Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-94
.94. országos ülés 1907 január 21-én, hétfőn. 37 legű akadályai is megszűntek, mert nem tagja ezen képviselőháznak sem gr. Tisza István, sem Hieronymi Károly, sem dr. Neumann Ármin, a kik a múltban ennek a legnagyobb akadályai voltak. Maga a szabadelvűpárt is, a mely a múltban inkább politikából és pártfegyelemből, semmint közgazdasági meggyőződésből követte ezen kérdésben vezéreit, megszűnt e házban tényező lenni. Nézzük már most, bogy mi volt az oka annak, hogy még sem lehetett a múltban ezen reformot keresztülvinni ? Ennek kizárólagosan személyes okai voltak és habár nem szokásom, mert hiszen ellenkezik a magyar ember lovagias érzületével, hogy távollevőkkel, a kiknek nincsen módjukban magukat megvédeni, vitatkozzam, ez alkalommal a rendes szabályok alól mégis kivételt leszek kénytelen tenni, mert e dolog igen fontos és személytől el nem választható. Különben is kijelentem, hogy én gr. Tisza Istvánnak nem a személyével, hanem könyvekben és értekezésekben leirt érveivel fogok vitatkozni. A fedezetlen határidőüzletet nem lehetett a múltban eltörölni, mert gr. Tisza István a nála megszokott görcsös makacssággal ragaszkodott egvszer elfoglalt és annyiszor megczáfolt téves álláspontjához. 1897-ben könyvet irt a magyar agrárpolitikáról, a melyben felállította tételeit a fedezetlen határidőüzletre vonatkozólag. Már kiindulási alapja is téves volt, a mennyiben nagy statisztikai apparátussal kimutatni iparkodott, hogy Magyarországon búzában határozottan túltermelés van. Ennek következtében szerinte a fedezetlen határidőüzlet árkiegyenlitő hatása nélkül akkori 6 forint 50 krajczáros áraink még sokkal alacsonyabbakká váltak volna. Ezt irta 1897 február havában és már ugyanazon év Julius havában, tehát alig öt hónappal reá kitudódott, még pedig megczáfolhatatlan adatokból, hogy Magyarországon nemcsak hogy túltermelés nincsen, hanem egyáltalában alig található annyi Buza, a mely a belföldi fogyasztásra elegendő volna. Ezen bámulatos, minden várakozást felülmúló czáfolat rövid időn belül 12 forintos búzaárakban, mely 1898. május haváig 15 forintig fokozódott, nyert kifejezést, élénk szinekkel volt illusztrálva az amerikai búzának azon hajórakományai által, a melyek egészen az ország szívéig, Budapestig felhatoltak. Gr. Tisza Istvánnak volt és van egy második érve is, a mely reálisabb, de még sem indokolja, hogy a fedezetlen határidőüzlet erkölcstelenségeit még tovább tűrjük, mert azon hátrány ellen védekezni módunkban van. Ö ugyanis azt mondja, hogy augusztus és szeptember hónapokban, midőn a gazdák termésüket elcsépelték, a midőn adóés egyéb tartozásaikat kifizetni kell, nagymennyigabonát vetnek egyszerre a vidéki gabonapiaczokra, ennélfogva nagy kínálatot okozván, az árcsökkenés minden évben elkerülhetetlen volna'. ha a fedezetlen határidőüzlet ezen felesleges menynyiségeket fel nem venné, Ezen okoskodás nem egészen világos előttem, mert én ugy értesültem, hogy a vidéki gabonakereskedő, a midőn a vidéki piaczokon vásárol, ezen üzletét olyképen szokta biztosítani, hogy a mennyi effektív búzát vásárol, ugyanannyi papirosbuzát ad el a határidőüzletben. Ezen utóbbi eladása által tehát fokozza a kínálatot és nyomást gyakorol az árakra, miáltal teljesen lerontja azt a kedvező hatást, a melyet vásárlásával a vidéki gabonapiaczon esetleg gyakorol, öreg ármegfigyelők pedig azt állítják, hogy a gabonaáralakulásnál nem is annyira az effektiv, mint inkább a határidős piacznak van befolyása. Azonban konczedálva, hogy nincsen igazuk és elfogadva gróf Tisza Istvánnak határidős árkiegyenlitő elméletét, ez mégsem lehet ok, indok és érv a fedezetlen határidőüzlet erkölcstelenségeinek további eltűrésére, mert a nagy kínálattal szemben augusztus és szeptember hónapokban védekezhetünk az által, ha az országot behálózzuk gabonaraktárakkal, ha a megszorult gazdákat kellő hitellel ellátva, (Helyeslés jobbjelöl.) megszüntetjük a tulcsigázott, vehemens kínálat káros következményeit. (Helyeslés jobbfelől.) Hiszen már a földmivelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter ur ezen gabonaraktárakra nézve kötelező nyilatkozatokat tett. Meg vagyok tehát győződve, hogy ha ezen raktárak kellően szervezve, a gazdák gabonájával telítve lesznek, akkor a szükséges áruhitelt megszerezni nem fog valami nagy nehézségekbe ütközni, (Ugy van! jobbjelöl.) hiszen tudjuk, hogy maga az OsztrákMagyar Bank is kötelezve van gabonavarransokra pénzt kölcsönözni. Simonyi-Semadam Sándor : Csakhogy nagyon lassan mozdulnak azok a gabonaraktárak. Eniődy József: Gróf Tisza Istvánnak volt még egy harmadik érve is, a melyre azonban, már megbocsátanak, ha nem én, hanem egy európai hirű szakférfiú adja meg a választ: a már emiitett Hammesfahr. Ismét kérem a t. képviselőházat, méltóztassék megengedni, hogy a teljes hitelesség megóvása czéljából ezen idézetét német nyelven olvassam fel. Gróf Tisza Istvánnak egyik legfőbb érve volt az, hogy malomnak, gabonakereskedőnek, arbitrageurnek a fedezetlen határidőüzletre szüksége van, mert ez reánk nézve egy nagyszabású biztosítóintézetet képez. A szertelen áríluktuáczió ellen csakis ezen biztosítóintézetben védekezhetnek. Lássuk már most, hogy Hammersfahr miként vélekedik ezen nagyra dicsért biztosítóintézetről. Azt mondja (olvassa): »Ob die Versicherung an der Börse wirklich eine gute Deckung ist, soll hier gar nicht untersucht werden. Nehmen wir an, sie sei eine gute Deckung, so stehen wir vor den Fragen: Wer deckt sein Bisiko an der Börse, und wer iibernimmt das Bisiko? Das is zuerst der Speicherinhaber, welcher