Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-112

454 112. országos ülés 1907 február 19-én, kedden. törvények alapján, ezzel semmiféle módon nem izgatunk az állam s annak törvényei ellen. Hogy meggyőződjék a t. ház arról, miképen izgatunk és miképen működünk a felvidéken, felkérjük a t. házat, küldjön ki oda parlamenti bizottságot. Országos érdek, hogy mi megértsük egymást, országos érdek, hogy önök teljesen ismerjék tót népünk kivánságait és a mi működésünket. Ha tudnák, mi a tót nép kívánsága, akkor nem foglalnának el olyan téves, előítéletekben gazdag nézetet, hanem nemzetiségi politikájukat egészen más, igazságos bázisra alapitanák. Mi teljes mértékben elismerjük a magyar állameszmét. Az 1868 : XLIV. t.-cz. 1. §-ában azt mondja, hogy Magyarország nemzetiségei politikailag osztatlan, egységes nemzetet alkotnak, a melynek a nemzetiségek egyenjogú tagjai. Hát hogyan lehetne elképzelni, hogy magunk ellen izgassunk ? Hiszen mi tótok szintén tagjai vagyunk ennek a hazának (Mozgás a jobboldalon.) és pedig nagyon is hű tagjai, mert ezen a természet által a legmostohábban ellátott vidéken lakunk. Méltóztassék azonban megnézni az adókimutatásokat, azokból meggyőződhetnek arról, hogy a Felvidék a legpontosabban fizeti az adókat. Nagy György : Nem az adófizetésben nyilvánul meg a hűség ! (Mozgás a baloldalon.) Szkicsák Ferencz: Mi igenis izgatunk azon tótból magyarrá vedlett intelligenczia és főleg azon nemesség ellen, a mely antidemokratikus — és csak ezért, mert antidemokratikus, izgatunk ellene — s a mely még 1848 előtti kiváltságait most visszakívánja. (Derültség és ellenmondások a baloldalon és jobbfelől.) Igenis, t. ház, maga a tót nép sem tartja ezt a nemességet magyarnak, a mint ezt Szmrecsányi György képviselő ur maga is kijelentette, a ki arra czélzott, hogy gr. Andrássy Gyula miniszterelnök tót pártot akart belőlük alakítani, tehát ő sem tartotta őket magyaroknak. Azt hiszem, hogy magyar embert felhívni, hogy tót pártot alkosson, nem lehetséges. (Mozgás.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy méltóztassék a személyes kérdés keretében szólni és e polémiától tartózkodni, mert a házszabályok ezt igy soron kivül nem engedik meg. Egy hang (balfelől) : A nemesség nem támadta meg ! Szkicsák Ferencz: En hivatkozással arra, hogy Szmrecsányi György képviselő ur a tekintetben támadott meg engem és pártomat, hogy mi a magyar állameszme ellen izgatunk, szükségesnek tartottam kifejteni annak bizonyságait, hogy mi a magyar állameszme ellen nem izgatunk, mert mi annak hivei vagyunk. (Ellenmondások balfelől.) Bedőházi János: Szóval! Szkicsák Ferencz: Még csak egy mondatra akarok szorítkozni, t. ház, és azzal befejezem felszólalásomat és pedig a mit az önök által emiitett u. n. pánszlávok a tót népnél nem tudtak keresztülvinni és a tót népben nem tudtak felkelteni, azt megcselekedte az igen t. néppárt, a midőn a felekezeti alapokra építette fel programmját, felébresztette a tót népben a nyelvéhez és Vallásához való ragaszkodást. Egy hang (a jobboldalon): Hogy beszélhet ilyen oktalanságot! Szkicsák Ferencz : Mi ezért hálával tartozunk a t. néppártnak. Igaz, a néppárt hálátlansággal vádol bennünket, de miért ? Azért, mert mi akkor, a midőn a t. néppárt hűtlen lett a maga programmjához, (Nagy mozgás és ellenmondások a néppárton.) kiváltunk a pártból és most a saját lábunkon járunk. (Élénk ellenmondások és felkiáltások a néppárton : Kidobták a pártból!) Én erről nem tehetek. (Felkiáltások a néppárton : Kidobták!) En bent maradhattam volna, ha akartam volna. (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Hanem azt igenis felemütem, hogy a t. néppárt érdeme az, hogy én képviselő lehetek és a t. néppárt érdeme az, hogy a tót népnek jogai iránti érzékét felébresztette. Ezek után azt hiszem, t. ház, hogy ezzel becsületbeli integritásomat teljesen megóvtam, (Élénk ellenmondások a néppárton.) és korrekt színben mutattam be, valamint bebizonyítottam, hogy én mindenképen a legnagyobb jóhiszeműséggel jártam el politikai pályafutásom alatt. (Élénk ellenmondások a néppárton.) Szmrecsányi György: Személyes megtámadtatás czimén kérek szót! (Zaj.) Elnöki Ernszt Sándor képviselő ur azonban előbb jelentkezett szólásra, igy tehát őt illeti a szó. Ernszt Sándor: T. képviselőház! Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy néhány perezre igénybe vegyem a t. ház szives figyelmét. (Halljuk ! Halljuk!) Azokért, a miket Szkicsák Ferencz rólam elmondott, illetőleg felolvasott, mindenkor szívesen elvállalom a felelősséget. Hiszen méltóztatott látni, t. ház, hogy azokban egyáltalában semmi kompromittáló nem volt. Szkicsák Ferencz képviselő ur azt hozta fel, hogy én Hlinlíával levelezésben voltam. Igen, de miért nem emliti fel a képviselő ur azt, hogy vele is jó barátságban voltam ? Hiszen még egy esztendővel ezelőtt közöttünk öszszeköttetés állott fenn. Most ezt fel sem emliti ? Én irtam önnek is, meg Hlinkának is, a mig a néppárt programmja alapján állottak. De a mikor ezen alapról letértek, többé sem önnel, sem Hlinkával szóba sem állottam. Hogy ha valaki a tót nép közül hozzánk, a néppárthoz akart jönni és elfogadta programmunkat, akkor szívesen fogadtuk őt abban a tudatban, hogy hazafias szolgálatot teszünk, ha mi őt szívesen látjuk a magunk táborában és nem küldjük el. A mi már most Szkicsák Ferencz felszólalását illeti, ő azért szólalt fel, hogy szavahihetőségét bizonyítsa és midőn ezt akarta bizonyítani, akkor azt mondta, hogy a néppártnak kétféle programmja van. Méltóztassék azonban ezt produkálni, mert nekünk csak egyetlenegy programmunk van, minket az egész ország ismer, mi közismert párt va-