Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

tik. országos ülés 1907 február 21-én, csütörtökön. 509 elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ugy azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 124. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 124. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 124. §-t változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 125. §. Hammersberg László jegyző(olvassaa 125. %-t). Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 125. §-t változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 126. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 126. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a 126. §-t változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 127. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 127. %-t). Raisz Aladár jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. képviselőház ! (Halljuk!) Az országos pénztár szervezetéről szóló szakaszoknál szándékosan nem vetettem fel a kérdést, mert meggyőződést szereztem az általános vitában arról, hogy a kormány igen nagy súlyt helyez a paritásra és nem hajlandó ezen elvi álláspontban engedni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ez felfogás dolga ; méltóztassék megengedni, hogy én azt higyjem, hogy nem helyes. (Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni. Mindenkinek módjában áll ellenérveit aztán kifejteni. Közbeszólni a házszabályok szerint tilos. (Helyeslés.) Pető Sándor: Miután azonban a kerületi munkásbiztositó pénztárak szervezetéről van szó, most ismét felvetem a kérdést és azt hiszem, hogy azok az okok, a melyek fenforogtak arra nézve, hogy az országos pénztár tekintetében a kormány a paritás elvéhez és intézményéhez ragaszkodjék, talán nem forognak fenn a kerületi pénztáraknál, és a mennyiben a kerületi pénztáraknál azt az elvet akczeptálni méltóztatnának, a melyet az 1891-iki törvényben lefektettek és a mely. hogy ugy mondjam, már talán szerzett és körülbelül két évtizeden át élvezett joga a kerületi pénztáraknak, ennek igen jó és megnyugtató hatása volna, és ez minden nehézség nélkül megtörténhetnék, annál is inkább, mert hiszen méltóztatik tudni, hogy a kerületi pénztárak hatásköre, autonómiája nagyon megsorvadt és azok jóformán nem egyebek, mint kezelő közegei az országos pénztárnak. így tehát semmiféle aggálynak vagy félelemnek helye nincs arra nézve, hogy talán ezen munkásoknak kétharmad többségből álló igazgatósága kiforgathatná akár az intézményt, akár a törvényt, akár az alapszabályokat, mert hiszen szigorú felügyelet mellett és igen csekély hatáskörben működik a kerületi pénztár. Mindazonáltal meg volna óva a kérdés lényege, ha mégis a munkások vannak többségben ott, a hol a munkásokkal való érintkezésről van szó, mert hiszen ezek a kerületi pénztárak nem tesznek egyebet, mint érintkeznek a beteg munkásokkal és folyósítják a járandóságaikat. Simkó József: Ha nem szocziálista, nem fognak adni! Pető Sándor : Attól ne féljen a t. közbeszóló képviselő ur, mert kötelesek adni és szívesen adnának többet, mint a mennyire képesek. A 127. §. negyedik bekezdése helyébe a következő szöveget javaslom (olvassa) : »A közgyűlési kiküldötteket egyharmad részben a biztosított munkásokat alkalmazó munkaadók, kétharmad részben a pénztárnál biztosított alkalmazottak külön-külön saját kebelükből választják«. A mennyiben ezen módosításom elfogadtatnék, természetesen a későbbi szakaszokban is megfelelő változtatásokra lesz szükség. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Hammersberg László jegyző : Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! (Halljuk !) Nem kívánom a vitát nyújtani, de Pető Sándor t. képviselő ur felszólalására okvetlenül reflektálnom kell. A t. képviselő ur, miután a t. ház nem fogadta el az országos pénztár szervezete tekintetében a paritásnak általa ajánlott megváltoztatását, most egy uj eszmét dob a vitába a legnemesebb intencziók által vezéreltetve, t. i. talán a munkásosztály azon rétegeinek kibékítésére, a kik-nincsenek megelégedve a paritás ilyetén szervezetével, kettős szervezetet, vagyis kettős képviseleti rendszert proponál: az országos pénztárban szigorú paritást, a kerületi pénztárakban kétharmad és egyharmad képviseletet. Én azon okfejtés kapcsán, a melylyel a t. képviselő ur kisérte szavait, t. i. munkásoknak munkástársaikkal való érintkezése szempontjából: kötelességszerűleg kijelentem, hogy e javaslatban a legcsekélyebb animózitás sincs és nem is volt a munkások hatalmi kérdése, a munkások befolyása tekintetében : az egész javaslatnak a paritásra vonatkozó alapintencziója az egységes, rendszeres eljárás a szocziálpolitika terén. (Élénk helyeslés a, baloldalon és jobbjelől.) Minthogy ezen rendszert tartom egyedül igazságosnak épen a munkásosztály érdekében, minthogy ez a rendszer az irodalomban, a tudományban a legmesszebbmenő jog, melyet a munkások maguknak eddig vindikálnak és csak a legújabban merült fel ezzel a javaslattal szemben az a bizonyos jogfosztás vádja, én tisztelettel kérem a t. képviselőházat, méltóztassék az egységes képviseleti elvet megtartani, az egész szervezet minden szervében véges-végig a tiszta paritást a legszigorúbban érvényre] uttatni, (Helyeslés.) és a módosítást mellőzni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom.