Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

113. országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. 489 melegágya, és ha ma még büszkén mondhatjuk, hogy köztisztviselői karunk becsületességében és tisztességében megbízunk, mégis megdöbbentő tünet az, hogy a köztisztviselői kar, a mely kell hogy a polgárság nagy és kis érdekeinek elfogu­latlan bírálója és intézője legyen, a szegénység és adósság tengerében eviczkél. (Helyeslés.) A tisztviselők adóssága rendezésének kér­dése nem uj kérdés. Foglalkoztak ezzel már régebben a kormányok és foglalkozott vele a főváros tanácsa is. Ha jól emlékszem, ezelőtt két-három esztendővel Szterényi államtitkár ur összeiratta a vasutasok adósságát. Ez az adósság kitett kilencz millió koronát. Ugyancsak számításokat tett az államtit­kár ur arra vonatkozólag, mennyit tehetnek ki a köztisztviselők adósságai és ez az összeg 35—40 millióra rúgott. Nem hiszem, hogy azóta ezek az adósságok fogytak volna, de állítom, hogy azóta megnövekedtek. (Igaz! Ugy van!) A fővárosi tisztviselőknek az adóssága 1902-ben kitett 1,700.000 koronát. Ugyanakkor a főváros budgetjében a tanitói fizetésekre 3 millió korona volt felvéve; ennek tehát több mint a fele adósság volt, (Mozgás.) T. ház! Annak illusztrálására, hogy az állami tisztviselők mennyire el vannak adósodva, legyen szabad felolvasnom az 1905. évi állami zárszámadásokban összegezett fizetési előleg­hátralékokat. Ezek a következők (olvassa): Az országgyűlés tisztviselői tartoznak 21.327 K 23 fillérrel, az állami számvevőszéknél 7684 K 82 fillérrel, a közigazgatási bíróságnál 12.086 K­val, a miniszterelnökségnél 6796 K-val, az O felsége személye körüli minisztériumnál 825 K­val, a horvát-szlavon-dalmát minisztériumnál 345 K-val, a belügyminisztériumnál 147.867 K­val, a pénzügyminisztériumnál 737.153 K-val, a kereskedelmi minisztériumnál 109.508 K-val, a postatakarékpénztárnál 6784 K-val, az állam­vasutaknál 894.245 K-val, a zálogházaknál 7464 K-val, a földmivelésügyi minisztériumnál 92.452 K-val, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál 229.966 K-val, az igazságügy­minisztériumnál 295.052 K-val, a honvédelmi minisztériumnál 23.801 K-val, vagyis összesen 2,593.332 K-val. Ezt csak annak illusztrálására hoztam fel, hogy a tisztviselők állami előlegekre szorulnak. Nem azt mondom, hogy ez az előleg sok, hanem azt mondom, hogy miután a tisztviselő az állam­tól már több előleget nem kaphat, kénytelen odafordulni, a hol előleget kaphat. Természete­sen a hitelszövetkezetekhez fordul. (Halljuk! Halljuk!) Ennek illusztrálására hozom fel azt, hogy Budapesten a végrehajtók évenként átlag 12,000 bírói fizetésletiltást foganatositanak köz­tisztviselők ellen, a miből 4000 letiltás az állami tisztviselőkre esik, a kiknek a száma valamivel •haladja meg az ötezret Budapesten. A nem állami tisztviselők részéről letiltott összeg éven­KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET. ként átlag ötmillió koronát tesz ki. Ez öt év alatt 25 millió korona. Mert ugy tessék a kér­dést venni, hogy ezek a letiltott összegek egy év leforgása alatt ki nem fizettetnek, hanem hosszabb idő telik el, mig ez az összeg kifizet­tetik. A végrehajtók állításai szerint azoknak a letiltott összegeknek évenként körülbelül csak 10 százaléka szabadul fel. (Halljuk! Halljuk!) Mik az okai ennek az eladósodásnak ? Kétség­kívül a fényűzésre való hajlandóság, a könnyel­műségre való hajlandóság . . . Mezőfi Vilmos: A drágaság! Szász József: . . . azonkívül természetesen itt Budapesten az abnormis drágaság is. De ezenkívül különösen a fővárosban rablóhadjára­tokat üző hitelszövetkezetek is. Ezek a hitel­szövetkezetek nem teljesitik azt a nemes szo­cziálpolitikai hivatást, a melyre tulajdonképen megalapittattak, hanem közkereseti társasággá válnak, a melyek a segélyre és támogatásra szoruló szegényebb néposztályt, a hogy csak tőlük telik lelketlenül kizsákmányolják. A leg­több tisztviselő ma már ilyen hitelszövetkezetek karmai között van. 1900-ban 60 ilyen hitel­szövetkezet volt a fővárosban és hogy mennyire igénybevették ezt a 60 hitelszövetkezetet és hogy milyen jó üzletágnak bizonyult, az abból látszik, hogy 1905-ben már 145 ilyen hitel­szövetkezet volt Budapesten, az 1906—7-ik évi Compass szerint ma körülbelül 242 ilyen hitel­szövetkezet működik Budapesten. Bécsben, a melynek lakossága majdnem még egyszer annyi, mint Budaj>estnek, összesen csak 111 hitel­szövetkezet működik és ezek is altruisztikusabb alapokra vannak fektetve, mint a mieink, mert ezek a hitelszövetkezetek czélul jóformán azt tűzték ki maguknak, hogy a hozzájuk forduló­kat kioktassák és takarékosságra szoktassák. Ennek a Budapesten működő 240 hitelszövet­kezetnek van körülbelül 200,000 tagja, a mi azt jelenti, hogy a 240 hitelszövetkezet igaz­gatói, a zsiránsokat is véve, mert hiszen a váltókra jó zsiránsokat is kérnek, körülbelül 600,000 ember felett uralkodnak Budapesten, 600,000 embert szekírozhatnak végrehajtások­kal és fenyegethetnek pörökkel. Kik fordulnak ezen hitelszövetkezetekhez? Azok a szegény emberek, a kik másutt nem kaphatnak kölcsönt, mert sajnos, Budapesten a nagy pénzintézetekhez hiába fordul a szegény ember kölcsönért, nem kap. Előbb bejuthat a paradicsomba, mintsem hogy valami segélyben onnan részesüljön. Az a ruha, t. képviselőház, a melyet valamikor ezekre a pénzintézetekre ráhúztunk, szűk lett. A pénzintézetek rég ki­nőttek abból, s ma már ujabb ruhát kellene rájuk húznunk. Ilyen körülmények között hova fordul a szegény ember kölcsönért? A korona-szövet­kezetekhez és a hitelszövetkezetekhez. Bátor leszek egynéhány adatot felhoimi arra vonat­62

Next

/
Thumbnails
Contents