Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

482 Ü3. országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. led bírálatánál a legszélsőbb humanizmus álláspontjára kell helyezkednünk és iparkodnunk kell, hogy e törvényjavaslat erejét főkép az képezze, hogy függetlenül egyéb jogszabályoktól, itt érvényre emeljük azt, hogy a ki segitségre szorul és a segitségre reá van utalva, az a segítségben a lehető legteljesebb mértékben részesüljön is. (Élénk helyeslés.) így nevezetesen a magam részéről kifogásolom azt, hogy a gyermekek között a törvényes és törvénytelen származás tekintetében különbség tétetik. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kifogásolom azt, hogy azok, a kik szerintem inkább mint a törvényes gyermekek, reá vannak utalva a támogatásra, (Igaz! ügy van!) mert hiszen nélkülözik azt, a mi az életnek és a polgárisultságnak legfőbb eleme: a boldog és biztos családi életet, hogy azok akkor, a mikor tényleg a nyomor helyzetébe jutnak, bizonyos tekintetben hátrányban legyenek azokkal szemben, a kiknek családfája teljesen rendben van, a kik tehát a családi élet minden előnyében, minden hasznában részesednek. (Élénk helyeslés.) T. ház ! Tudom és teljes mértékben belátom, hogy a törvényjavaslat alkotásánál igen fontos és súlyos aggályok állották útját annak, hogy ezen módosítás a javaslatba felvétessék. Belátom azt, hogy történhetnek visszaélések is a javaslatnak ily liberális irányban való kiterjesztésével. De engedelmet kérek, akkor, a midőn egy a humanizmus szempontjából alkotott törvényt tárgyalunk, szerintem a társadalomnak, a melynek áldozatkészségére hivatkozunk, hogy a törvény létesüljön, mérlegelnie kell, hogy vájjon mi a nanagyobb veszély : az-e, ha esetleg egy vagy két visszaélés történik is — a minek reparácziója bírói utón eszközölhető — vagy pedig az, ha azok a szegény gyermekek, a kiknek származásánál már magában véve a törvénytelenség is egész életükre kiható terhet képez, ellátás tekintetében méltatlan hátrányokat szenvednek ? (Igaz ! ügy van !) En azt hiszem, t. ház, hogy talán eloszlathatok lennének azon aggályok, hogy a törvénytelen gyermekeknek a segélyezés terén a törvényes gyermekekkel való egyenjogúsítása bármi tekintetben is súlyosabb következményeket vonhatna maga után. A magam részéről azt hiszem, hogy a midőn a t. ház ezen törvényt alkotja, főképen az vezérli, hogy a munkásosztály helyzete javittassék, és ebből folyólag remélhető, — vagy legalább is valószínű — hogy a törvénytelen gyermekek száma apadni fog és hogy, biztos alapon, a családi tűzhelyek alapításának száma emelkedni fog. (Igaz ! Vgy van I a baloldalon.) Midőn én e módosítást benyújtom, mondom, nem nézem a megállapított jogszabályokat, de nézem azon szenvedő gyermekek ezreit, a kikből szintén lehetnének hasznos és jó polgárai a hazának és a kiknek támogatása és fentartása első kötelessége mindazoknak, a kik igazi humánus szellemtől áthatva, nem akarják az áldozatban sújtani a bűnt, hanem fel akarják emelni ezeket az ártatlanokat, a kikben ép annyi értelem, szellem és ész lakozhatik, mint e hazának bármely más, szerencsésebb körülmények között világsa jött polgárában. (Igaz ! ügy van !) Ezektől az irányelvektől áthatottan és vezérelve a humanizmus szellemétől, a következő módosítást bátorkodom benyújtani (olvassa): »Javaslom, hogy a javaslat 73. §-a 3. bekezdése helyett, mely szerint a »törvényes, szabályszerűen törvényesített vagy a balesetet megelőzőleg törvényesen örökbe fogadott gyermekek járadéka 16. életévük betöltéséig, ha az egyik szülő még életben van, egyenkint a baleset következtében elhalt évi munkakeresménynek 15%-a, ha teljesen árván maradnak vagy később teljes árvaságra jutnak, 30%-a«, a következő módosított szövegezés tétessék : »A hátrahagyott gyermekek járadéka 16. életévük betöltéséig, még pedig tekintet nélkül a gyermekek törvényes vagy törvénytelen származására, úgyszintén a balesetet megelőzőleg törvényesen örökbe fogadott gyermekek járadéka egyenként a baleset következtében elhalt évi munkakeresményének 15%-a, ha pedig teljesen árván, elhagyottan maradnak vagy később teljes árvaságra jutnak, a keresménynek 30%-a«. (Elénk helyeslés.) Ezzel szemben a 73. §. 9. bekezdése, a mely a törvénytelen származású gyermekekre nézve részben külön intézkedéseket tartalmaz, a maga egészében kihagyandó. Kérem módosításom elfogadását. (Elénk helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Mezőfi Vilmos ! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! örömmel elfogadom azt az indítványt, a melyet az előttem szóló t. képviselő ur tett. (Halljuk! Halljuk!) Magam is ugyanily értelmű módosítást szándékoztam benyújtani, ezek után azonban természetszerűleg nem teszem azt, hanem hozzájárulok Návay képviselő ur módosításához. (Helyeslés.) A magam részéről csak egy csekélyke módosítást bátorkodom elfogadásra ajánlani. A törvényjavaslat 73. §-ának első bekezdése arról intézkedik, hogy az özvegyen maradt nő járadéka haláláig vagy újból való férjhezmeneteleig, (Felkiáltások: Hangosabban!) a baleset következtében elhalt férj évi munkakeresményének 20 %-a legyen. Abban a nézetben vagyok, hogy ha az özvegyen maradt nő teljesen keresetképtelen, akkor a 20 % épen ahhoz elég, hogy az az özvegyasszony még koldulni mehessen. Talán nem lesz nagy megterheltetése a pénztárnak, ha az első bekezdés után azt teszszük : »De ha a nő teljesen keresetképtelen, akkor 50 %« (Helyeslések.) vagyis, ha a férj halála után az özvegyen maradt nő teljesen keresetképtelen, akkor a férje által élvezett járadék felét kapja. Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. ház! Már a koalliált pártok értekezletén, a mikor Návay Lajos t. képviselőtársunk indítványát előterjesztette, a t. kereskedelemügyi miniszter ur megbízásából volt szerencsém kijelenteni, hogy a törvénytelen