Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-107

342 107. országos ülés 1907 iparosra 11 korona 31 fillér, vagyis hetenként 21 fillér. Meg kell jegyeznem, hogy itt már igen csekély számú iparossággal állunk szemben, mert három segédes iparos mindössze 16,000, 4 segédes hét és fél ezer, 5 segédes 4000 van, tehát arányban a többivel, ahol 80 és 35.000 van, elenyészően kevés. Ha most rátérek arra az osztályra, a melynek G90 koronás terhei vannak, — az átlagot véve — akkor 6 és 10 segédes iparos mindössze van 6560, 11—15 közt van 1086, 16—20 közti 781, és már a gyáripar körébe vágó iparoknál a 21—100 munkással biró középiparnál 1656. Ezeknél a teher ugy alakul, hogy minden ezer korona után 2% mellett 3 kor. 30 fillér többlet, 3% mellett 5 korona többlet esik. Azt hiszem, ez nem olyan teher, a mely miatt ama vád jogosan elhangozhatott volna. (Helyeslés.) És miután egy képviselő ur az előbb közbeszólás gyanánt azt méltóztatott kérdezni, hogy mi a tényleges teher, összeállitottam ezt is. (Halljuk !) Ha azokat az üzemeket veszszük, tehát azt a 35.000 kisipari üzemet is, a mely balesetbiztosítás kötelezettsége alá esik, akkor, miután a baleset költsége 10 évig a kisiparra nézve le lett kötve három koronában fejenként, 10 év után pedig öt koronában, a helyzet ugy áll, hogy az egy segédszemélyes kisiparosnak az ő 679 koronás bére mellett — t. i. azokat a kisiparosokat értem, és ezt hangsúlyozni kívánom, a kik már most balesetbiztositás alá is esnek, tehát a veszélyes üzemű iparosokat — az ilyen egy segédszemélyes kisiparosnak az összes terhe fog tenni 9 kor. 79 fillért az első évben, tehát hetenként 18 fillért, egy két segédszemélyes iparosnak a terhe 19 korona 58 fillért, tehát 38 fillért hetenként, egy három segédszemélyes iparos, a ki már 2000 koronán felüli munkabért fizet, 29 kor. 57 fillért, tehát hetenként 56 fillért, egy négy segédszemélyes kisiparos 39 kor. 17 fillért, tehát hetenként 75 fillért, egy öt segédszemélyes kisiparos, a ki már meglehetős magas, közel 4000 korona munkabért fizet, a kiknek száma azonban fájdalom, nagyon csekély az országban, 48 kor. 95 fillért, és igy hetenként 91 fillért fizet. Nem folytatom ezeket az adatokat ily mértékben, mert félek, hogy a t. házat túlságosan elfárasztanám, (Halljuk ! Halljuk !) azonban valamire mégis vissza kell térnem, a mivel Magyarország kisiparosságát félrevezették. A 10 segédszemélylyel és az 5 inassal biró kisiparosok, a kikből igen kevés van, fájdalom, az országban, ugy állnak, hogy az első évben fognak fizetni összesen ama 630 korona 60 fillér helyett, a melylyel felizgatták őket, 112 korona 63 fillért és ha majdan öt év után esetleg 3%-os betegsegélyezési kulcsosai kell számolniok, 155 korona 69 fillért, a második évben 144 korona 52 fillért, a harmadik évben 156 koronát, a tizedik évében a biztositásnak 186 koronát és a tizennyolczadik évében 198 korona 75 fillért, vagyis a tizennyolczadik évében a mi bizfebruár 8-án, pénteken. tositásunknak majdan ezen teljesen reális számitás alapján a 630 koronának még csak harmadát sem. A mi pedig a nagyipart, tehát a gyáripart illeti, itt természetesen kissé magas számok jönnek ki, de azon összegek arányában, a melyeket munkabérekre kifizetnek, nem túlságos magasak, és ha oly gyárat veszünk, a mely már negyed millió korona munkabért fizet ki — a milyen Magyarországon szintén nem nagyon sok van, de mégis egész tisztes számunk van — az az első évben fizet 2%-os betegsegélyezési kulcs mellett 3221 koronát, 3%-os kulcs mellett 4452 koronát, a második évben 4133 koronát, 3%-kal véve 5364 koronát, a harmadik évben 4481 koronát, 3%-kal 5713 koronát, a tizedik évben 5320 koronát, 3%-kal 6052 koronát, és a tizennyolczadik évben negyed millió korona munkabérrel szemben mindössze 5684 koronát, 3%-os kulcscsal 6918 koronát. Itt ismételnem kell, hogy a nagyipar szívesen vállalja ezt a terhet, nem is képez reá nézve túlnyomó nagy mértékben uj terhet, mert 1905-ben a kilencz napon túli munkaképtelenséggel járó baleseteknél 9963 baleset mellett a biztosítottak száma már 70'21%-ot tett Id, tehát a munkaadóra, a gyárosra valami nagy uj terhet annyival kevésbbé képez, mert hiszen ezzel szemben megszabadul ama nagy jogbizonytalanságtól, a melyet képezett az, hogy eddig, bármennyire ment a munkás iránti jóindulatában, a bíróság ítéletétől nem menekülhetett, mert hiszen a rendes bíróság is kötelességszer 5leg védte a munkásokat és igy megítélte azt a kártalanítást, a mely a munkásokat megillette. Olay Lajos: Nagyon helyesen ! Szterényi József államtitkár: Itt ismét az az óriási előnyük van a munkásoknak ebben a javaslatban, hogy míg most évekig tartott egy balesetkártalanítási pernek lebonyolítása és annak a kártalanításnak csak egy része jutott a szegény munkásra végeredményben, . . . Olay Lajos: Elvitte az ügyvéd ! Szterényi József államtitkár:... és az igazi szükség legnagyobb idejében teljesen segély nélkül állott: most, bármi okozta légyen a balesetet, a szándékosságot kivéve — és e tekintetben válaszolnom kell Lindner képviselő ur tegnapi beszédére, hogy a durva mulasztást ebből a javaslatból kiküszöböltük, a munkás csak akkor nem kap járulékot, ha bebizonyithatólag maga szándékosan okozta balesetét, de még ekkor is hozzátartozói, hátramaradóttai a kártalanítást teljes mértékben megkapják, . . . Farkasházy Zsigmond: Kinek kell bizonyítani ? Szterényi József államtitkár: Senkinek. A választott bíróságnál a pénztár kell, hogy bizonyítsa, nem a munkaadó, annak nincs érdeke benne, hisz fix járulékot fizet; a pénztárnak kell bizonyítania, a mely pénztár, ha nem is fog kaput nyitni a visszaéléseknek, hogy szándékos balesetek előidézésével járu-