Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-95

95. országos ülés 1907 január 22-én, kedden. 79 T. képviselőház ! Ha tovább menve vizsgáljuk az erdők állapotát, azt látjuk, Hogy ugyanebben a kerületben az erdők tiszta jövedelme katasztrális holdanként két krajezár. Mi következik ebből, t. ház? Mint méltóztatnak tudni, a húsz krajczáros tiszta jövedelmű birtoknak adója öt krajezár. Ennek az öt krajezárnak százszorosa öt forint lévén, kétszáz forint becsértéknek csaknem 38—40 katasztrális hold felel meg. Ennek analógiájára véve az erdőbirtokot, látjuk, hogy annak holdankénti tiszta jövedelme két krajezár, ennek a két krajezárnak adója fél krajezár, a minek következtében 200 írt becsértéknek közel 400 hold felel meg. T. képviselőház ! A ki ezt a törvényt készítette, annak Magyarország birtokviszonyairól fogalma sem volt. Mert hogyha lett volna fogalma arról, akkor nem vezették volna be a törvénybe azt a kitételt, hogy »kétszáz forintot meg nem haladó birtok teljes egészében, hogy ha annak bármely töredéke is . . . stb.« Ha azt akarjuk elérni, hogy a birtokok ne oszoljanak fel, akkor egy holdat, vagy egy fél holdat kellett volna a törvénybe felvenni. A mi törvényeinkre különben általában véve teljesen ráillik az, a mit Nagy Emil t. képviselőtársam mondott mai beszédében, hogy a magyar törvényeket nem a nép igényeinek megfelelőleg alkotják, hanem szobában, szobatudósok készítik. T. képviselőház ! Mint a Felvidéknek egyik képviselője, ismerem e vidék népének a múltban mint a jelenben is tanusitott kiváló hazafiasságát, a magyar állameszme iránti törhetlen hűségét. Ugy a Rákóczi-kor idején, mint a szabádságharczban is a máramarosi oláhok és ruthének mindig becsületesen helyt állottak. És ma mégis azt látjuk hogy Máramarosban egyes községek már teljesen ki vannak pusztítva. így vannak községek az ökörmezei járásban, a hol alig van két-három parasztgazda, kinek még birtoka van; a többi gazdákat meglepték a birtok-spekulánsok, a kik a törvény hibáit felismerve, megvesznek egyes kis parasztbirtok-hányadot, rávezetnek azokra nagyobb összegű kölesönöket és azután elárverezik, ugy hogy a szegény, irást-olvasást nem tudó paraszt egyszer csak azt veszi észre, hogy ki kell költöznie birtokából. Természetesen ellentáll, a minek következményekép jönnek a csendőrök,kilökik, s utoljára még be is csukják. T. képviselőház ! Mondhatom, nem vagyok lágyszivű ember, de láttam eseteket, a mikor könnyeznem kellett. (Mozgás.) Ezeket a szegény embereket meg kell védeni, mert e törvény most határozottan a birtoküzéreknek szolgál; nekünk e törvényt kötelességszerűen rövid idő alatt meg kell változtatnunk (Helyeslés.) és azért nagyon kérem a t. igazságügyminiszter urat, méltóztassék e törvényt, e paragrafust, e kikezdést a 200 írtra vonatkozólog hatályon kivül helyezni. (Helyeslés.) Es épen ezért a nép érdekében határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, a mely igy szól: »Határozati javaslat. A képviselőház utasitja az igazságügyminisztert, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a rövid időn belül raóáoútta

1

8aék.«(HeIyeslés.) Én, a ki a természet megmásíthatatlan igazságát ismerem jogalapnak, a szegény nép érdekében szólaltam fel. Sok szép szót hallottam felhangzani és hozzájárulok ahhoz, a mit Nagy Emil t. képviselőtársam mondott, hogy a magyar törvényeket elsősorban a magyar nép és a magyar föld igényei szerint kell alakitani. Azért kérem a t. miniszter urat, hogy akkor, a mikor ily káros törvények vannak, ezek a törvények csődjét jelentik, a melyekben oly hibák vannak, hogy e miatt egész népcsaládok mennek tönkre és az őslakók saját hibájukon kivül elpusztulnak, gondoskodjék oly törvények alkotásáról, a melyek az egész hazának, a Kárpátoktól Adriáig Magyarországon mindenkinek egyformán hasznára válnak. (Helyeslés.) És legyen gondja reá, hogy e törvények ne amolyan szobában csinált törvények legyenek, hanem megfeleljenek főleg a mezőgazdaság igényeinek. A miniszter ur iránt teljes bizalommal viseltetem, és a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Egry Béla jegyző : Meskó László ! Meskó László : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Számot vetek azzal, hogy minél előbb végzi be a képviselőház a költségvetés tárgyalását, annál több ideje marad üdvös, fontos és nehezen várt törvényhozási alkotásokra, a melyek közül különösen az alkotmánybiztositékokra vonatkozókat szeretném nemcsak beterjesztve, de törvénybe iktatva is látni, és e felfogásból indulva ki, csak nagyon röviden kivánok szólni, hogy felhivjam ugy a képviselőház, mint a t. igazságügyminiszter ur figyelmét igazságszolgáltatásunknak egy már évtizedek óta nagyon elhanyagolt, nagyon mostoha elbánásban részesülő ágazatára. Ertem ez alatt a jövedéki büntető eljárást és az ennek terén fennálló állapotokat. Röviden óhajtván szólni, nem szándékozom ez állapotok részletes jellemzésével fárasztani a képviselőház türelmét, annyit azonban a jövedéki büntető elj jellemzésére mégis felemiitek, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ott még ma is a már mindenünnen kiküszöbölt inkvizitórius eljárás van érvényben a vizsgálat során, felemlítem, hogy annak egész folyamából a képviselet, tehát a hatályosabb jogvédelem úgyszólván teljesen ki van zárva, valamint jelzem azt is, hogy habár független birák Ítélkeznek a jövedéki büntető kihágások ügyében, de ezek a birák nélkülözik nemcsak a legszükségesebb technikai és vegyműtani ismereteket, a melyek úgyszólván elmaradhatatlanok az előttük fekvő kérdések elbírálásánál, de nélkülözik a szükséges pénzügyi közigazgatási ismereteket is. Ha még csak arra utalok, hogy a kegyelmi jog igazságügyünk ezen ágánál úgyszólván még egész virágjában van a nélkül, hogy annak a jövedéki kihágásért felelősségre vontnak nagy előnyére válnék, mert a kegyelemhez az ut a kincstár legfőbb őrén, a pénzügyminiszteren át vezet, akkor azt hiszem, feltártam azon állapotokat, a melyekről ma már a korszellem követelményei szempontjából bizvást állithatni, hogy teljesen tarthatatlanok. (Igaz 1 Ugy van !)