítja, hogy ezt is szem előtt tartsa azért: >>ut corona tua ab omnibus augusta habeatur«. T. képviselőház ! A mi Tripartitumunk, midőn külföldi forrásokból merít, valósággal a magyar géniuszt juttatja érvényre a jogalkotás terén. Láthatjuk, hogy ugyanabban az időben, midőn minden népnél a lex patriae abban a szűk és szoros értelemben érvényesül, a mely az alattvalóknak leigázására alkot jogot, a magyar Tripartitum bevezetésében Verbőczy azt mondja, hogy a törvénynek magasabb rendeltetése van ; ez a rendeltetés pedig : »ad genus humánum regendum, gubernandum, defendendum.« Ez a törvényeknek elvi általánosítása az egész világra, a mi már magában foglalja azt a gondolatot, hogy törvényeket nem azért alkotnak, hogy szűk területen a polgárok ellen érvényesüljenek, hanem azért, hogy megteremtsék 20*
