Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

113. országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. 495 esetleg ebben az esetben is, nem mondom biztosan, banem esetleg, meg lehet állapítani a politikai zaklatást, s meg lehet szüntetni az eljárást. Különben az igazságügyminiszter urnak azt a szives válaszát, hogy a vádiratot fölkéri, a melyből magából is kitűnik, hogy a vád igen sok terhelttel szemben alaptalan, örömmel és köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszter ur válaszát? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. Következik ? Raisz Aladár jegyző : Hermán Ferencz ! (Felkiáltások : Holnap!) Hermán Ferencz: Az idő előrehaladottságára való tekintettel, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthessem elő. fHelyeslés.) Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) A ház tehát megadja az engedélyt, hogy Hermán Ferencz képviselő ur interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthesse elő. Raisz Aladár jegyző: Brediceanu Koriolán! Brediceanu Koriolán: T. ház! Interpelláczióm egyik része az, hogy a bogsáni kerületből a kirendelt csendőrség visszarendeltessék. Ez a körülmény maga is indokolja azt, hogy az idő előrehaladottsága daczára is élek azzal a jogommal, hogy interpellácziómat ma terjeszthessem elő. Minden államban az állami jogrend dekadencziáj ára vall az a körülmény, ha a hatóságok szóval a törvény megtartását, a polgári jogok tiszteletben tartását hirdetik, de hivatalos eljárásukban, cselekedeteikkel sem a törvényt nem tisztelik, sem a polgárok jogait nem respektálják. A bogsáni választási kampány alatt azon szomorú tapasztalatra jutottam, hogy ezek az állapotok ez alkalommal csakugyan léteznek. Ez ügyben első interpellácziómat 1907 január 30-án tettem, a melyben felhivtam erre a belügyminiszter ur figyelmét, egyszersmind pedig választ kértem arra nézve, hogy mi okból és mi czélból lett kirendelve 600 csendőr a bogsáni kerület minden községébe % Hajdú Frigyes: Hogy az izgatást megakadályozzák ! Brediceanu Koriolán : Jeleztem azt is, hogy nekem adatok és tények alapján vannak aggályaim az iránt, hogy a választási szabadság korlátozva lesz ezen intézkedések által. Akkor feleletet nem kaptam. 1907 február 6-án ujabb interpellácziót intéztem a miniszter úrhoz, és kértem a miniszter urat, hogy a tények alapján és azon visszaélések miatt, a melyek a választási jog korrá tozására vonatkoznak, a hivatalos közegek eljásását megvizsgálni és a csendőröket visszarendelni szíveskedjék. A felelet, melyet az igen t. belügyminiszter ur nekem adott, két irányban fontos. Az egyik irányban azért, mert jelezte, hogy erősebb csendőrkirendeltséget akar küldeni, de nem azért, hogy a választást befolyásolja, hanem azért, hogy megakadályozza a t. román jelölt urak érdekében folytatott terrorizmust, a mely terrorizmusról én nem tudok. HÓdy Gyula : Dehogy nem tud ! Én is tudok ! Elnök: Kérem Hódy Gyula képviselő urat, szíveskedjék a szónokot nyugodtan meghallgatni. Brediceanu Koriolán; A miniszter ur második kijelentése az volt, hogy ő utasította a csendőröket arra is, hogy egyáltalában a választás eredményét ne befolyásolják, hanem hogy egész törekvésük csak az legyen, hogy biztosítsák a rendet és a választási szabadságot. A magam részéről kifogásoltam a csendőrök küldését, és mondottam, hogy, miként a múlt választás alkalmával, ugy e választást megelőzőleg is, abszolúte terrorizmusról, a melyről a beérkezett jelentések alapján beszélt a miniszter ur, nem is volt szó, tehát arra hivatkozni nem is lehet. Hiába hivatkozik tehát a miniszter ur a jelentésekre, hiába használják e jelentések a terrorizmus kifejezést, én tényeket kérek, mert mint épeszű és törvénytudó ember nem láttam ezt a terrorizmust és azt mint pozitív tényt, mint erőszakot nem tapasztaltam. Hiszen ezért feljelentés nem tétetett a bíróságnál sem és így ez üres koholmány. Másodszor kijelentettem azt is, hogy a választások alkalmával én a magam részéről kezességet vállaltam, hogy a mi népünk részéről semmi jogsértés sem fog történni, a mi által a választók megtámadtatnának és a választás szabadsága veszélyeztetve volna. Én e szavamat beváltottam, mégis minden községben csendőrök voltak. Mi pedig hiába mutattuk he a választási elnöknek a csendőr puskatusával betört fejeket — és ezt be tudom bizonyítani — ennek daczára a nép nem reagált. Pedig ha valaki törvényben gyökerező jogos védelmében törvénytelenségek ellen védelmezi magát és a választási törvényben biztosított szabadságát, azt hiszem jogával él. (Zaj.) De hogy állunk azzal, a mit az igen t. belügyminiszter ur mondott, hogy a csendőrök és egyáltalán a közhatóságok a választás szabadságát meg fogják óvni és a rendet mindenkivel szemben megtartják ? (Közbeszólások. Zaj.) Elnök : Somogyi és Hódy képviselő urakat ismételten kérem, ne tessék közbeszólni. Brediceanu Koriolán : T. ház ! Én hagyom a tényeket beszélni. A csendőrség minden legénye, ugy mint minden polgár tudja azt, hogy a választásnak szabadnak kell lennie, mert különben nem választás. (Ugy van! Zaj.) Hivatkozhatom az általunk rendezett választásokra. (Felkiáltások : Rendezett ! Derültség.) Hivatkozhatom az oraviczabányaira, a melyet igen előkelő külföldi emberek láttak és azt mondották, hogy ilyen választást ők még nem láttak. (Felkiáltások : Bukarestből hozták őket, ugy-e ?) T. ház ! A hol két egyén közt, két jelölt közt a polgárok kell hogy válaszszanak, minden esetre kell, hogy érintkezzenek egymással, hogy a vélemények kialakuljanak. Már pedig a bogsáni választókerületben a községbelieknek csendőr által egyszerűen meg volt